Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-206

458 A nemzetgyűlés 206. ülése 1923. és hogy így a kormány és a társadalom közt ebben a kérdésben olyan összhang' fejlődjék ki, amelyre szükség van a nemzet jövője és boldogulása érdekében. (Helyeslés a balközé­pen.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a pénz­ügy- és kereskedelemügyi minister uraknak. Ki ûi következő interpelláló ? Hebelt Ede jegyző: Nagy Ernő! Nagy Ernő : Tisztelettel kérem a t. Nem­zetgyűlést, méltóztassék hozzájárulni inter­pellációm elhalasztásához. (Helyeslés.) Elnök: A nemzetgyűlés Nagy Ernő kép­viselő ur interpellációjának elhalasztására az engedélyt megadta. Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: Tisztelt Nemzetgyűlés! Te­kintettel arra, hogy a kereskedelemügyi mi­nister ur nincs itthon, kérem a t. Nemzetgyű­lés engedélyét, hogy interpellációmat elhalaszt­h ássam. (Helyeslés.) Elnök: Határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés a halasztást megadta. Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Lakó Imre! Lakó Imre: Tisztelt Nemzetgyűlés! Én is elhalasztanám interpellációm előterjesztését, de a most közelgő karácsonyi ünnepek és a hozzájuk kapcsolódó tanítási szünetek kívá­natossá teszik az általam panaszolandó álla­potnak sürgős orvoslását. Röviden előadva a panaszom az, hogy mig az állami iskolai tanerők családtagjainak sze­mélyenként évenkénti hat utazásra szóló vas­úti kedvezményük van, addig a községi és fe­lekezeti iskolák tanítói és azok családtagjai ily kedvezményben nem részesülnek. Hozzáteszem ehhez még azt is, hogy egy évvel ezelőtt meg­volt a községi és felekezeti tanítóknak és azok családtagjainak is ez az utazási kedvezménye és csak mostanában fosztotta őket meg- attól egy rövidlátó kormányintézkedés. Ez egv fonák igazságtalan és méltánytalan helyzet. Nem ne­vezhető se igazságosnak, se okosnak. Nem igaz­ságos ez a helyzet, mert különbséget tesz ugyanazon munkört végző, ugyanazon fizetés­ben részesülő kategóriák között, mert a tanítók ugyanazon munkakört végző, ugyanazon fize­tésben részesülő kategóriák között, mert a tanítók ugyanazt a munkát végzik, akár állami iskolákban, akár felekezeti iskolákban töltik is be hivatásukat. De nem nevezhető méltányosnak sem ez a belyzet, mert nincs semmiféle olyan ok, amely indokolná ezt a megkülönböztetést, sőt inkább a felekezeti tanítók fizetés dolgában még hát­rányosabb helyzetben vannak, mert nem kap­ják sem az orvosi, sem a gyógyszersegélyt, tehát a méltányosság helyett inkább méltány­talanságban van részük. Tisztelt Nemzetgyűlés! Legkevésbé nevez­hető azonban okosnak a kormány illetékes faktorának az a cselekedete, mellyel ezt az állapotot megteremtette. Tessék csak elgondolni azt, hogy ezek a tanítók nagy­részt kis falukban élnek s mással, mint a saját falujokbeli intelligenciával, az oda­való tanítóval, vagy a szomszédos r köz­ségbeli tanitótársaikkal nem is igen érint­keznek. Ezeknek, úgyszólván, ez a mindennapi beszédtémájuk és ennek a helyzetnek igazság­talanságát és fonákságát támadják, variálják, kombinálják és permutálják folytonosan. Ezek a tanitók nem az egykerendszerben élnek, — hála Istennek ! — gyermekeiket kul­túrában, rendesen városi iskolákban neveltetik évi december hó 12-én, szerdán. és most ezek a gyermekek és testvérkéi folyto­nosan hallják a kormányzati rendszer méltó kritikáját. Ezeknek a gyermekei jórészt három­negyedrészben a tanítói pályán maradnak. Mal­most okos dolog-e, hogy az igazságtalanság ér­zetet mar gyermekkorukban szivják magukba? A tanitó minden jövedelmét kiadia gyermekei tisztes ellátására. Ezek a gyermekek most nem mehetnek haza a karácsonyi szünetre mert a szülök a rettenetesen magas utazási díjat megfizetni nem tudják. Épen ezért ezeket a gyermekeket az édesanyjuk sem látogathatja meg. Ezek a tanitócsaládok most az ünnepek előtt nem beszélnek másról, mint ennek igaz­ságtalanságáról és ennek a megszüntetését ki­vánják, mert teljesen el vannak keseredve. t Tisztelt Nemzetgyűlés ! Ezek a tanitók fize­tésük kiegészítését úgyis legnagyobbrészt az államtól kapják és háromnegyed részben úgy­szólván állami tanitók ; a tanterv ugyanaz : ugyanaz a tanfelügyelő ugyanazzal a hatás­körrel rendelkezik felettük, miért tesznek ak­kor különbséget a vasúti jegy dolgában ? Vagy egynek sem adják meg ezt az utazási kedvez­ményt, vagy mindegyiknek. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Nem akarok az ál­lami pénzügyek rovására valami fizetésjavitást kieszközölni részükre és nem jár az államkincs­tár megterhelésével az, amit kérek. Ma ugy áll a helyzet, hogy ezek a családtagok egyáltalán nem utazhatnak. Mig ha az évi hatszoros ked­vezményes utazást a részükre lehetővé tesszük, akkor azt a legszükségesebb szünidei, vagy be­szerzési utazást elvégezhetik, amikre évente szükségük van. ^Nem hiszem, hogy a kormány ezeket a ta­nitócsaládokat a falujukba internálni óhaj­taná, mert az a helyzet, hogy az állami és községi alkalmazottak közül egyedül ezek van­nak aként díjazva, hogy egyenesen falujuk­hoz vannak szegezve s a vonatnak csak a füty­tyét élvezik. Tisztelt Nemzetgyűlés ! A fiamnak szólok, de a menyem is értsen belőle. Interpellációmat a kereskedelemügyi mi­nister űrhöz intézem, de azt szánom a vallás­os közoktatásügyi minister urnák is. — aki olyan szépen tud a tanerők hivatásáról cse­vegni, — hogy minden erejét megfeszitve orvo­solja ezt a bajt. Különösen a karácsonyi szü­netre való tekintettel volna kívánatos ennek a kérdésnek a teljesítése. Minden tanítónak meg­van ma még az iróasztalfiókiában hozzátarto­zóinak vasúti igazolványa ; egyetlen kormány­zati intézkedéssel orvosaiható a baj, ha haladék­talanul megtörténik. Én kérve-kérem a t. ^Nem­zetgyűlés minden tagját, hogy segítse elő ezen jogos kérelem sürgős kielégítését. (Helyeslés.) A gyermekek és anyák szivének hálája^ száll ennek nyomában. Tudom, hogy interpellációm­ra választ nem fogok kapni, hozzá vagyunk ehhez szokva. Ministeri választ csak protekcióval lehet kapni, vagy ha valami szenzációs dologról van szó. Én nem reflektálok sem protekcióra, sem szenzációra nem vadászok, csak eredményt sze­retnék elérni ebben a kérdésben és ez az ered­mény csak akkor lesz bizonyos és elérhető, ha mindannyian, akiknek szivünk van, egyenként és összesen megteszünk mindent a tanitók csa­ládjai érdekében, hogy ez az igazságtalan hely­zet megszűnjék. Minden faluban dobogó szív­vel lesik, hogy lesz-e ennek a kérésnek ered­ménye, a falu legértékesebb házában, az iskola­épületben lévő gyermekek, valamint a tanitók és az anyák fogják ezt nehezen várni. Ne engedje t. képviselőtársaim közül senki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom