Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-206
436 A nemzetgyűlés 206. ülése 1923. a balközépen.) nem lehet tehát egy kalap alá venni az egészet, és telepités nélkül Magyarországon okos földbirtokpolitikát egyáltalán nem lehet csinálni. Gaal Gaston: Földosztást lehet, de földbirtokpplitikát nem! Őrgr. Pallavicini György: Lehetetlen, mert ahol a kultúra a legmagasabb, ahol a legvirágzóbb gazdaságok vannak, ott kellene sokkal több földet osztani, viszont ahol a nagybirtok kultúrája kisebb, ahol kevésbé sürü lakosság van, ott a nagy latifundiumok meg fognak maradni. Tehát csakis telepitessel lehet megoldani ezt a kérdést. Tényleges hiba volt, amit felróttak az alaptörvénnyel szemben, hogy késedelmes és lassú. Elismerem ezt is, de a késedelem és lassúságon ez a novella sem segit semmit, sőt ellenkezőleg. (Ugy van! Ugy van! a balközépen.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Majd meglátjuk egy év múlva, hogy nem segit-e. Őrgr. Pallavicini György: Minden intézkedése meghosszabbítja az eljárást és maga az együttes bizottság jelentésének indokolása, sőt a javaslat 1. <?-a is, mint főkérdésről többé nem a sürgősségről, az eljárás gyorsitásáról beszél, hanem ezt csak harmadsorban emliti, azt mondja, hogy elsősorban az alaptörvény hézagainak pótlására készült és harmadsorban a sürgősség miatt. Ez a javaslat pedig nem az alaptörvény hézagait pótolja, hanem teljesen uj elveket vet bele a törvénybe, t a magántulajdon elvét félrelöki és az egyéni igényjogosultságot hozza be, ami az alaptörvénnyel teljesen ellenkezik. Szerény nézetem szerint a novella olyan óriási nagy tömegét az uj feladatoknak ruházza az OPB.-re, amelynek megkétszerzett vagy megháromszorozott erővel sem fog tudni eleget tenni. A másik főérv volt a földéhes közönség megnyugtatása. Én ezt a közönséget — pedig vidéken lakom — nem látom. Elismerem azt, hogy sok helyen volt, hogy talán ma is van elvétve, de főlee: ott, ahol ezt a felfogást mesterségesen szitják. (Ugy van! jobbfelől.) De megnyugvást nem. fog hozni ez a novella, mert ez állandósítja a nyugtalanságot évekre, évtizedekre, ugy hogy ennek alapián a földbirtokreform Magyarországon soha befejeződni nem fog, pedig nekünk az volna érdekünk, hogy egy lépéssel igenis menjünk előre. De hosszú évtizedek kelnek el a gazdasági konszolidációban és a többtermelés szolgálatában, mig ismét hozzájuthatunk ehhez, mert hiszen világos, hogy a birtokpolitika az egész világon oda fog vezetni, hogy a nagybirtokok lassan meg fognak szűnni, és tényleg csak kisbirtokok lesznek. Ez természetes folyománya a kultúrának. A kulturált nyugati államokban igy van, de Magyarország mai gazdasági viszonyai között semmiesetre sem tartunk még ott, hogy Búza Barna-féle földaprózásokkal Magyarországot boldoggá tehessük. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ez nem az! Őrgr. Pallavicini György: Elismerem, hoirv a mai kormány igen nagy mértékben haladt előre a forradalmak óta a konszolidáció bizonyos terein. Sok haladást látok. De az októberi forradolm vivmánvaibó] kettőt mé<ris megtartott. Az egyik a lakáskérdés, a másik a földbirtokreform kérdése. Nem hiszem, hogy Szovjetproszprszáe-ot kivéve volna orszásr, melyben a lakaskerdest igy kezelik, mint itt,... Györki Imre: Rosszul méltóztatik informálva lenni. évi december hó 12-én, szerdán. Őrgr. Pallavicini György:... ahol csak az kaphat lakást, akinek vagy milliói vannak megvesztegetésre, vagy valami magas protekciója, ahol a háziúr nem lakhatik házában, nem rendelkezhetik saját vagyonával és ahol az állam ennek dacára mégis részesedést vesz tőle. A másik azonban a földbirtokreform kérdése. Nem hiszem, hogy volna ország, amelyben arra az álláspontra helyezkedtek volna, mint amelyre helyezkedik ez a novella, hogy t. i. a földre nézve a magántulajdon megszűnik. Ehhez hasonló állapotok vannak Magyarország megszállott területein. De ott más indokkal dolgoznak a kormányok. Ők ott nacionalista, nemzeti indokból dolgoznak, az államnak akarnak ezzel erőt gyűjteni és a magyarságot akarják tönkretenni. Ott a magyar birtokosokat tényleg üldözni akarják, birtokaikat elveszik, elkobozzák és csodálatosképen mindig magyar törvényekre hivatkoznak, amikor ezt teszik. Főleg a Búza Barna-féle törvényre, és_ fognak bizonyára hivatkozni, amikor törvényerőre emelkedik erre a novellára is. (Mozgás.) Hiszen ez az egész novella azért is roppant veszedelmes, mert egészen a kisentente malmára hajtja a vizet. Épugy fognak bánni az ott élő magyar birtokosokkal, mint ahogy a magyar állam bánik az itteni birtokosokkal. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nagyon jó volna, ha ugy bánnának ott a magyar birtokosokkal, mint nálunk. Őrgr. Pallavicini György: Meg akarják törni a magyar birtokosokat a megszállott területeken és amikor itt is meg fog törni a magyar birtokosoknak ez az osztálya, akkor kezükbe fog hullni ez a szerencsétlen csonka ország. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Egyetlen nagybirtokost sem tesz tönkre ez a javaslat! Őrgr. Pallavicini György: A javaslat nagyon messze túlmegy az alaptörvényen ; nemcsak a megváltási ár méltányosságának kérdésében, amelyet kimond, hanem a járadékbirtok elméletével is, amely ítulaj donképen azt jelenti, hogy ha valakitől hosszú esztendőkre elvesznek tőkét, annak legfeljebb csak egyes részleteit kapja meg; azt is csak igérik, de hogy a tőkét meg fogják-e fizetni és hogyan fogják megfizetni, arra nézve még tervet sem ismerünk. Azt a tőkét tehát, amelyet elvesznek, nem tudja gyümölcsözőleg befektetni sem megmaradt birtokára, sem más értékbe, ugy. hoary ez az értékek pusztulását jelenti. De kérdem : miért van az, hogy épen csak a földvagy on — hogy német szót használjak — »vogelfrei« Magyarországon? Hogyan van az, hogy ha már áttörjük a magántulajdon elvét, másra vonatkoztatva nem törjük át? Hiszen egy hadirokkant méltán mondhatná egy bankvezérnek: nekem nincs Ganz-Danubiusom (Iaaz! Ugy van! a középen.), tessék nekem méltányos áron Ganz-Danubiust adni, én majd részletekben, hosszú éveken keresztül fizetni foa-om. (Igaz! Uay van! a középen.) Vagy egy hadiözvegv jöhetne a miniszterhez és azt mondhatná: adj nekem Dorogi enimmit méltányos áron- mert nekem nincs. (Derültség. Uan van! a középen.) Ezt mondhatnák az özvep'vek és árvák s különösen a rokkantak sokkal körmvebbeu, ölhetett képzel élhetnének, nem kellp^e dols-ozm'ok semmit. Hát oi o«z f ó itya^ísá^f Mecrmondom. m^ért van PT;, E 7 »Z «grár-keresz+énv kormány áttöri s földbirtoknál a k^ni t-i lista elveket, de másutt n^m meri áttörni. Csakhosrv vigyázzanak azok, akik ma biztonságban érzik magukat, mert ha
