Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-205

428 A nemzetgyűlés 205. ülése 1923. is Csáky-szalmájának tekintik a katholikus alapok birtokait és nem átalják azoknak meg­váltását kérelmezni. Valósággal tipikus ezen a téren Cegléd városa, amely ennyi és ennyi holdat követelt az alapitványi birtokokból.« Ezután ezt mondja egy másik helyen (olvassa): »Cegléd városa egy erkölcsi testülethez való­ban nem illő módon azt akarta volna, hogy a vallásalap segítsen saját birtokának egy részét megvásárolni a város részére, hogy azután ezt a mintaszerűen berendezett modern gazdaságot néhány év múlva azon a címen, hogy a gazda­sági iskola nem prosperál, óriási haszonnal el­adja vagy magas haszonbér ellenében értéke­sítse, amint Cegléd városa másfél évtizeden belül máris közel ezer hold földet vett a ma­gyar katholikus vallásalaptól, amelyet az utolsó holdig nagy nyereséggel értékesített.« Ez egy kissé hosszú mondat, de a tanul­sága is, azt hiszem, hosszú, amikor egy ilyen katholikus városnak a vallás alapitványi bir­tokok iránt való nagy tiszteletéről beszél. De nemcsak napjainknak egészséges köz­felfogásában, hanem a magyar törvényhozás­ban és a katholikus zsinatok történetében is erőteljes nyomait találjuk annak, hogy az egyház tartsa magát távol a birtokszerzéstől. Egész sereg régi törvény tiltja meg a püspö­köknek, káptalanoknak, apátoknak és konven­teknek a birtokszerzést. Ezek között megemlí­tendő az 1351 : XX. te, az 1464 : XX. te, az 1486 :LVII. te, az 1497 : LXXVIL te és az 1498 : LV. te Ez az utóbbi, az 1498 : LV. te ki­mondja, hogy püspökök és egyházfők világi birtokokat és birtokjogokat saját személyük és egyházuk részére sem a királyi felségektől akármilyen módon fel ne kérhessenek, sem szabadságukban ne álljon olyanokat pénzért örökös joggal megvásárolni és megszerezni. A zsinati határozatok közül nem szükségtelen visszaemlékezni a következőkre. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályok értelmében a tanácsko­zásra szánt idő lejárt. Méltóztassék tehát be­szédét ugy beosztani, hogy a Ház előző hatá­rozatának eleget tehessünk. Várnai Dániel : Az 1421. évi prágai zsinat határozatai közül csak egyből vagyok bátor a következő részt elolvasni (olvassa) : »Állít­juk és tanítjuk, hogy az egyház szolgáinak, valamint hivatalból az apostoloknak helyette­sei és Krisztus tanítványainak utódjai, épugy azoknak példájára evangéliumi önkéntes sze­génységben kell élniök, lemondván ezen világ­nak nagy vagyonárról és világi uradalmairól.« Propper Sándor : Ez az elmélet ! A gya­korlat az más ! Várnai Dániel : Tekintettel az idő rövid­ségére, legnagyobb sajnálatomra le kell mon­danom néhány igen érdekes és értékes törté­nelmi dokumentum felolvasásáról. Propper Sándor: Elmondja más! Várnai Dániel: De én nem is ezen törté­nelmi emlékekből áradó igazság, hanem sokkal inkább a mi mai életünkből követelt meggon­dolások miatt voltam már a bizottságban ellene az egyházi földie-énylések kielégítésének. Ami­kor ott kulturális szempontokat emlegettek, én a következőket mondottam. Engedelmet ké­rek • egy-két mondat felolvasására (olvassa) : »Nem tudom a kulturális szempontokat sem honorálni ennél a kérdésnél. Az egyházak ta­nító szerepe részben megszűnt, részben min­dent el kell követni, hogy megszűnjék. A kul­turális feladatok elvégzése, különösen a nép­oktatásé, már régen az állam és a község ki­zárólagos hatáskörébe és kötelességei közé tar­évi december hó 11-én, kedden. tozik. A fejlődés is ebben az irányban halad ós semmi szükség arra, hogy a fejlődésnek ezt a menetét az egyházi oktatás feladatait elismerő, akár elvi jelentőségű, deklarációkkal is meg­bolygassák.« Hegedüs György: A legjobb iskolák kik­nek a kezében vannak? Nem a szerzetesrendek kezében! örülnek maguk is, ha gyermekeiket a Bencésekhez vagy a Piaristákhoz küldhetik! Várnai Dániel: A felekezetek nem fordíta­nak annyit az oktatásra, amennyit a kezükön lévő birtokok jövedelmei megkövetelnének és lehetővé tennének. (Zaj a középen. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Elnök: Csendet kérek! Várnai Dániel: Az anyagi szűkmarkúságot nem is tekintve, a felekezeti oktatás pedagó­giai eredményéről jobb nem is beszélni. Erre nézve is van egy csomó adatom. Számokkal, szakértőkkel, pedagógusokkal tudnám igazolni, hogy az állami és a jó községi oktatással szemben a felekezeti oktatás bizony nagyon szomorú mértékben lemarad. Hegedüs György : Akkor miért adják gyer­mekeiket a Piaristákhoz és a Benczésiekhez, vagy a Pázmány-egyetemire ? Protekciót vesz­nek igénybe, csakhogy odakerülhessenek a gyermekeik ! Barthos Andor: Abszolúte nem igaz. Pekár Gyula: Épen eilenkezóieg áll a dolog! Várnai Dániel : De van egy másik szem­pont is, melyről a kérdéssel vonatkozásban szólnom kell. Csak megismételhetem ebben a tekintetben azt, amit a bizottságban is mon­dottam, hogy nagyon imeg kell gondolnunk, felidézhető-e könnyelműen az az elkeseredés és szociális nyugtalanság, amely elmaradha­tatlan lenne, ha a birtoktalan mezőgazdasági munkásság azt látná, hogy a vagyonváltság révén a rendelkezésre álló ^ földmennyiséget nem az ő föld igényeinek kielégítésére használ­ják fel, hanem középbirtokokat alakítanak be lőle és ingyen, ellenérték nélkül adják oda az egyházaknak. Hegedüs György: Hát amit az egyházéból elvettek, kinek adják, nem a kisgazdáknak? Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztas­sék befejezni beszédét, annál is inkább, mert már %2 órakor át kellett volna térnünk a leg­közelebbi ülés napirendjének megállapítására. Várnai liániei: Beiejezésül annyit mond­hatok, hogy amint a törvény, ugy a novella sem tartalmaz semmi jót, a nagy gondolat, a föld­reform javára... Propper Sándor: Papírmasé ! Várnai Dániel: . .. sőt azt mondhatom, hogy a novella még azt a célt sem éri el, ame­lyet maga elé tűzött: az eljárás gyorsítását. Amíg csak a nagybirtokosok részéről lehetett hallani az Omge. közgyűlésein, az Omge. bizo­nyos szakosztályaiban, és tegnapelőtti, vasár­napi kongresszusukon is, hogy a novella nem segít semmit... Barthos Andor : Épen azért jó, mert ők is szidják, meg önök is ! Várnai Dániel : ... mondom, amig csak arról az oldalról hallottuk ezt, addig hajlandó voltam ezt maliciának, vagy rosszakaratú ten­denciának tekinteni a nagybirtok részéről, ámde a nagybirtokosoknak ezt a véleményét megerősíti az előadó ur jelentése is. Az előadói jelentés 3. oldalán ugyanis ezzel vonatkozás­ban a következők foglaltatnak : Propper Sándor : Nem számit ! Mindegy ! Ezt parancsolta az Omge. ! Várnai Dániel (olvassa) : »Az ügyfelnyil­vánosságnak és a felek bizonyos szűk korlátok

Next

/
Oldalképek
Tartalom