Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-205

428 A nemzetgyűlés 205. ülése 1923. is Csáky-szalmájának tekintik a katholikus alapok birtokait és nem átalják azoknak megváltását kérelmezni. Valósággal tipikus ezen a téren Cegléd városa, amely ennyi és ennyi holdat követelt az alapitványi birtokokból.« Ezután ezt mondja egy másik helyen (olvassa): »Cegléd városa egy erkölcsi testülethez valóban nem illő módon azt akarta volna, hogy a vallásalap segítsen saját birtokának egy részét megvásárolni a város részére, hogy azután ezt a mintaszerűen berendezett modern gazdaságot néhány év múlva azon a címen, hogy a gazdasági iskola nem prosperál, óriási haszonnal eladja vagy magas haszonbér ellenében értékesítse, amint Cegléd városa másfél évtizeden belül máris közel ezer hold földet vett a magyar katholikus vallásalaptól, amelyet az utolsó holdig nagy nyereséggel értékesített.« Ez egy kissé hosszú mondat, de a tanulsága is, azt hiszem, hosszú, amikor egy ilyen katholikus városnak a vallás alapitványi birtokok iránt való nagy tiszteletéről beszél. De nemcsak napjainknak egészséges közfelfogásában, hanem a magyar törvényhozásban és a katholikus zsinatok történetében is erőteljes nyomait találjuk annak, hogy az egyház tartsa magát távol a birtokszerzéstől. Egész sereg régi törvény tiltja meg a püspököknek, káptalanoknak, apátoknak és konventeknek a birtokszerzést. Ezek között megemlítendő az 1351 : XX. te, az 1464 : XX. te, az 1486 :LVII. te, az 1497 : LXXVIL te és az 1498 : LV. te Ez az utóbbi, az 1498 : LV. te kimondja, hogy püspökök és egyházfők világi birtokokat és birtokjogokat saját személyük és egyházuk részére sem a királyi felségektől akármilyen módon fel ne kérhessenek, sem szabadságukban ne álljon olyanokat pénzért örökös joggal megvásárolni és megszerezni. A zsinati határozatok közül nem szükségtelen visszaemlékezni a következőkre. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályok értelmében a tanácskozásra szánt idő lejárt. Méltóztassék tehát beszédét ugy beosztani, hogy a Ház előző határozatának eleget tehessünk. Várnai Dániel : Az 1421. évi prágai zsinat határozatai közül csak egyből vagyok bátor a következő részt elolvasni (olvassa) : »Állítjuk és tanítjuk, hogy az egyház szolgáinak, valamint hivatalból az apostoloknak helyettesei és Krisztus tanítványainak utódjai, épugy azoknak példájára evangéliumi önkéntes szegénységben kell élniök, lemondván ezen világnak nagy vagyonárról és világi uradalmairól.« Propper Sándor : Ez az elmélet ! A gyakorlat az más ! Várnai Dániel : Tekintettel az idő rövidségére, legnagyobb sajnálatomra le kell mondanom néhány igen érdekes és értékes történelmi dokumentum felolvasásáról. Propper Sándor: Elmondja más! Várnai Dániel: De én nem is ezen történelmi emlékekből áradó igazság, hanem sokkal inkább a mi mai életünkből követelt meggondolások miatt voltam már a bizottságban ellene az egyházi földie-énylések kielégítésének. Amikor ott kulturális szempontokat emlegettek, én a következőket mondottam. Engedelmet kérek • egy-két mondat felolvasására (olvassa) : »Nem tudom a kulturális szempontokat sem honorálni ennél a kérdésnél. Az egyházak tanító szerepe részben megszűnt, részben mindent el kell követni, hogy megszűnjék. A kulturális feladatok elvégzése, különösen a népoktatásé, már régen az állam és a község kizárólagos hatáskörébe és kötelességei közé tarévi december hó 11-én, kedden. tozik. A fejlődés is ebben az irányban halad ós semmi szükség arra, hogy a fejlődésnek ezt a menetét az egyházi oktatás feladatait elismerő, akár elvi jelentőségű, deklarációkkal is megbolygassák.« Hegedüs György: A legjobb iskolák kiknek a kezében vannak? Nem a szerzetesrendek kezében! örülnek maguk is, ha gyermekeiket a Bencésekhez vagy a Piaristákhoz küldhetik! Várnai Dániel: A felekezetek nem fordítanak annyit az oktatásra, amennyit a kezükön lévő birtokok jövedelmei megkövetelnének és lehetővé tennének. (Zaj a középen. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Elnök: Csendet kérek! Várnai Dániel: Az anyagi szűkmarkúságot nem is tekintve, a felekezeti oktatás pedagógiai eredményéről jobb nem is beszélni. Erre nézve is van egy csomó adatom. Számokkal, szakértőkkel, pedagógusokkal tudnám igazolni, hogy az állami és a jó községi oktatással szemben a felekezeti oktatás bizony nagyon szomorú mértékben lemarad. Hegedüs György : Akkor miért adják gyermekeiket a Piaristákhoz és a Benczésiekhez, vagy a Pázmány-egyetemire ? Protekciót vesznek igénybe, csakhogy odakerülhessenek a gyermekeik ! Barthos Andor: Abszolúte nem igaz. Pekár Gyula: Épen eilenkezóieg áll a dolog! Várnai Dániel : De van egy másik szempont is, melyről a kérdéssel vonatkozásban szólnom kell. Csak megismételhetem ebben a tekintetben azt, amit a bizottságban is mondottam, hogy nagyon imeg kell gondolnunk, felidézhető-e könnyelműen az az elkeseredés és szociális nyugtalanság, amely elmaradhatatlan lenne, ha a birtoktalan mezőgazdasági munkásság azt látná, hogy a vagyonváltság révén a rendelkezésre álló ^ földmennyiséget nem az ő föld igényeinek kielégítésére használják fel, hanem középbirtokokat alakítanak be lőle és ingyen, ellenérték nélkül adják oda az egyházaknak. Hegedüs György: Hát amit az egyházéból elvettek, kinek adják, nem a kisgazdáknak? Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék befejezni beszédét, annál is inkább, mert már %2 órakor át kellett volna térnünk a legközelebbi ülés napirendjének megállapítására. Várnai liániei: Beiejezésül annyit mondhatok, hogy amint a törvény, ugy a novella sem tartalmaz semmi jót, a nagy gondolat, a földreform javára... Propper Sándor: Papírmasé ! Várnai Dániel: . .. sőt azt mondhatom, hogy a novella még azt a célt sem éri el, amelyet maga elé tűzött: az eljárás gyorsítását. Amíg csak a nagybirtokosok részéről lehetett hallani az Omge. közgyűlésein, az Omge. bizonyos szakosztályaiban, és tegnapelőtti, vasárnapi kongresszusukon is, hogy a novella nem segít semmit... Barthos Andor : Épen azért jó, mert ők is szidják, meg önök is ! Várnai Dániel : ... mondom, amig csak arról az oldalról hallottuk ezt, addig hajlandó voltam ezt maliciának, vagy rosszakaratú tendenciának tekinteni a nagybirtok részéről, ámde a nagybirtokosoknak ezt a véleményét megerősíti az előadó ur jelentése is. Az előadói jelentés 3. oldalán ugyanis ezzel vonatkozásban a következők foglaltatnak : Propper Sándor : Nem számit ! Mindegy ! Ezt parancsolta az Omge. ! Várnai Dániel (olvassa) : »Az ügyfelnyilvánosságnak és a felek bizonyos szűk korlátok