Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-205

426 A nemzetgyűlés 205. ülése 1923. Omge. elnöke, gróf Somssich László az Omsre. igazgató választmányának szeptember 23-iki ülésén azt a kijelentést tette, hogy (olvassa): »Most, amikor az ország a külföldi kölcsön felvétele előtt áll, küzdeni kell minden olyan intézkedés ellen, amely megakasztja a mezőgazdasági termelést, hátráltatja a konszolidációt és csökkenti a terméseredményt.« Gróf Somssich Lászlónak ez volt a véleménye az Omge. igazgatói választmányában, és ugy tudom, hogy az Omsre. részéről gróf Somssich jelent meg a népszövetségi delegátusok előtt. A suttogások szerint a népszövetségi delegátusok előtt sokkal brüszkebb formában hasonló vélemény hangzott el ; állapitsa meg tehát mindenki magában, hogy az Omge. vezetőjének r mélységes hazafiassága elbirta-e a denunciálást és gáncsoskodást idegen állampolgárok előtt. Pedig nagyon érdekes, hogy az Omge. a maga hivatalos képviselete utján részt vett a novellajavaslat előkészitésében is. Ezt gróf Hadik János mondotta az Omge. közgazdasági szakosztályában, a szakosztály október 9-én tartott ülésén. Szószerinti jelentése ez volt (olvassa): »Kötelességszerűen bejelentem, hogy a ministerelnök ur módot nyújtott nekem arra, hogy résztvegyek az elnöklete alatt lefolyt azon szükebbkörü tanácskozáson, melynek feladata az volt, hogy az előadói javaslatnak minősitett első novellatervezettel szemben felmerült aggályok és észrevételek megvitatás tárgyát képezzék. Ezen tárgyalások eredményekép történtek ugyan változtatások az első novellatervezeten, de azok semmiképen sem kielégítők.« Tisztelt Nemzetgyűlés ! A magyar társadalomnak egyik osztálya sem részesült olyan kitüntetésben, hogy a törvényalkotásnak már ennél a kezdeti stádiumánál... Farkas István: A földmunkások pláne nem! Várnai Dániel : , . . ilyen döntő irányban közrehathassanak és az Omge. ennek ellenére nincs megelégedve, noha résztvett ennek a javaslatnak előkészitésében, sőt még azt is lehetne mondani, hogy^ a felelősséget is meg lehetne vele szemben állapitani ezzel a novellajavaslattal kapcsolatban. Ennek ellenére a földreform és a földreformnovella elleni izgatása állandó. A földreformot hol inkvizíciónak, hol viviszekciónak mondja, pedig ha tekintetbe vesszük, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság kimutatása szerint eddig mindössze 822 ezer hold került" felosztásra és az ezer holdon felüli nagybirtokoknak összege még mindig hat és félmillió katasztrális hold volt és ebből mindössze közel 330.000 katasztrális hold vált le, akkor igazán nem lehet azt mondani, hogy ez inkvizíció vagy viviszekció, inkább azt lehet mondani, hog"y inkvizició és viviszekció az, amit az Omge. urai, az Omge. grófjai a valóságos tényen, az igazságon A'égeznek. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Még csak azt akarom mondani, hogy az Omge. szerint a földreformmozgalmak visszaverése ma már nemcsak agrárügy, hanem jogrend-kérdés is. Erre akarok még rámutatni és azt kérdezem a földmivelésűgyi minister úrtól : mondja meg, hogy mit tart ezekről az urakról, mondhatnám fegyvertársairól és bajtársairól ? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Fegyvertársaim ? Várnai Dániel : Mondja meg őszintén itt az ország szine előtt : komolyan hiszi-e, hogy ezek meg fogják neki hálálni azt a sok hibát évi december hó 11-én, kedden. és tévedést, amelyet az ő érdekükben nem egészen öntudatlanul elkövetett, mint minister ! Amint az imént mondottam, a Földbirtokrendező Biróság kimutatása szerint eddig 330.000 katasztrális hold került szétosztásra. Sajnos, részletesebb statisztika hiányzik ezzel kapcsolatban, hiszen ebben a tekintetben teljesen igazat adok azoknak a felszólalásoknak, amelyek kifogásolták azt, hogy minden statisztikai felvétel nélkül hoztak ide egy igen fontos javaslatot, úgyhogy teljesen hiányzik a történtekről, a dolgokról megalkotható képünk és igy csak tapogatózásokra vagyunk utalva. Györki Imre : Tudatosan csinálták ! Várnai Dániel : Szerettük volna tudni, hogy abból a kiosztott mennyiségből mennyi került kiosztásra vétel utján, és mennyi abból n, járadékbirtok. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Még egy sincs ! Várnai Dániel : Különösen az érdekelne, hogy a földreformmal vonatkozásban a földárak kialakulása hogyan történt... Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Sehogy! Várnai Dániel:... és az is hogy a vállalt terheket hogyan viselik és hogyan törlesztik. Ha ilyen kimutatást látnék, ez megerősítené azt a meggyőződésemet, hogy vétel utján a birtoktalan mezőgazdasági népesség nem juthat földhöz. Ma, amikor milliókra megy egy hold földnek az ára, ha még van is olyan földmivelő ember, aki bizonyos pénztőkével rendelkezik, ahelyett, hog'y ezt a pénztőkéjét instrukciókra, üzemi ^ befektetésekre fordíthatná, kénytelen törlesztésre fordítani, mert akármilyen kedvező törlesztési feltételeket is szabjanak meg a számára, oly rettenetes terheket vesz magára, hogy azokban el kell merülnie, meg kell fulladnia. Bekövetkezik majd az az eset, amelyet Beck Lajos képviselő ur az imént emiitett, hogy évek multán a földhöz juttatott kisbirtokos kénytelen lesz — mint ő mondotta — teljes tisztelettel visszaadni a birtokát, csakhogy szabaduljon azoktól arettenetes terhektől. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Szerettem volna ebben a tekintetben részletesebben beszélni, de — sajnos, — az időm — ugy látszik — nem futja rá. Szerettem volna Beck képviselő urnák a törzsörökösödési rendszerre vonatkozó kijelentéseivel is foglalkozni, de kénytelen vagyok itt rámutatni arra, hogy a járadékbirtok intézménye volna kiszélesítendő ; a járadékbirtok intézménye volna külön törvényben ugy meghonositandó Magyarországon, hogy ez legalkalmasabb legyen a birtoktalan mezőgazdasági földhözjuttatására. Azok a rendelkezések, amelyek a járadékbirtokra vonatkoznak, sem az alaptörvényben, sem a novellában nem kielégítők. ^ Ha a járadékbirtok intézményét kielégitő módon akarnák rendszeresíteni, meghonosítani, meg kellene változtatni az idevonatkozó valamennyi intézkedést és — mint mondottam — erről egy egész külön törvényben kellene gondoskodni. Azok az intézkedések, amelyek a törvényben vannak a járadéktelek alapítására vonatkozóan, elfelejtették megvédelmezni a járadéktelkest, sőt nemcsak hogy nem védelmezik meg, hanem minden úton-módon zaklatják és megkötik kezét4ábát. A 64. § pl. kimondja (olvassa) : »Ha a járadékélvező az állam, a járadéktelek-szerződésben kiköthető, hogy radéktelkest az Országos Földbirtokrendező Biróság hozzájárulása nélkül a megváltási jog nem illeti. Más járadékélvező csak azt kötheti