Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-205

424 A nemzetgyűlés 205. ülése 1923. évi december hó 11-én, kedden. georgeizmus, mert egységes és öntudatos abban a célban, hogy megmentse és fentartsa a nagybirtok magyarországi rendszerét; egységes és öntudatos abban a célban, hogy a nagybirtok rendszerének az integritását mindenekfelett megtartsa. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Egyszerre nem lehet megoldani a kérdést! Györki Imre: Ez már a második kisérlet! Várnai Dániel: Ez az egész alaptörvény nagyon hasonlit egy nagy telepítő és parcellázó bank üzleti szabályzatához, de földreform jelleget, amelynek az volna a célja, hogy megszüntesse a birtokmegoszlásnak különösen nálunk élő rettenetes igazságtalanságait, nem látok benne. Én ismerem jól a t. minister urnák földreformprogrammját, ismerem erre vonatkozó szándékait és elgondolásait, hiszen figyelemmel kisérem politikai pályafutását, mióta az országgyűlésnek tagja lett. Több beszédben hangoztatta, hogy mik az ő céljai, elgondolásai és szándékai, hogyan képzelne el és hogyan vinne véghez egy földreformot, de ezekből semmit sem látok ebben a törvényben. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Semmit ? Várnai Dániel : Sem az alaptörvényben, sem a novellában nincsen semmi a földmivelésügyi minister nr földreformprogrammjából, de mind a kettőben, az alaptörvényben és a novellában is annál több van a minister ur végzetes gyengeségéből (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és énen emiatt nem lehet semmi jelentősége, hatékony ereje ennek sem. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ha önök erősek lettek volna, akkor még kevésbé lett volna ! Várnai Dániel : Mit akar megmenteni ez a novella, mit akar helyreütni, mit akar jóvátenni, vagy jobbá tenni? Hiszen t mondottam, boicy az alaptörvény igen erős és öntudatos abban a célban, hoo-y a birtoktalan mezőgazdasági népességet földhöz ne juttassa, a nagybirtokrendszert moírmentse és ha a minister ur mégis szükségét látta a novellának- akkor ez az ő részéről semmi egyéb, mint beismerése annak, hogy az alaptörvény távolról sem olvan, mint amilyennek az ő régi elgondolásai szerint lennie kellene. Távolról sem olyan, mint amilyet két választás során is a nénnek inertek. El lehetünk készülve, — ebben a tekintetben igazat ;idog az Omsre. közarvül^spu h^ntroz+^tn+t felfogásnak, gondolom prof Hadik mondotta ezt — bogy ezt a novellát követni fo^ia egv másik novella is, egy harmadik, mindaddig-, amis: egy erőteljesebb, demokratikusabb és hozzátehetem, a mainál sokkal őszintébb noli+ika ugy meg nem oldja ezt a nehéz nroblémát. mint ahogy a nén és az ország érdekei köypf^lik. Szabó István (naavatádi) földmivelésügyi minister : Maudis- veszélves jósolni ! Várnai Dániel : Pedis* volt idő. amikor a földreformnovella kérdésében és az igazságtalan birtokviszonyok igazságos megváltoztatása tekintetében az egész közvélemény majdnem egységes veit. Nemcsak a forradalom alatt volt ez. Ennek már láthattuk nyomait a háború utolsó hónapjaiban és talán — nem tudom biztosan — a minister ur is mint országgyűlési képviselő részt vett azon a nagyon zártkörű értekezleten, amelyen az egyházi és világi nagybirtokok képviselői megjelentek és amelyen felvetették a földreform kérdését. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Serényi alatt ? (Egy hana iobbfelől : Igen !) Várnai Dániel: Hogy itt mi történt, azt a nyilvánosság sohasem tudhatta meg, A cenzúra gondoskodott róla, hogy semmi ki ne menjen a njnlvánosság elé. Ebben a tekintetben csak egy meglehetősen biztató kijelentésre vagyunk utalva, EUT cl ci kijelentésre, amelyet ez értekezlettel és a várható földreformmal kapcsolatosan maga a hercegprímás tett, aki szintén igen előkelő szerepet játszott ezen a zártkörű értekezleten. A forradalom alatt

r

— a minap mutatta ki egyik képviselőtársam és azt hiszem, erről még lesz szó itten elégszer — épen az Omge., a nagybirtok képviselete igen lojálisán viselkedett. Drozdy Győző: Az összes püspökök megjelentek. Várnai Dániel : Akkor azt láttuk, hogy az Omge-ben majdnem mindegyik nagybirtokos gróf vagy herceg valósággal Égalité Fülöp szerepét játszotta el és egyházi részről idézhetem Prohászka püspöknek igen jellemző nyilatkozatát, amely igen röviden a következőképen szól. Ezt 1918 november 27-én az Alkotmány-nak mondotta Prohászka székesfehérvári püspök (olvassa) : »A mi országunk, a mi társadalmunk nagy könyvében egy lap van teleirva : az adósságok lapja. Ezen is a legfeketébb tintával az a mulasztás van felírva, amellyel a nénnek földre való jogát elmellőztük, élbaloorattuk. Ezt a nagy tartozást most már az idők szelleme, ez a kérlelhetetlen végrehajtó követeli tőlünk. Fizessünk hát, de ugy, hogy mindenkinek, az egész országnak haszna legyen belőle. A népet fojtogatta a túltengő nagybirtok, nem engedte terjeszkedni, nem engedte szaporodni, a faluban nyomorba döntötte és Amerikába kergette.« Én magam, — folvtatja tovább Prohászka püspök — mint a többi egyházfő fentaxtás nélkül elfogadjuk a kormány demokratikus birtokpolitikáját, felajánljuk birtokainkat, földjeinket és csak azt akarjuk, hogv a föld észszerűen, helyesen, azes-észköz érdekednek megfelelően kerüljön ^ szétosztásra.« Prohászka püspök itt azt a szót használta, amelytől anynyira irtóznak, a »földosz+ás« szót. Az elmúlt ülések earvíkén pl. egvik képviselőtársam — bocsánatot kérek a szóért — valóságára! idea-lázba esett, mikor ezt a szót: »földosztás« hallotta. Akkor Prohászka püspök — és pedig nem az idők nyomása alatt, mert terror ebben a tekintetben nem dolgozott — ki merte mondani azt, hos-y felajánlják az egyházfők is az ő birtokaikat igazságos szé+osztásra. Ebben az időben az emberek messzebb láttak és mintha világosabban látták volna azt a rettenetes gazdasági és társadalmi nyomomsáo-ot, amelyet azelőtt megvetően a paraszt földéhségének neveztek. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Ebben az időben mintha megértették volna, hogy az uátnevezett földéhség nem kapzsiság, nem irierylése a mások birtokának, hanem a birtoktalan paraszttömeerek lebirhatatlan vágya és előretörése a tisztességes emberi élet után. (Ugy v&n ! Ugy van ! Tavs a szélsőbaloldalon.) A mezőgazdasági munkásságot Magyarországon sohasem védték r megfelelő törvénvek. Munkaerejét, munkabérét, egészségét szabadjára hagyták. Earész^ gazdasági és szociális létezését kiszolgáltatták annak az uri hatalomnak, amelynek befolyása a törvényhozásra és az ország kormányzására még ma is igen haté-