Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-205

A nemzetgyűlés 205. ülése 1923, De nem 400.000 holdról van szó, csak 200.000 holdról,... Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Valamivel többről ! Beck Lajos : ... de azt legyen szives nekem megmondani, hogy azok a járadékkötvények, amelyek ekképen akár 50.000, akár 400.000 hold után a kasszájába kerülnek, hogyan fognak elhelyezésre találni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem beszélhetünk ilyen sok millióról. Majd csak búzaértékben kell nekik fizetni a bérletet! Beck Lajos : Ha tekintetbe vesszük, t. foldmivelésügyi minister ur, hogy a Kisbirtokosok Földhitel Intézete, tehát Magyarország egyik legelőkelőbb, legrégibb és legjobban megfundált zálogleveleket kibocsátó intézete összesen 160 millió korona értékű záloglevelet bocsátott ki eddigi egész fennállása alatt, milyen elenyésző csekély számok azok ahhoz, ami itt kijön. Neubauer Ferenc előadó : Az arany volt Î Az i2,0o milliárd aranyban sokkal kevesebb! Beck Lajos : A külföld averziója, a külföldnek óriási idegenkedése zálogleveleinktől — amint azt a záloglevélpiac minden ismerője tudja — a legjobban bizonyítja, hogy ma járadékleveleknek elhelyezésére egyáltalán nem gondolhatunk. Akár 10.000, akár 50.000, vagy akár 400.000 hold lesz az, amit a földmivelésügyi minister ur járadéklevelek ellenében ki fog osztani, az őhozzá visszakerülő záloglevelek — sajnos — holt tőkeként fognak feküdni az állam kasszájában, mert azok egyelőre nem értékesíthetők és aktívumot ebben az értelemben egyelőre nem jelentenek. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Az biztos fedezet lesz ! Beck Lajos : Azonban nem csupán ezek a birtokok kerülhetnek járadékbirtok formájában felosztásra, hanem a javaslat 16. §-ának 1. bekezdése szerint a törvény 28. §-a alapján igénybe vett földbirtokok is járadékbirtokká alakithatók. Az állam itt már rosszabb és nehezebb helyzetben van, mert a járadékélvezőt már ki kell elégitenie, ha csak Hegedüs Lóránt tervezete szerint vinkulált állami kötvényekkel nem kivan ja kifizetni, amit az igen t. földmivelésügyi minister urnák azért ajánlok figyelmébe, mert ezt Hegedüs Lóránt igen nyugodt polgári viszonyok között, ha jól emlékszem 1914—15-ben, mint a pénzügyi bizottság előadója, tehát mint az akkori kormányzatnak egyik vezető embere ajánlotta, és senki rajta, mint kisajátításon vagy mint elkonfiskáláson fenn nem akadt. Azonban, ha ilyen méreteket ölt ennek a kérdésnek finanszírozása, ennek pénzügyileg való lebonyolítását átlátni és áttekinteni senki sem tudja. Minden tiszteletem dacára egyfelől az igen t. földmivelésügyi minister ur személye iránt, másfelől az iránt az igazán nagy jóindulat és akarás iránt, amelyet ennek a kérdésnek Jóelégitő módon való tető alá hozatala iránt mutat, az a meggyőződésem, az a félelmem, hogy ez sikeresen lebonyolítható nem lesz. Paragrafusokat javíthatunk, rosszabbakat és jobbakat csinálhatunk, és vitatkozhatunk felettük napokig és hetekig, de a dolognak lényege a helyes, a viszonyokat, a körülményeket, az igényeket, a szociális követelményeket átérző emberek által való végrehajtásban van. De ami ezzel egyenlő fontosságú és jelentőségű, az annak a pénzügyi bázisnak megteremtése, amely nélkül a járadókbirtok intézményét be nem hozhatjuk, már pedig a járadékbirtok NAPLÓ XVII. évi december hó 11-én, kedden. 423 intézménye nélkül az adott viszonyok között a ma földre éhes és földhöz jutó emberek csekély teljesítőképessége miatt ez a reform tartós és maradandó nem lehet. Miután 20 évi küzdelmünk odairányult, hogyha már rákerül a sor, olyan reformot alkosuiik, f amely nyugvópontra juttatja ezt a kérdést és kiveszi a közéletből az izgalmaknak, a pártok küzdelmeinek méreganyagát. ezt a problémát, amelynek minden párt fölött kellene állani, ennélfogva akkor, amikor egy előre való lépésként üdvözlöm ezt a javaslatot és elfogadom, arra kérem a földmivelésügyi minister urat, hogy fektessen súlyt a pénzügyi kérdésnek megalapozására, mert anélkül a törvényjavaslat hatástalan marad. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök : Az ülést 5 percre felfüggesztem ! (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Jelentem a t. Háznak, hogy a házszabályok 250. §-ára való hivatkozással ötvennél több kép. viselő a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. tcikk kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések idejét napi nyolc órában kéri megállapítani.^ A házszabályok 250. §-a értelmében kötelességem meggyőződni arról, hogy azok közül, akik az ivet aláirtak, ötvenen jelen vannak-e, kérem azért a jegyző urat, szíveskedjék az aláírók névsorát felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa az aláírók névsorát.) Elnök : Miután az aláíró képviselő urak közül ötvennél többen jelen vannak, az indítvány felett a házszabályok 250. §-a értelmében a legközelebbi ülés kezdetén fogunk határozni. Napirend szerint következik a földbirtokreformnoveila folytatólagos tárgyalása. Szórásra következik ? Perlaki György jegyző : Várnai Dániel ! Várnai Dániel: T. JSlemzetgyüiés ! (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldaton. Mozgás a jobboldalon.) Györki Imre : Csak szavazni tudnak ! (Zaj.) A szavazó tagok vonuljanak ki. Elnök : Csendet kerek, képviselő urak ! Várnai Dániel : Ha egy törvényt novelláris intézkedésekkel egészítenek ki, az rendszerint két okból történik : vagy elavultak az alaptörvény rendelkezései, vagy annyi hiba és tévedés van benne, hogy csupán novelláris intézkedéssel lehet azt valahogyan fentartani. Megkell állapitanom t. Nemzetgyűlés, hogy az az alaptörvény, amelyet az itt tárgyalás alatt lévő novelláris javaslat életképessé kivan galvanizálni, az emiitett hibák egyikében sem szenved. Rendelkezései nem elavultak, mert visszafelé ható irányban nagyon is érezni a hatásukat. Nincsenek benne sem hibák, sem tévedések az én meggyőződésem szerint, mert intézkedései céltudatosak, erő és öntudat van bennük a kitűzött célok szolgálatában. Még az egységességét sem érheti gáncs. Nem ekklektikus, mint a forradalmak alatt és a háború után hozott o^pTwnrópai földreformtörvényeknek majdnem legtöbbje. A mienkben nincs semmi a mechanikus ;öldfeldarabolásnak oppenbeimeri felfogásából; pláne nincs benne marxizmus — ezt a minister ar bizonyára elismeri — és nincs benne 61