Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-189

36 r A nemzetgyűlés 189. ülése 1923, most ebből azt lehet következtetni, hogy ez inkonzekvencia, bogy eredeti álláspontunkhoz nem ragaszkodtunk, erre nem tudok mást mon­dani, mint hogy a minister ur rabulisztikával akar hatást elérni, de korántsem állithatja be a kérdést ugy, ahogy beállitotta. Ezek után méltóztassék megengedni, ^ hogy Szilágyi t. képviselőtársam felszólalására épen a drágasági bizottsággal kapcsolatban egynéhány megjegyzést tegyek. Szilágyi képviselő ur in­konzekvenciával vádolta meg a drágasági bizott­ságot, és ebben van valami, de megállapítom, hogy ez az inkonzekvencia nem az ellenzéki tagok részéről, hanem a kormány részéről történt. Amikor a drágasági bizottság legelőször összeült, akkor elhatározta egy szótöbbséggel azt, hogy 1924 május l-ig a lakbérek ne emeltessenek. A kormány az igy hozott határozatot nem res­pektálta. A kormánynak, ugy látszik, a legutóbbi időben az az elve, hogy a parlamenti szokásokat nem kell és nem szokás betartani-, hiszen külföldi kölcsönt kér, idomul a kívánságokhoz, tehát bizo­nyitani akarja, hogy a többségi elvet, a parla­mentarizmus alapfogalmát nem respektálja csak akkor, ha ez a kormánynak konveniál és kedvez. A helyzet tényleg az volt, hogy volt egy bizott­sági határozat, amely kimondotta azt, hogy 1924 május 1-je előtt a lakbérek ne emeltessenek és ilyen irányú lakbérrendelet ne adassék ki. A kor­mány ellenben kierőszakolta a többség utján, hogy mégis tárgyaltassék ez a lakásrendelet és ugy látszik, hogy — a meglevő bizottsági határo­zat ellenére is — a kormány ki akarja adni ezt a rendeletet. Igaz, hogy ebben van inkonzekven­cia, de nem az ellenzék részéről, hanem a kor­mány részéről, mert a kormánynak, amint mon­dottuk ott a bizottságban is, arra az álláspontra kellett volna helyezkednie, hogy tegyen a bizott­ság jelentést s ha a bizottság határozata nem tetszik a kormánynak, itt a nemzetgyűlésen vál­toztassa meg azt a határozatot. Nem bennünket ér tehát a vád azért, hogy a bizottság inkonzek­vens volt, hanem az inkonzekvenciát a kormány követte el. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szakács Andor képviselő ur kért szót személyes kérdésben. Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Csak egy percre engedjék meg. (Felkiáltások a baloldalon: Tovább is!) hogy személyes kérdésben igénybe vegyem a Ház szives türelmét. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélső­baloldalon.) Amikor a ministerelnök első párisi útja után itt a Házban szerencsés voltam az ő külföldi kölcsön politikájához hozzászólhatni, azt sürget" tem a magyar kormánynál, hogy a kisenfente­államokkal kezdjen tárgyalást a fenforgó ellen­tétek lehető kiegyenliíése végett. Akkor konsta­táltam azt, amit most már a ministerelnök ur is elismert, hogy ennek bizonyára vannak bizonyos külpolitikai és gazdasági előfeltételei. Akkor az igen t. külügyminister ur válaszolt erre a felszó­lalásomra és azt mondotta, hogy én olyan elté­velyedett álláspontot képviselek itt a nemzetgyű­lésben, amellyel reméli, hogy itt a nemzetgyűlés termében és az egész országban elszigetelten állok. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbalol­dalon. Felkiáltások a balközépen; Kezd érdekes lenni!) Horváth Zoltán: Sőt azt is kérdezte, hogy mikor mondta a ministerelnök ur, hogy überaus? Szakács Andor: Most, amikor igen t. Szilágyi képviselőtársam a külügyminister urnák azt a cselekedetet, hogy a cseh-szlovák köztársaság ötesztendős fennállásának ünnepén a magyar kormány képviseletében hivatalosan résztveti,.,. évi október hó 30-án, kedden. (Gyalázat! Zaj a baloldalon. Felkiáltások a bal­közéven és a szélsőbaloldalon: A Szlovenszkó elszakitásának ünnepén!) Meskó Zoltán: Október 6-áu biztosan nem voltak ott! Szakács Andor: ...bírálat tárgyává tette, itt az ellenzéki oldalról is, arról az oldalról is közbe­kiáltottak, hogy: »az eltévelyedett Szakács poli­tikája ez!« Ulain Ferenc: Ugy látszik, az is baromorvos! Szakács Andor: Tartozom magamnak és a Háznak azzal a kijelentéssel, hogy ez távolról sem az én politikám. Peidl Gyula: Mit szóltak volna, ha én men­tem volna oda!! (Zaj és felkiáltások a szélsőbal­oldalon: Hazaárulónak mondtak volna! Agyon­ütöttek volna !) Szakács Andor: Az én álláspontom igenis az volt, hogy meg kell keresni a feltételeit annak, hogy a mai tűrhetetlen életviszonyok a szomszé­dos államokkal megváltozzanak. Ugyanekkor azonban ennek olyan feltételeit állitottam fel saját felfogásom szerint Magyarország részéről... (Zaj.) Ulain Ferenc: Melyek voltak azok! Szakács Andor:.. . amelyek nélkül én ezt a kiegyenlítést nem is tartom lehetségesnek. A Mille­rand-féle kísérőlevél értelmében (Élénk helyeslés a baloldalon.) sürgősnek mondottam a magyar nemzeti tömböknek az országhoz való visszacsato­lását. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Baross János: Szerződéses jogunk van hozzá! Szakács Andor: Azonkívül kívántam a Cseh­szlovákiában és a többi szomszédos államban levő magyar nemzetiségű kisebbségek teljes elismeré­sét. (Zaj.) Baross János: Azokat ellátta már Drumond népszövetségi főtitkár ur! (Zaj.) Szakács Andor: Eszemágában sem volt olyan politikának kifejezést adni itt a nemzetgyűlésen, amely kizárólag egy külföldi kölcsön elnyerhetése végett teljes fegyverletételt jelent a szomszédos államok előtt. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Hogy tehát ennek a csonka országnak tépett lobo­góját meghajtsuk az utódállamok előtt, erre csak akkor tekintem elérkezettnek az időt, ha ... Baross János: Ha jogainkat is érvényesítjük! (Helyeslés a baloldalon.) Szakács Andor:... ha előbb ezeket a kérdése­ket tisztázzuk, s ha a Millerand-féíe kísérőlevél értelmében fentartott jogainkat legalább érvénye­síteni megpróbáljuk. (Élénk helyeslés a baloldalon. Zaj.) Ulain Ferenc : Vájjon a csehek is ideküldik-e az ő külügyministerüket, hogy velünk ünnepel­jenek ? Lendvai István : A Smólen Tónik korszaka elmúlt már, minister ur ! (Derültség a balolda­lon. Zaj.) Kiss Menyhért : Ez magyar ember ! (Zaj.) Schwarzgelb lakájok ! Ulain Ferenc : Maholnap az egész országot eladják és akkor is odamennek ! Elég szomorú és szégyelni való ! Szakács Andor : Amikor visszaemlékszem a külügyminister urnák engem leckéztető akkori megjegyzéseire, csak annyit kivánok megemlí­teni, hogy a külügyminister ur sokkal messzebb ment... (Zaj.) Ulain Ferenc : Fog még messzebb is menni ! Jó utón van ! Szakács Andor : ... mint az az álláspont, amelyet én tavasszal kisebb felelősségű helyze­temben előterjesztettem, mert az én szerény fel­fogásom szerint annak, hogy mi őszinte baráti jobbot nyújtsunk az utódállamoknak ... (Zaj.) Baross János : De nem megalázkodással J

Next

/
Oldalképek
Tartalom