Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-204

À nemzetgyűlés 204. ülése 1923. voltunk dr. Dénes Istvánnal és bizonyitjuk, i miszerint előttünk dr. Dénes István a három­színű magyar lobogót sohasem bántotta, soha­sem gyalázta és ilyent róla abszolúte még fel sem tételezünk. Igazoljuk azt is, hogy dr. Tóth Endre kir. közjegyző ur, mi g csak kiköltözött Szászvárosból, a magyar szociáldemokrata pártnak szintén tagja volt . . . Szeder Ferenc : Elvtárs volt ! Dénes István : ... az összejöveteleken rendszerint résztvett és sohasem tett említést arról, hogy dr. Dénes István a trikolorra né'zve ilyen vagy olyan kijelentést valaha is tett volna, sőt ellenkezőleg, dr. Dénes István sze­mélye iránt sok tekintetben a legnagyobb el­ismeréssel viseltetett.« Rassay Károly : Mi közöm van nekem egy kisvárosi klikknek utálatos veszekedéséhez ? (Zal) Dénes István : »Jelen nyilatkozatunkat bár­mikor készek vagyunk bíróság előtt eskü alatt is megerősíteni. Szászváros, 1923 július 24-én.« Alá vannak írva : Zobek Mátyás — erre is hivatkozik dr. Tóth | közjegyző, hogy egész biztosan ott volt a gyü- J lésen — ezenkívül pedig Németh Lőrinc, Bus János, Aber Géza, Pap Dániel, Sebestyén Ar- j pád, nem dr. Deák Ágoston, az oláh táblabíró, I aki magyar volt a magyar uralom alatt és aki j elsőnek vedlett át oláhnak — hanem ni. kir. járásbiró, a magyar járásbíróság vezetője, aki velem együtt inaskodott egy esztendeig, mert nem tettünk esküt. Ott voltak továbbá: Benkő Lajos, Török Bálint, Kovács József, Kiss József, — az, aki­ről dr. Tóth említést tesz levelében, hogy egész bizonyosan ott volt — Éltes Dénes, Fe­renc István, Fülöp Sándor, Burgus Zsigmond, László Elemér, Beregszászi István, Deák Sán­dor, Csiky István, Aiben Antal, Major Imre, Birő Ferenc, Takács András, Benkő Péter, Beszterczei Géza, Paris Albert, Fehér Ferenc és Hámos Imre. Ha valaki kívánja, az egész szászvárosi pol­gárságot hozhatom tanúnak. Kováts-Nagy Sándor : A bíróságnál intéz­zük ezt el ! Dénes István : Majd oda is el fogunk jutni! (Zaj.) Pakots József : Itt is felhozták ! Itt is fe­lelni kell ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Kérem a képviselő urakat jobbfelől is, ne méltóztassa­nak folytonos közbeszólásaikkal a személyes megtámad tatás címén szóló képviselő urat be­szédében zavarni. Dénes István : Megnyugtathatom a kép­viselő urat, mihelyt abban a helyzetben le­szek, hogy rágalmazási pert indíthassak, rög­tön meg fogom indítani, de az ügyészség maga­tartása miatt a mai napig sem juthattam ebbe a helyzetbe. Méltóztassanak intézkedni ; kér­tem az igazságügyminister urat s az ügyészség vezetőjét, hozzanak abba a helyzetbe, hogy pert indíthassak. De azt nem kívánhatják, hogy csak ugy a levegőből indítsak pert ; ne­kem csak tények alapján lehet a pert megindí­tanom. Hátha valótlan dolog az, amit felhoz­tak ? Meg kell győződnöm erről, mielőtt a fel­jelentést megtenném. Már most itt van Fabry Kálmán főhad­nagy. Ő is azt mondja, hogy hallotta s egy má­sik ur. aki Tor dán született, szintén azt mondja, hogy hallotta. Ezekkel szemben a magam iga­zát és korrekt álláspontját igazolhatom dr, Tóth NAPLÓ XVII. évi december hó 19-én, hétfőn. 411 Endre levelével s azoknak nyilatkozatával, akikhez dr. Tóth Endre a levelet intézte. Ezek után áttérek a másik dologra, dr. Deák Ágoston oláh táblabírónak nyilatkozatára. T. Nemzetgyűlés ! Nagyon szép dolog, hogy nem hozza ide mindjárt az egész oláh consilium di­rigentit ellenem, mert azok tényleg nem egy­szer fel akartak engem akasztatni. Megcáfol­hatom a szavahihetőségét annak az állitásnak, amelyet Gaal Gaston igen t. képviselő ur mon­dott, hogy én nem voltam üldöztetésnek kitéve, hogy nekem semmi bántódásom nem volt, s hogy nem voltam megfosztva az ügyvédi gya­korlattól. Méltóztassanak megengedni, hogy a meg­őrzött és eredetibei] bemutatandó »Inventares« című felhívást becsatoljam, amelyben 1920-ban felhívtak engem és társaimat, hogy tegyünk ügyvédi esküt Szászvárosban. És itt van a másik nyilatkozat, mely sze­rint, miután nem tettem eleget ennek a felhí­vásnak, megfosztottak az ügyvédi gyakorlat le­hetőségétől, s egy évig mint tímárinas keres­tem a kenyeremet Szászvároson dr. Sebestyén Árpád és Balogh János járásbirákkal együtt. Ebbő] látszik az az alapos informáltság, amely­lyel a t. képviselő ur ezt az ügyet a nemzet­gyűlés elé tárta. Szeder Ferenc : Azt mondta, hogy polgár­mester is voltál ! Dénes István ! Polgármester sohasem vol­tam, gróf Bethlent sohasem taszítottam le a székéről, mert ő magától ment el, majd később visszajött. Gróf Bethlen nem nyomorog és nem sínylődik, mert rögtön elhelyezték a Futárá­nál- aligazgatói állásban. Ezek gyerekségek, ezekre nem is reflektálok. Arra azonban reflektálok, hogy állítólag ezerkilencszáz, nem tudom, hányban, a háború előtt, egy Lőrinczi nevű úrral együtt sikkasz­tottam. Fájdalom, nem voltam elkészülve arra, hogy születésemtől kezdve pontosan mindent ide hoznak a nemzetgyűlés elé. Méltóztatnak látni, hogy elég régi időre vissza tudok menni, de tizennégy évre jelenleg mégsem tudok visz­szamenni. Legközelebb azonban lesz szerencsém és alkalmam, hogy megszerezzem erre vonatko­zólag is a szükséges dokumentumokat. Most csak annyit vagyok bátor a nemzetgyűlés elé terjeszteni, hogy ez a Deák, aki akkor magyar volt és akkor bizonyította, hogy magyar ügy­véd, az első volt, aki a magyarság ellen fordult és mint oláh táblabíró átvette a bíróság veze­tését. Mialatt ez az ur egyszer fürdőn volt. Lő­rinczi Ákos volt az irodájában. Ez a Lőrinczi Ákos tényleg sikkasztott tőle. de épen én vol­tam az, aki lelepleztem, aki Deák Ágoston ügy­védnek, amikor a fürdőről hazatért, rögtön be­mutattam a bizonyítékokat, melyeknek alapján Lőrinczi Ákost egyévi börtönre ítélték el. Ha Deák Ágoston t. oláh táblabíró ur he­lyesnek találta, hogy ebben a kérdésben nyilat­kozzék, miért nem vette elő, hiszen módjában állott volna, az ügyre vonatkozó eredeti bíró­sági jegyzőkönyvet. Tízkoronás bélyeg ellené­ben megkapta volna és be tudta volna küldeni, ha az még nem volna itt. De továbbmegyek, Tényleg beadatott ellenem az ügyvédi kamará­nál egy feljelentés. A feljelentést Lőrinczi Ákos csinálta, akit egy évi börtönre juttattam. Ez a Lőrinczi Ákos egyfelől ezzel akart rajtam bosszút állni, másfelől azért adta be ellenem a feljelentést, hogy bepereljen rágalmazásért, hogy igy megkurtítsa egy évi börtönbünteté­sét. Ezt a levelet is megőriztem, amelyet később : könyörögve irt a börtönből, 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom