Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-204
401 A nemzetgyűlés 204. ülése 1923, Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister: Megmarad az alaptörvény! Dénes István: Akkor kár volt bevenni a noveLába ezt. Ha nem azzal a szándékkal vették volna bele, hogy emezeket kizárja, akkor nem kellett volna bevenni, de a novella világosan rendelkezik. A novella azt mondja, hogy a cselédek közül azek kapnak földet, akik a földbirtokreform következtében elestek a szolgálatuktól. Barthos Andor: Ez egy uj kategória! Dénes István: T. Nemzetgyűlés! Ha a minister ur kijelenti azt, hogy kapnak a cselédek földet, ezt a kifogásomat elvetem. Hegedüs György: A kijelentés nem elég! Dénes István: Tény az, hogy a gyakorlatban már eddig is kizárták a cselédeket. Amidőn a novellában azt látom, hogy ezentúl már nem a nagybirtok felé terjeszkedik a földreform, hanem a falvak felé, és ugy intézkedik a novella, hogy ezentúl kis- és nagyközségekben az iparosok, kereskedők, ügyvédek, orvosok, szóval a nem földmivesék csak ugy szerezhetnek házhelyet és házat, ha a gazdasági albizottság hozzájárul: akkor ugy látom, hogy itt nem előre hala' dunk, hanem hátrafelé megyünk. Ennek következtében a javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom és jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a házszabályok 250. §-ára való hivatkozással 50n§l több képviselő a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. te. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések idejét napi 8 órában kéri megállapítani. A házszabályok 250. §-a értelmében kötelességem meggyőződni arról, hogy azok közül, akik az ivet aláirtak, ötvenen jelen vannak-e. Kérem azért a jegyző urat, hogy sziveskedjék az aláirók névsorát felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa az aláirók névsorát). Elnök: Minthogy az aláiró képviselő urak közül ötvenen nincsenek jelen, a benyújtott kérelmet tárgytalannak jelentem ki. (Zaj jobbfelől.) Rothenstein Mór: Hol a fegyelem? Elnök: Megteszem most javaslatomat legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, kedden, e hónap 11-én -délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak ehhez a napirendi javaslatom hoz hozzájárulni! Pikler Emil: A napirendhez kérek szót! Elnök: Pikler Emil képviselő urat illeti a szó. Pikler Emil: T. Nemzetgyűlés! Az elnök ur által javasolt napirendhez a magam részéről kész vagyok hozzájárulni, azonban a mai délelőtt folyamán Budapesten olyan esemény történt . . . (Felkiáltások jobbfelől: Lázár-kávéház!) . . . nem, de arra is rá fogok térni hogy azt hiszem, holnap csak ugy tárgyalhatunk nyugodtan a rendes napirendről, ha a ministerelnök urat helyettesilő népjóléti minister ur itt megnyugtató kijelentést tesz. Ugyanis ma délelőtt megjelentek a központi egyetemen ott nem ismert egyének, részint katonai, részint civilruhában: igazoltatták a kollokváló egyetemi hallgatókat, behatoltak a tantermekbe, és akik igazolni tudták magukat, hogy keresztények, azokat elengedték, akikről pedig kisült, hogy zsidók, azokat véresre verték. Ma délelőtt folyamán már nyolc zsidó egyetemi hallgató keresett fel engem, akik közül néhányan elég súlyosan meg voltak sebesülve, de persze, nem oly súlyosan, hogy ne tudtak volna ide eljönni. Képviselőtársaim évi december hó 19-én, hétfőn. közül mások is látták őket, itt a Ház elfcgadótermében. Az egyetemen garázdálkodó katonaruhás és civilegyének azzal támadtak a fiukra : »Ha kell nektek sakterkés, ám itt van ! Többé zsidó nem teszi be a lábát ide az egyetemre !« (Zaj balfelöl.) Nem akarom ezért a kormányt felelőssé tenni, (Felkiáltások jobbfelől : Nem is lehet !) azonban a Dob-utcai sajnálatos eset után, amikor az u. n. kurzus-sajtó vezércikkekben és az esetről beszámoló jelentésében egyenesen gyilkosságra uszitott és megtorlásra hivta fel Budapest keresztény lakosságát az állitólagos keresztény-pogrommal szemben, amit ott a zsidók rendeztek, — mondom, az ilyen uszitás után nagyon természetes, hogy az egyetemen ezek az események megtörténtek. Én magam pártállásomnál és világnézetemnél fogva a legmesszebbmenő és legszélesebb sajtószabadságnak vagyok hive, de kifogásolnom kell azt, hogy mig, ha egy szocialista iró, — a megengedett kritika határait át nem lépő módon — a Népszavába cikket ir, rögtön jelentkezik az ügyész és a kormánynak gondja van arra, hogy az illető iró perbefugassék, addig a magukat kereszténynek nevező lapnk, — amelyeket én nem fogadok el kereszténynek, mert inkább a »pogány« jelzőt érdemlik meg, (Ugy van! balfelöl.) —nyíltan és büntetlenül gyilkosságra uszíthatnak és megtorlást követelhetnek a kifolyt keresztény vérért. Mi történt a Dob-utcábanf Magam is megdöbbenve álltam ott annak a szegény katonának holttesténél, de ami ott történt, az közönséges korcsmai verekedés volt. (Zaj jobbfelől és a középen.) A Nép erre ugy tüntet fel engem, mintha az én beszédem hatása alatt történt volna a gyilkosság. Mi történt a Lázár-kávéházban 1 ? 86 szegény proletárgyermeket ruháztak fel, akik közül 32 keresztény és 54 zsidógyerek volt. Az egésznek csak annyiban volt felekezeti jellege, hogy az adakozók kizárólag zsidók voltak, de a megajándékozottak között 32 keresztény gyermek volt. Jelen volt az ünnepélyen Vaszy János, a VII. kerületi elöljáróság megbízásából — aki katholikus ember, — továbbá hazafias verset szavalt ott egy katholikus szinművész. Nem volt tehát ennek felekezeti jellege. Egyszerre aztán ittas katonák jöttek be a helyiségbe, garázdálkodtak, kiabáltak, majd verekedés keletkezett és ennek folyamán az egyik katonát sajnálatos módon halálra szúrták. (Zaj.) Ez történt, de ez nem ok arra, hogy kollokváló egyetemi ifjakat, akik a numerus clausus szitáján keresztül bejutottak az egyetemre, tanulásközben véres fejjel hazaküldjenek és testi épségükben megtámadjanak. Rassay Károly: Be kell csukni a bűnöst! Pikler Emil : Nagyon különös jelenség, hogy ahányszor a ministerelnök ur, r vagy a pénztígyminister ur az ország fontos érdekeit képviseli a külföldön, ezek az események mindig megismétlődnek. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl és a baloldalon.) Felelőtlen elemekről beszéltünk. Azért felelőtlenek, mert nem vonják felelősségre őket, (Ugy van ! balfelől.) Kik azok a katonaruhába bujtatott egyének, akik az egyetemre járnak? A véres fiuk elmondták, hogy maguk a keresztény egyetemi ifjak is tiltakoztak ezeknek garázdálkodása ellen, azt mondták: »Mi a zsidófiukkal együtt tanulni akarunk, mit kerestek itt?« — Kik ezek, akik ezt csinálják! Ezt végre meg kell állapítani. (Zaj.) Pakots József: Kik vannak a háttérben 1 Kik a bujtogatok 1 Pikler Emil : Én tehát hozzájárulok az elnök ur napirendi javaslatához, de nagyon szeretném, ha a népjóléti minister ur előbb megteremtené
