Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-204

40 A nemzetgyűlés 204. ülése 1923. zésére vonatkozó okiratokból II. Endre nevére 12, IV. Béla nevére 37, V. István nevére 7, IV. László nevére 17, III. Endre nevére 7 okiratot hamisítottak, amelyek alapján nagybirtokokat szereztek. Árpád korából történelmünk szerint 152 hamis és 169 hamis keletű okirat maradt fenn. Barthos Andor: Nem hiszem, hogy azokból egy f ami lia is léteznék! Dénes István: Amikor a magyar oknyomozó történelem ezt leszögezte, méltóztassanak a magyar történelem álláspontját elfogadni és csak vizsgálat tárgyává tenni ezeket a kérdéseket. (Zaj jobbfelől. Halljuk! Bálijuk! Elnök csenget.) Beánk nézve, a nemzetgyűlésre nézve azonban az sem közömbös, hogy kik kapták ezeket a birtokokat. Méltóztassék megnézni a nagybirtokok történetét és származását; meg méltóztatnak látni, hogy pl. Békés megyében Gyulát, Békésszeghalmot és a többi pusztákat egy Harukker János nevű hadseregszállitó kapta. Halász Móric: Régen volt! Peidl Gyula: De igaz volt! (Zaj.) Dénes István: Én nem vitatom, hogy régen volt, csak azt kutatom, hogy hogyan és kik szerezték a nagybirtokokat. Halász Móric: II. Endrétől odáig hosszú idő van ! Drozdy Győző : Miért fáj ez annak, akinek ősei nem igy szerezték a birtokot 1 Barthos Andor: Nem mondjuk, hogy fáj ! Dénes István : Nekünk az igazságtalanság fáj; nekünk az fáj, hogy idegeneknek adták oda a magyar nép százezreinek földjét és most a magyar nép meg van fosztva a magyar földtől. (Zaj.) Egy Zeisendorff nevű varasdi parancsnok arra nyert engedélyt, hogy 30.000 forintért szabadon választhasson magának birtokot Magyarországon. 1724-ben Áltenstein Ottó 34.000 forintért megkapta Munkácsot, Ungvárt, Szentmiklóst és Diósgyőrt. 1711-ben a február 5-iki rendelet szerint elkobozták Rákóczi Ferencnek birtokait és ezeket egy Welcsek nevű uzsorás kapta meg. (Zaj és felkiáltások jobbfelől : Ezt még sohasem hallottuk!) Kolonics Henrik, a magyarokat üldöző Kolonics megkapta a magyarságért életét feláldozó, szerintük azonban hűtlen Soós Istvánnak birtokait. Ezek mind meg vannak irva, ezek tények. Nem kivánom fárasztani a t. Nemzetgyűlés türelmét és figyelmét a magyar történelmi adatok felsorolásával. Hegedüs György: Ösi magyar neveket emlitsen ! Dénes István: Amidőn tehát az ősi nagybirtokaink ily módon származtak és ily módon jutottak nem magyaroknak, hanem külföldieknek kezére, kérdem, hogy amikor ismét hozzányúlunk a magyar földhöz, nem kötelességünk-e megvizsgálni a jogcímeket, hogy kik és miért kapták ezeket a nagybirtokokat. Ugy érzem, hogy erre szükség van és hogy ezt a magyar nép érdekében meg kell tenni. (Zaj.) Kováts-Nagy Sándor : Az a kérdés, hogy most kinek a kezén vanf Dénes István : Azokat a birtokokat teljes egészükben ki lehet sajátitani. Erre vonatkozólag a következő indityányt terjesztem elő (olvassa) : »Indítványozom, hogy parlamenti bizottság küldessék ki, melynek feladata legyen az ezer holdon felüli nagybirtokaink keletkezésének és szerzési módjának megállapítása, és amennyiben a mai nagybirtokok forrása az erőszak bármely formája volt, továbbá, amennyiben a nagybirtokok keletkezésük idejében nem magyar eredetű családok kezébe jutottak, ugy azok a magyar nép számára a magyar törvényhozás által teljes évi december hó i9-én, hétfőn. egészükben vétessenek vissza, tekintet nélkül arra, hogy kiknek a kezében vannak.« Halász Móric : Hát a zsidó birtokokra nézve ne küldenénk ki egy ilyen parlamenti bizottságot I Dénes István : Azt kivánom, hogy ezekkel a birtokokkal egyenlő elbírálás alá essenek az ősi birtokok is. Nem az a baj, hogy a nagybirtokok kiknek vannak egyénenként a kezében, hanem az, hogy a nagybirtok van túltengésben Magyarországon. Méltóztassanak megengedni ezek után, hogy rátérjek a hi tbizomány ok kérdésére. Fájdalom, sem az alaptörvény, sem a novella nem intézkedik a hitbizományokról. Ernszt t. képviselőtársam azt mondja, hogy a hí tbizomány ok kérdése nem tartozik a földreform kérdéséhez. Halász Móric: Ugy is van, nem tartozik ide! Dénes István: Ha a hitbizományokkal szemben ezt az álláspontot foglalja el Ernszt képviselő ur, akkor kötelessége volna ezt az álláspontot elfoglalni a részvénytársaságok és a pénzintézetek ingatlanaira nézve is. (Felkiáltások a jobboldalon: Miért?) Azért, mert nem tudom, mennyivel más elbírálás alá esik a hitbizományi birtok, mint valamely részvénytársaság, avagy közkereseti társaság birtoka. Halász Móric : A hitbizománynak van tulajdonosa, a részvénytá rsasa gnak meg nincs ! Dénes István : A hitbizomány intézménye elavult intézmény, melynek sem történelmi, sem nemzetgazdasági, sem nemzeti szempontból semmi néven nevezendő jelentősége nincs. (Mozgás a jobboldalon.) Valamikor az egyes főnemesi családok fényét és diszét volt hivatva ápolni, ma azonban az a kötelességünk, hogy a magyar nemzet millióinak jólétét ápoljuk. Ez nem uj keletű álláspont, lefektette ezt az álláspontot már 1789-ben a legnagyobb magyar ember, Deák Ferenc , .. Barthos Andor : Akkor még egyáltalában nem született meg ! Dénes István : Nem az a fontos, hogy mikor mondta, az a fontos, hogy mit mondott. Deák Ferenc 1827-ben tartott beszédében azt mondta, hogy a hitbizományoknak semmi néven nevezendő létjogosultságuk nincsen, és követelte azoknak megszüntetését. Az idő rövidsége miatt nem idézem Deák Ferenc beszédét, pedig illő volna, hogy ennél a kérdésnél az ő gyönyörű beszédét szórói-szóra idézzem, mert feltételezem, hogy ha Deák Ferenc 1827-ben eltörlendőnek jelezte a hitbizományt, nem akad magyar képviselő 1923-ban, aki a hitbizományok intézményét fenn akarja tartani. E tekintetben bátor vagyok a következő indítványt beterjeszteni (olvassa) : »Indítványozom, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a földművelésügyi bizottságot, hogy még a jelen novellába való felvétel végett sürgősen terjesszen be javaslatot a íideicommissum, a hitbizomány intézményének eltörlése végett.« Miután a vita folyamán megjegyzést tettem az egyházi birtokokra, ugy érzem, hogy kötelességem ezekre nézve is álláspontomat precizirozni. A római katholikus egyház kezében van cirka 800.000 katasztrális hold föld. Halász Móric: Nagyon jó helyen van! Dénes István: Ezeket a földeket nem bántom, képviselő ur, várja meg nyugodtan, hogy mit mondok. Ezeket a nagybirtokokat az egyház bizonyos kötelezettségekkel kapta, mint ahogy ezt mindenki koncedálja. Elhiszem, hogy a birtokok nagy részét nem annak fejében kapták, mintha banderiális kötelezettség járt volna velük, hanem azért kapták, areformációt megelőzőleg, hogy a szegényeket gyámolitsák, iskolákat tartsanak fenn és az egyház nemes intencióit istápolják.