Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-204

A nemzetgyűlés 204. ülése 1923. évi december hó 10-én, hétfőn, 393 sen megfelelően megállapítva, hogy szükségük van arra a földre, vagy hogy azt megérdemlik. Az ilyen földek juttatását a legméltányosabb, a legigazságosabb és a közérdek szempontjából legindokoltabb esetekre akarta az együttes bizottság szoritani és ennek megfelelően rendelkezett a törvényjavaslat szövegében.« Az együttes bizottságot is az vezette e módosításoknál, hogy épen az eddigi gyakorlattal szemben a középbirtokok juttatásának kérdése a jövőre nézve lehetőleg megszorittassék. Drozdy Győző : Be kell szüntetni ! Neubauer Ferene előadó : Hogy miért nem lehet beszüntetni, azt épen most voltam bátor felolvasni. Erre való tekintettel a bizottság a 16. §-hoz még öt bekezdést fűzött, amelyekben határozottan rendelkezett arra nézve, hogy mikor, kinek és milyen körülmények között'lehet csak középbirtokokat juttatni, és bátor vagyok felhívni a tisztelt Nemzetgyűlés és a t. képviselő ur figyelmét arra, hogy ezenkivül a bizottság a 22. §-ba beleszúrta azt a rendelkezést, (olvassa) : »Evégett — t. i. telepítés céljából — a helyi célok kielégítése után fenmaradó terület, amennyiben az a földmivelésügyi minister írásbeli nyilatkozata szerint a telepités céjaira alkalmas, más célokra fel nem használható, hanem a telepités megvalósításáig kis- és középhaszonbérletek utján hasznosítandó.« Azt hiszem, igen tisztelt Nemzetgyűlés, hogy a novella épen abban az irányban, amelyet a t. képviselő ur kifogásolt, elment a lehetőség határáig, amennyire a körülmények engedik, s amennyire ki lehet zárni azt, hogy a helyi igénylők elől területek el vonassanak és középbirtokok alakíttassanak ott ahol azokra feltétlen szükség

1 agrárpolitikai szempontból nincs. Bátor vagyok még — ha már felszólaltam — rámutatni arra, hogy itt ismételten szóvátétettek az alaptörvény 3. §-ára vonatkozó rendelkezések. Legjobb volna, ha egy statisztika állana rendelkezésünkre arra nézve, hogy ezen az alapon hány egyén lett elütve földigényétől. Azt hiszem, hogyha ilyen statisztika állana rendelkezésünkre, akkor látnók azt, hogy milyen jelenféktelen kérdésről van szó. Amennyiben ezt a kérdést, illetve az alaptörvénynek e rendelkezéseit tényleg mostohán és igazságtalanul, a köz szempontjából és az egyesekre nézve is méltánytalanul kezelték az alaptörvény, illetve a 60.000. számú végrehajtási rendelet által előirt rendelkezések szerint, épen azért változtatja meg ez a törvényjavaslat az erre vonatkozó eljárást, t. i. az igényjogosultak, illetőleg kérelmezők Összeírására vonatkozó eljárást és az egyes kérelmek elbírálásának kérdését, hogy ilyen aránytalanságok ne történjenek és mindenütt azzal a méltányossággal és belátással kezeltessék ez a kérdés, ahog*yan tudomásom szerint azokon a vidékeken, amelyeken közelebbről ismerem a földreform végrehajtását, általában ezt a kérdést kezelik. Ezt voltam bátor megjegyezni a képviselő ur felszólalására. Elnök: Szólásra következik 1 Perlaki György jegyző: Ernszt Sándor. Ernszt Sándor: T. Nemzetgyűlés! Én a szőnyegen lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául szívesen elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon és a középen") Szívesen elfogadom azért a nemes intencióért, amely abban mutatkozik, hogy tudniillik tegyünk a szegény népért annyit, amenynyit a jelenlegi, a mai körülmények között tenni lehet és hogy azokat a mulasztásokat, amelyeket a múltban sajnosán láttunk, amenynyire ettől a generációtól függ, jóvátegyük. Ami a törvény végrehajtását illeti, azt látom, hogy ugy a birtokos osztály, mint pedig az igénylők osztálya azzal nincsen megelégedve. Nagyon jól látom azt, hogy mindkét részről rendkívül nagy türelmetlenség mutatkozik, és hogy a birtokos osztály is rendkívül szeretné, hogy minél előbb átessék ezeken a bajokon. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Azt látom, hogy Kelet-Európában mindenfelé mélységes sebeket ütöttek és azt mondják, hogy ezeknek a sebeknek a gazdasági élet szempontjából be kell forradniuk. Másrészről tudom és látom, hogy a mi népünk sok tekintetben nem lehet megelégedve az eljárással. Látom azt, hogy rendkívüli akadályai vannak annak, hogy gyorsabb tempóban tudjunk előrehaladni. Azon kell lennünk azonban;, hogy amennyire csak tőlünk telik, mindent elkövessünk arra nézve, hogy ez a kérdés nyugvópontra jusson és hogy mindenit elkövessünk, amennyire ez emberileg lehetséges, hogy ez a generáció hatalmas, nagy és erőteljes lépést tegyen előre ; azután majd jönni fog egy másik idő, amikor ismét ujabb korrekturát lehet csinálni. Ami a statisztikai adatokat illeti, amelyeket Gömbös t. képviselőtársam itt szintén emiitett, én is rendkívül fontosnak tartottam volna, hogy akkor, amikor ilyen mélyen az életbevágó kérdésről van szó, hogy a nemzetgyűlés képes lett volna Ítélkezni a statisztikai adatok alapján és ugy lett volna felszerelve egy-egy iiyen törvényjavaslat, mint ahogyan a régi időben kellőképen fel volt szerelve. Ami magukat a statisztikai adatokat illeti, én ugy tudom, hogy a minis ter iumban jelenleg sincs kevesebb személyzet, mint volt a régi időben és világban. (Felkiáltások a baloldalon: Sőt!) Meskó Zoltán : Egy emelettel is több van ! Ernszt Sándor : T. képviselőtársaim, nagyon jól fognak emlékezni arra. hogy miiven módon felszerelve kaptuk meg akkor a törvényjavaslatokat és hogy mi akkor teljesen más helyzetben voltunk, másképen volt módunkban ítélkezni és fogalmat alkotni az illető kérdések mélységes horderejéről. Rendkívül sajnálom, hogy már ismételve így történik, hogy amikor hosszú' idő multán végre jelentkeznek a nemzetgyűlés előtt ezek a javaslatok, akkor is ily roppantul kevéssé vannak felszerelve, és hogy nekünk nemcsak ebben a javaslatban, hanem egyéb javaslatokban sem nyújtanak pontos adatokat, úgyhogy nem vagvunk képesek a kellő felvilágosítást megkapni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Százmilliók kellenének a statisztikára ! Nem adnak rá pénzt ! Nem a tisztviselőkön múlik ! (Zaj. Elnök csenget.) Ernszt Sándor : Ezt az egy léteit én nagyon jól tudom. Nagyon jól tudom, hogy mennyibe kerül ennek az anyagnak összegyűjtése és feldolgozása a, jelenlegi körülmények között. De méltóztassék meggondolni, mennyibe került maga ez a nemzetgyűlés és a nemzetgyűlés tárgyalása is. Ha mi ezen a ponton százmilliót megtakarítunk, az országnak esetleg sok milliárdnyi kárt okozunk. (Tqaz! Umi van! balfelől.) Ami Baross t. képviselőtársam egy másik gondolatát illeti, hogy t. i. nem fog sikerülni keresztülvinni minden intenciónkat, ami bennünket vezet, mert nincs meg a keresztülvitelhez szükséges pénzügyi helyzet, ezt mélyen érI zem és ennek a meggyőződésemnek én ismételten