Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-189
A nemzetgyűlés 189. ülése 1923. évi október hó 30-án, kedden. 33 lehet tehát tolmácsolója sem a főváros akaratának. A választásokat már ebből az okból is mielőbb el kell rendelni. A kormány késedelme ezen a téren is megbocsáthatatlan bűn. (Zaj.) A kormány tétovázása folytán kapkod mindenki, aki a fővárosi választások iránt érdeklődik. S a pártoknak és a kormánynak ezen kapkodása közben a polgári pártok megfeledkeznek arról, bogy hol a legveszedelmesebb és a legközelebbi ellenség.^ A legközelebbi fővárosi választásoknál az én véleményem szerint az a fontos, hogy^ a polgári társadalom kerüljön feltétlenül többségbe. Peidl Gyula : Előbb az a fontos, hogy legyen választás ! Szilágyi Lajos : Hogy a polgári társadalomnak melyik rétege kerül felül, azt a polgári társadalomnak a maga körén belül kellene elintéznie. Az én véleményem szerint a polgári pártoknak feltétlenül meg kellene egyezniök. Fábián Béla : Hogyne ! Wolffékkal ! Haller István : Miért ne 1 Szilágyi Lajos : Igenis, Wolffékkal. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Pakots József : Köszönjük szépen, nem kérünk belőle! Szilágyi Lajos : Igenis, meg kellene egyezniök. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Szemben az ellenmondó képviselő urakkal, állitom, hogy a polgári társadalomnak becsületbeli kötelessége, hogy a fővárosi választásoknál minden személyi és egyéb ellentétet félretéve összefogjon... Fábián Béla : Wolffékkal ! Szilágyi Lajos: ...és közös listával menjen az ellenség : a nemzetközi szocialisták ellen. (Helyeslés balfelöl. Egy hang a szélsobaloklalon : Gratulálok ehhez a gondolathoz ! Derültség.) Fábián Béla : Próbáljon ezen eszme mellé szavazatokat szerezni Budapesten! (Zaj.) Rassay Károly : De mikor Wolffék úgyis többségben vannak ! Peidl Gyula : Éljen a Wolff-Szilágyi párt ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szilágyi Lajos : Ha pedig ennek a szövetkezésnek, ennek a megállapodásnak személyi akadályai vannak, akkor azoknak — nevezzék akár Wolff Károlynak, akár Vázsonyi Vilmosnak — le kell omolniok . .. Peidl Gyula: Éljen a Wolff-Szilágyi párt! (Zaj.) Szilágyi Lajos : ... az illető személyeknek félre keli állaniok. Fábián Béla: Nem személyi, hanem elvi kérdésekről van szó! (Zaj.) Haller István : Az elvek mellett pedig megmaradunk! Szilágyi Lajos : A t. kormánynak figyelmébe ajánlom, hogy hiu remény az, amiben a t. kormány bizakodik. (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak a szónokot állandóan zavarni. Szilágyi Lajos: Hiu remény a kormány részéről az, hogy a fővárosig választásoknál a keresztény pártok uralmát és egyben a kormány uralmát is biztosítani tudja. Ez kizárt dolog. Lehetett volna a keresztény pártok uralmát folytatólagosan biztositani egészen más kereszténypolitikával, ez kétségtelen, de csakis a kormány ellen, az ellenzéki oldalon. Azonban a kormány bűneivel terhelten a keresztény pártok természetszerűleg megfognak bukni. Nem lehet a kormány uralmát sem a keresztény, sem a liberális pártok segítségével biztositani. Erről at. kormány mondjon le. A főváros megválasztott többsége ellenzéki lesz, ez olyan bizonyos, mint kétszer kettő négy. A t. kormány nagyon boldog lehet és megelégedhetik azzal, ha eléri, hogy a polgári társadalom kerül be többségbe a legközelebbi választáson. A kormány politikájának tehát ebben az irányban kell haladnia, és szerintem mindenki, aki mással próbálkozik, végzetes bűnt követ el a pol gári társadalom ellen s azt idézi elő, hogy a főváros a nemzetközi szocialisták kezébe kerül, Rassay Károly: Hát többségben vannak? Micsoda Jjeszéd ez? Mi vagyunk többségben! Pikler Emil: Bécs nagy r on jól megvan a szociáldemokrata többséggel. (Zaj.) Esztergályos János: Csak csinálja Szilágyi és Wolff együtt! Fábián Béla: Hol van itt szó erről? Miért ugortok be? Szilágyi Lajos: A t. közbeszóló képviselő urnák nagyon jól ismerem szándékát és további programmját a fővárosi választást illetőleg. Hogy egészen tiszta bort öntsünk a pohárba: megmondom. (Halljuk! Halljuk!) Ha a t. liberális pártok arra törekszenek, hogy többségre jutás esetén a megtorlás politikáját fogják folytatni .. . Fábián Béla: Uj Orgoványokat csináljunk? Meskó Zoltán: Akkor fel jön ám a falusi lakosság is! (Zaj.) Pakots József: Igazságot akarunk, becsületes adminisztrációt és komoly gazdasági politikát. Szilágyi Lajos: ... ha továbbra is a gyűlöletet és a bosszút akarja belevinni a fővárosi politikába .. . Fábián Béla: Mi csináltunk gyűlöletet? Szilágyi Lajos:. .. akkor előre is kijelentem, hogy már sem sorolom magamat a liberálisok közé, mert semmi olyan törekvésnek nem lehetek támogatóba, amely az egyik gyűlölet helyett a másikat, az egyik bosszúállás helyett a másik bosszúállást viszi be a főváros életébe. Vagyunk még néhányan, akik ezen a nézeten vagyunk. Hosszasabban foglalkoztam ezzel a kérdéssel, a közbeszólások rûia tt, mintsem óhajtottam. Hasonlóképen súlyos és nehéz problémának tartom azt, amit a t. ministerelnök ur is emiitett, s ami ismét a falut érinti közvetlen közelről, t. i. a földreformnovellát. A földreformnovellának szerintem az lett volna a természetes sorsa, hogy a lehető leggyorsabban tárgyaljuk le, hiszen ha valamire nincsen törvény, de a törvényre szükség van, a sürgetés akkor is indokolt, azonban, ha valamire törvény van és az a törvény rossz, akkor kétszeresen indokolt a törvény megváltoztatása, a föld reformnovella gyors letárgyalása. Abban a kérdésben, hogy gyorsan vegyük elő és gyorsan tárgyaljuk le a novellát, találkoztak volna egymással a szemben álló igények, hiszen a birtokosnak és az igénylőnek egyformán érdeke, hogy minél előbb essenek túl a kérdésen. Amit a ministerelnök ur a föld reformnovellával csinál, az énszerintem halogatása az egész ügynek és ezenfelül határtalan gyávaság a birtokosokkal szemben ... Gr. Bethlen István ministerelnök : Mitől félünk ? Szilágyi Lajos :... és az igénylőkkel szemben is. Nem merik tárgyaltatni a földreformnovellát. Miközben a földreform célja a szociális segitség lett volna, sajnálattal kell konstatálnom, hogy ahelyett, hogy a szociális segitség beköszöntével helyreállott volna a falvakban a szociális béke, a legtöbb helyen több a panasz, mint annak előtte. Az én választókerületemben lévő községek szívesen kiegyeznének már a t, ministerelnök úrral egy nagyon olcsó megoldásban. Már szivesen lemondanának egy olyan földreformról, amilyent csinálni akarnak, s egy 10 esztendőre szóló haszonbérleti szerződést sokkal többre taksálnak, mint azt a néhány hold földet, amit igen alacsony típusok szerint nekik adni akarnak. Én a fellebbezések és a benyújtott kérvények egész seregével tudom ezt bizonyítani, és nagyon csodálko-
