Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-203

362 A nemzetgyűlés 203. ülése 1923. évi december hó 7-én, pénteken. egy éven át sürgették velünk együtt a földmivelésügyi minister urat ennek a pótló törvénynek a benyuitására, mi lehet a magyarázata annak. hogy ellene beszélnek és az egyetlen Létay Ernő képviselő úron kivül nem fogadják azt el. Erre más magyarázatot nem tudok találni, mint hogy csak politikai szempontok vezérlik őket ebben. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások a baloldalon.) Azonban t. ellenzéki képviselőtársaim, amikor úgyis látjuk, hogy önző szempontok is mennyire megakarják akadályozni ezt a földreformnovellát, akkor, ha még csatlakoznak hozzá azok, akik politikai szempontból is megakarják akadályozni, vájjon biztosítva van-e a novella el nem bukása? (Mozgás a baloldalon.) S ha véletlenül el találna bukni, mivel fognak a képviselő urak választóik elé állni, akik követelték a novella benyújtását, mivel fogják igazolni, hogy nem lett belőle törvény? Dénes István: Miért nem tartották meg az előadói tervezetet? Miért alkudtak meg száz percentre? Miért engedték, hogy a ministerük belekényszerüljön ilyen dologba? Szijj Bálint: Én csak azt akartam mondani, hogy segítségére sietnek azoknak, akik önzésből akarják elgáncsolni a földreformot. Azok a nagybirtokosok, akik a kommün alatt .. . Dénes István: Nem ülünk velük egy táborban! Önök ülnek velük egy táborban, ne támadjon tehát minket! Szijj Bálint: Várjon végig, t. képviselőtársam, még nem fejeztem be a mondatomat. Azt akarom mondani, hogy azok a nagybirtokosok, akiknek a kommün alatt a szovjettársaság tudtára adta volna, hogy a fele birtokukat elveszik, és teljesen ingyen felosztják, a másik felében azonban háborítatlanul meghagyják őket, nagyon boldogok lettek volna, sőt a kommunista kormánynak dicshimnuszt is zengtek volna. Mikor azonban most a földreformról van szó, akkor nem átallnak mindent felhasználni arra, hogy elgáncsolják. Nagy Ernő : Ezért bukott meg a Károlyikormány ! (Zaj.) Szijj Bálint : Felhozzák a többtermelés veszélyeztetését. Én nem láttam még olyan statisztikát, amely kimutatta, volna, hogy a nagybirtok többet termel, mint a kisbirtok. Dénes István : Csak az ő statisztikájuk ! Sőt az ellenkezőt bizonyítja a statisztika ! Szijj Bálint : Elismerem ellenben, hogy ha van egy slendriánul kezelt kisbirtok, az nem termel annyit, mint az intenziven kezelt nagybirtokból az annak megfelelő rész. (Ugy van ! balfelöl:) Vannak azonban slendriánul kezelt nagybirtokok is és intenziven kezelt kisbirtokok. Nagy általánosságban azt a következtetést vonom le — mint olyan ember, aki a községi közéletben M) év óta működtem és ismerem az ilyen gazdasági viszonyokat, számtalanszor láttam állatösszeirásokat — hogy ugyan olyan terjedelmű kisbirtokon négyszerannyi az állomány és tizszer annyi sertés és baromfi van, mint a nagybirtokon. (Ugy van ! balfelöl.) De az emberekből is sokkal többet tart el a kisbirtok, már pedig az ember és az állat egyformán a föld terményeiből táplálkozik. Talán nem jelenik meg a piacon olyan nagy tömegárusitással a kisbirtok, mint a nagybirtok, de az ország hús- és zsirszükségletét épen ennél az állattartási többletnél fogva jobban tudja ellátni a kisbirtok. (Ugy van ! balfelől.) Igen t. Nemzetgyűlés ! Magyarország maisok vészen és viharon ment át, mert Magyarország földrajzi fekvésénél fogva a Kelet és Nyugat közötti kapu. A Nyugat műveltségi előrehaladottságának légáramlata a Kelet kezdetlegességének és elmaradottságának légáramlatával itt ütközött össze mindenkor és tudjuk a természetből, hogy amikor két légáramlat össze' ütközik, akkor forgószél képződik, amely felkapja és elsodorja a könnyű pelyhet, mig a földben erősen gyökerező növényeket nem tudja kitépni. így sodorták el erről a helyről évezredek hosszú során át az ittlakó népeket az európai viharok ; csak a magyar, amely ezer évvel ezelőtt bejött ide, birt olyan fajsúllyal, hogy a forgószél nem bírta felkapni és igy itt államot alkothatott. Hogy azonban itt nem keletkezett olyan erős nemzet, amilyenek a nagy nyugati nemzetek, ennek okát egyedül abban látom, hogy nem polgárosították ezt a nemzetet kellő időben. Magyarországot a főurak kormányozták évszázadokon át. Magyarországon csak urak és szolgasorban kezelt jobbágyok voltak. Hogy ez az ország nem bírt megerősödni, hogy idegenek is uralkodtak rajta, az épen ennek következménye. Elnyomták, szolgamódra kezelték az embereket és ezért történt, hogy amikor egyszer keresztesháborura hívták a népet és az meglátta a maga erejét, elég- helytelenül nem arra a célra fordította, amelynek szolgálatára hivták, hanem földesuraira támadt. Mikor azután ezt a mozgalmat leverték, akkor erősen megbosszulták, kiirtották ezt a népet, ugy, hogy amikor jött a nagy török hadsereg, nem volt, aki megfogja a fegyvert; a kevés nemesség már az első török ütközetben Mohácsnál elvérzett. Ezután következett a másfél évszázados török uralom, majd ettől való felszabadulásunk után az osztrákot vettük nyakunkba. Cserti József: Ez volt a hiba! Szijj Bálint: Számtalanszor történtek forradalmak, kitörések; fel akartunk szabadulni az elnyomatás alól, ám Magyarország nem volt pol" gárositva és igy nem volt meg az ereje ahhoz, hogy lerázza magáról a, zsarnokságot. 1838-ban léptek először a polgárosítás útjára, s a jobbágyokat felszabadították. Ekkor a szabadságharcban mindjárt olyan haditetteket mutatott ez a nép, amelyekkel bámulatba ejtette a világot, s esak óriási külső hadsereggel tudták elnyomni és megfosztani szabadságától. Épen azért, még ha igazuk volna is azoknak, akik azt mondják, hogy a nagybirtok többet termel, akkor is meg kellene csinálni a földreformot igazságosan és becsületesen, mert a polgári társadalmat erősíteni kell azokkal, akiket a proletársorból kell kiemelni és kis földbirtokhoz juttatni, hogy polgárnak érezzék magukat és számítani lehessen rájuk minden vészes, viharos időben. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Példát vehetünk a nyugati államokról, akár a nagyokat, akár a kicsinyeket vesszük. Mig a nagyoknál a hatalomnak, addig a kisebb államoknál, amelyek már régebben polgárosittattak, a jólétnek, a gazdagságnak jelei mutatkoznak, nálunk pedig a szegénység és mostani gazdasági helyzetünk miatt, amikor ennyire meg vagyunk csorbítva- a gazdasági lehetetlenség állt elő. Épen azért szólaltam fel én is, hogy a törvényjavaslatnak, ennek a földbirtokreformnovellának egy hibájára rámutassak. Mint Szilágyi t. képviselőtársam előbb emiitette, szükséges volna, hogy legalább egyforma elbánásban lássa részesítve magát az, aki földet igényel. Ezt észrevette a földmivelésügyi minister ur és be is vette a novellába — eléggé nem helyeselhető módon — hogy akik olyan patriarchális családi életet élnek, hogy együtt gazdálkodik az apával 5—6 felnőtt, nős fia is, akik a harctéren voltak a háboru elejétől végeztéig s az alaptörvény szerint nem juthatnának földhöz, ezek a novella szerint részesülhessenek földben, ugy, mintha önálló gazdálkodók lettek volna. Igen kérem a földmivelésügyi minister urat, hogy talán majd a 18. § részletes tárgyalásánál adasson be az előadó úrral módositást