Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-203
360 A nemzetgyűlés 203. ülése 1923. vesén tett. És ha nem volna föld sem a közeli határban, sem távolabb és ha nem volna hova költözni, akkor földet juttathat a földmivel ésügyi minister ur haszonbérletben, ha nincs föld öröktulajdonul. Szabó István (nagyatádi) í'öldm Ívelésű gyi minister: Azt mondtam, hogy nincs házhely! Erdélyi Aladár: Ha föld nincs, hol van a haszonbérlet 1 Szilágyi Lajos ! És ha nincs olyan föld. amely örök tulajdonul odaadható .. . Erdélyi Aladár (közbeszól). Szilágyi Lajos: Kérem, a t. képviselő ur nem fog engem kizökkenteni, már sokkal gyakorlottabb szónok vagyok! Meskó Zoltán: Öreg legények vagyunk! Erdélyi Aladár: Inkább vissza akarom zökkenteni! Szilágyi Lajos : Ha nem volna olyan föld, amelyet örök tulajdonul juttathat a t. földmivelésügyi minister ur, illetőleg a törvény az igénylőknek, akkor van haszonbérlet, amelyet feldarabolhat a t. minister ur. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister: Ami az én kezembe kerül, az fel is lesz darabolva! Szilágyi Lajos : Én egy ilyen akciót nagy örömmel üdvözöltem volna, ha a t. földmivelésügyi minister ur a nagybérleteket feldarabolta volna épen a földreform céljainak érdekében. Kováts-Nagy Sándor: Benne van a novellában ! Szilágyi Lajos : Előttem ennél az egész kérdésnél az ország érdekein kivül két érdekelt áll: az egyik az igénylő, a másik a birtokos. Rám nézve azonban és minden képviselőre nézve kétségtelenül az igénylőnek kell a fontosabb személynek lennie, mert annak adni tartozunk. Ha azonban adunk, akkor az a véleményem, hogy csak igazságosan és egyenlő mértékkel szabad adni, mert az államhatalom csak igazságosan járhat cl polgáraival szemben. Sem szociális, sem antibolsevista, sem irredenta, sem honvédelmi céljaimat nem érem el, sőt azokat veszélyeztetem, ha nem igazságosan és nem arányosan juttatom a földet az igénylőknek. Vonatkozik ez nem csak a terület nagyságára, hanem a kézrejuttatás módjára, tehát a járadékok alakítására is. A magyar paraszt — bocsánat a kifejezésért, ha sértés van ebben a kifejezésben — ... Kuna P. András: Nem haragszunk érte! Szilágyi Lajos: ... én a minister úrral ellentétben ezt a »magyar paraszt« kifejezést nein tartom sértőnek, mint ahogy ő mondja . . . Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister: Tudom, hogy a képviselő úrra nem sértő, ha azt mondják! Szilágyi Lajos: A mi vidékünkön az nem sértő. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister: A miénken meg sértő ! Szilágyi Lajos: A magyar paraszt jellemző sajátsága, hogy mindig a szomszédját ügyeli és nézi. A magyar paraszt tűr és szenved, ha a szomszédja is tűr és szenved, de rögtön forrong, ha az adóprés vagy a hadkötelezettség csak az ö portájáról szedi az áldozatot. Meskó Zoltán : Szóval igazságot akar ! Szilágyi Lajos : A magyar paraszt vár, mint ahogy tette ebben a kérdésben : várta a földet, várta a kisbérletet, vár a járadéktelekre is, . . . Cserti József : Elvárhat ! Szilágyi Lajos : . . . de csak addig vár, ugy hiszem, amig a szomszédja nem kapott. Márpedig ugy látom, hogy ez a novella a magyar parasztnak erre a jellemző sajátosságára . . . Nagy Ernő : Türelmére ! évi december hó 7-én, pénteken. \ Szilágyi Lajos : ... figyelemmel nem volt, : mert most az lesz a helyzet, hogy az egyik faluban lesznek járadéktelkek, a másik faluban pedig nem lesznek. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister : Végeredményben mindenütt lesz ! Szilágyi Lajos : És ha majd azt kutatja a magyar parasztember, miért nincs a mi falunkban járadéktelek, olyan feleletet fog kapni, amely őt meg nem nyugtatja, mert indokolni fogják pl. azzal, hogy itt nem volt nagybirtok, csak középbirtok stb. Ezt a mi népünk nem veszi be. A t. minister urnák jobban kell ismernie a népet, mint nekünk, mert hiszen a nép fia, folyton hivatkozik arra. A t. minister urnák a magyar embernek ezt a jellemző sajátosságát, hogy folyton a szomszédját figyeli, számon kellett volna tartania. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister : A novella ugy intézkedik, hogy végeredményben minden kisajátitott föld járadékbirtokká alakul ! Hogy lehet engem ezért támadni í A novellában megvan az intézkedés ! Dénes István : De csak a 28. § alá eső birtokra nézve, fájdalom ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister : Benne van, hogy ha felállítjuk azt a bankot, akkor az összes kisajátitott birtokok járadékbirtokokká lesznek ! Dénes István : De csak a 28. § alá eső birtokok l Kováts-Nagy Sándor : Benne van ! Dénes István : Hol van ? Tessék megmutatni ! Csak a 28. §. alá eső birtokokra nézve rendelkezik ! Az előadói tervezetben benne volt, de kivették ! Mutassa meg, hol van ! Szilágyi Lajos : Az igazságosság és az egyenlő elbánás elve már csak azért sem lesz keresztülvihető, — hiába veszi be a minister ur a novellába azt, amit mond — inert bizonyos községekben már lezárták az egész ügyet, lezárták az egész kérdést, még pedig lezárták olyanformán, hogy ott járadéktelek nincs. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister : Sehol sincs, csak lesz ! Szilágyi Lajos: Azok a községek pedig, amelyek most kerülnek sorra, bizonyos esetekben hozzájuthatnak járadéktelkekhez. Egy és ugyanazon országút mentén fekvő, ugyanolyan foglalkozású, ugyanolyan hangulatú, ugyanolyan elkeseredett községek lakosai, tehát másképen kezeltetnek a járadéktelkek kérdésében. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister (Dénes István és Kováts-Nagy Sándor felé): Ugy-e benne vau a novellában ? Dénes István: Nincs benne! Kováts-Nagy Sándor: Most is azt mondja, hogy nincs benne, pedig most olvasta ! Meskó Zoltán: Halljuk! Ez nem parlamenti tárgyalás, kedves képviselő ur! Kováts-Nagy Sándor: Nem lehet kiabálni, hogy nincs benne a novellában, amikor benne van! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szilágyi Lajos: Azt az ellenvetést sem fogadhattam el soha és ma sem fogadhatom el, hogy nincs pénz. Mert ha idefektetnek be pénzt, akkor forradalmat előznek meg vele, forradalom megelőzésére, antibolsevista célokra, területi integritási célokra, honvédelmi célokra pedig kell, hogy legyen pénz. Már pedig ez a földreform, ez az egész akció ezeket a célokat kell, hogy szolgálja; azért keltett olyan népszerűséget a földreform jelszava, azért sorakoztak mögé a tömegek, azért állottak mellé az ország politikusai és azért küldtek bennünket ide a nemzetgyűlésbe, mert mi ezen célok szolgálatában hirdettük a föld-