Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-203

358 A nemzetgyűlés 208. ülése 1928. kell tartanom. így tehát nem tehetek egyebet, mint mély tisztelettel bejelentem mentelmi jogomnak megsértését. Ezzel együtt kijelentem azt. hogy ha ezzel az üggyel kapcsolatban akár Bethlen István gróf, akár pedig Prónay Pál volt alezredes részéről bármilyen kise riet tétetnék arra, hogy lovagias útra tereitessék a dolog, kijelentem, hogy erre semmi szin alatt nem adom oda. magamat. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Gaal Gaston: Nagyobb bátorság kell hozzá, . mint kiállni. Propper Sándor: A törvény legfőbb őre karddal akar vakaródzni ! Szilágyi Lajos: Ami a két ur nyilatkozatának azt a részét illeti, hogy az interpellációban semmi részük nem volt, kijelentem, hogy az tényleg igaz. Báró Collas Tibort én csak látásból ismerem. Az elmúlt napokban itt volt a képviselőház karzatán. Akkor egy képviselőtársam hozzám jött és össze akart engem vele hozni az interpellációm előtt, tehát beszélgetést akart közvetíteni báró Collas Tibor között és közöttem. Én a képviselő urnák ezt a közvetítését vistizaütasitottam és kijelentettem, hogy sem Prónay Pál volt alezredessel, sem pedig volt megbízottai val semminemű tárgyalásokba bocsátkozni nem óhajtok, mert én egészen más szempontból akarom kezelni az ügyet. Tényleg nem is érintkeztem velük épugy, amint Prónay Pál alezredessel sem beszéltem soha életemben. Öt csak látásból ismerem és most ebből az alkalomból sem érintkeztem vele. A nyilatkozók közül a másik urat, Kácz Vilmost személyesen ismerem, vele azonban azóta nem találkoztam, amióta arra kért fel engem, hogy az általa irott párbajkodexhez, mint a párbajügyekben szakértő, előszót irjak. Kijelentette, hogy ebben a kérdésben engem szakértőnek ismer el. Ezt csak azért emlitem meg, mert most viszont ő az, aki engem itt lovagias útra akar terelni. Ily körülmények között nem tehetek egyebet, mint hogy kérve kérek mindenkit, hagyjuk az ügyet a maga utján. Az ügy helyes vagy nem helyes . .. Putnoky Sándor: Kár volt idehurcolni! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Helyes volt ! Idetartozik !) Szilágyi Lajos : ... én a nemzetgyűlés szine elé hoztam ! Mayer János : Késő bánat! Peidl Gyula : Nagyon helyes volt idehozni ! Putnoky Sándor: Befejezett lovagias ügyet kár volt a Ház elé hozni ! Peidl Gyula : Nem kaszinóügyek ezek, hanem országos ügyek ! Mayer János : A múltkor azt mondták, hogy nem helyes idehozni! Erdélyi Aladár: A múltkor azt mondták, kaszinóügyek ! Elnök: Csendet kérek ! Szilágyi Lajos : Én a nemzetgyűlés szine elé hoztam az ügyet, itt is tartom és napirenden tartom mindaddig, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) amig a ministerelnök ur ministerelnöki kötelességének megfelelően interpellációmra nem válaszol. Elnök : A képviselő ur mentelmi jog sérelmének bejelentése a házszabályok 168. §-a értelmében kiadatik a mentelmi bizottságnak. Létay Ernő képviselő ur a házszabályok 208. § b) pontja alapján félreértett szavai helyreigazitása címén kér szót. Létay Ernő: T. Nemzetgyűlés! Csontos Imre t. képviselőtársam az imént elhangzott beszédében oly módon aposztrofálta és értelmezte tegnapi beszédemet, hogy azt a magam politikai reputá- " éri december hó 7-én, pénteken. ciója érdekében szó nélkül nem hagyhatom. Csontos t. képviselőtársam ugy fejezte ki magát, hogy helyteleniti, amiért én tegnapi beszédemben azzal a váddal léptem fel, hogy akkor, amikor a kisgazdák exponense, a jelenlegi földmivelésügyi minister ur kemény és kinos harcot vivott a földbirtokos érdekeltségekkel a saját intenciói alapján készült előadói tervezet érdekében, akkor épen az egységespártnak úgynevezett kisgazda frakciója nem részesítette a minister urat a kellő erkölcsi és politikai támogatásban. Mayer János: Hogyan tudja ezt? Létay Ernő: Azt hiszem, hogy ezt a tényt az országban mindenki tudja. Elegendő rámutatnom arra, hogy sem az egységespárt nem tartott egyetlen gyűlést, amelyben ministerének ebben a kérdésben a háta mögé állott volna. (EUenmondások jobbfelől.) ahogy én ezt vártam, sem pedig nyilatkozatot vagy politikai deklarációt nem adtak ki, amely erkölcsi támasztékui szolgált volna a tekintetben, hogy a földbirtokos érdekeltségekkel szemben a maga intenciói alapján készült előadói tervezetet elősegitse. (Zaj.) Ha önök, t. túloldal, azt képzelik, hogy az egységespártban elhangzott magánbeszélgetések politikai tendenciával birnak a közhangulatra nézve, akkor rendkívüli módon tévednek. Én csak oly politikai aktust fogadhatok el politikai tényező gyanánt, amelynek deklarativ jellege van az ország egész közvéleménye előtt. Én ilyeu deklaratív jellegű közleményt sem az egységespárt, sem pedig annak kisgazdafrakciója részéről soha nem hallottam. Ezzel csak konstatálni akarom azt, hogy exZ cl- vád, amelyet tegnap hangoztattam, jogos volt. Elnök: Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Azelőtt, ha azt hirdettük, hogy a földreformtörvény rossz, azt mondták ránk, hogy ez izgatás. Azelőtt, ha követeltük, hogy a földreformtörvényt módositsuk és hozzunk ide novellát, ennek a szükségességét tagadták. Hogy mi történt azóta, mi nem történt, nem tudjuk, de itt van már a vita néhány nap óta és nem látjuk ellenünk felvonulni azokat, akik bennünket izgatóknak neveztek és akik a novella létrehozásának szükségét tagadták. Ennek ellenére felidézem a novella ellenzőinek érvei közül azokat, amelyeket legtöbbször hallottunk. Ha jól emlékszem vissza, leginkább emlegették a magántulajdon szentségét, a termelés érdekeit, a rendelkezésre álló földnek és a pénznek hiányát. Ami a. magántulajdonnak és magánvagyonnak védelmét illeti, erre vonatkozólag az a megjegyzésem, hogy itt voltaképen nem is az egyes embernek magánvagyonáról van szó, hanem ennél sokkal nagyobb kérdések, sokkal nagyobb jelentőségű, döntő jelentőségű, az állami életre döntő jelentőségű nagv kérdésről van szó. Hiszen itt az egész ország érdekéről, a falu népének nyugalmáról, a békés fejlődésnek, az állami létnek és fenmaradásnak veszélyeztetéséről van szó. Ilyen körülmények között én eltörpülő jelentőségűnek tartom, mikor valaki a magántulajdon szentségét emlegeti. A legnagyobb hiba pedig, az hogy mi nem arra törekszünk, hogy a bajokat megelőzzük, hanem amikor már a bajok megvannak, akkor keresünk azokra orvosságot. A földreformtörvény és a novella is olyan kérdés volna, amelynek a legfontosabb célja az volna, hogy a bajokat megelőzze. Már pedig, ha én a bajokat meg akarom előzni, ha az elkeseredés kitörését akarom megakadályozni, akkor én nem nézhetek arra, hogy ezzel vagyont érintek; hiszen törvényes utón, rendes normális utón nyúlok hozzá; ezt csak senki sem kifogásolhatja és az idevonatkozó agi-