Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-203
A. nemzetgyűlés 203. ülése 1928. évi december hó 7-én, pénteken, Scitovszky Béla elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. te. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. — Könyves Lajos és társai benyújtják indítványukat a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondása iránt. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Rassay Károly sürgős interpellációja a külföldi kölcsön tárgyában. — A pénzügyminister válasza, — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Kállay Tibor, Szabó István (nagyatádi), Vass József, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 40 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Bartos János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Perlaki György jegyző ur. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy a Ház nem tanácskozásképes. így az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A t. Ház tanáeskozóképességének megállapítását elrendelem. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. Héjj Imre jegyző (megszámlálja a jelenlevő képviselőket). , Elnök: Megállapítván hogy a nemzetgyűlés tanácskozásképes, megteszem elnöki előterjesztéseimet. Jelentem a t, Nemzetgyűlésnek, hogy Rassay Károly képviselő ur a kölesönügyben a ministerelnök úrhoz, Gömbös Gyula képviselő ur pedig a magyaróvári választás ügyében a belügy min ister úrhoz sürgős interpelláció előterjesztésére kért tőlem engedélyt. Én a képviselő uraknak az engedélyt megadtam s javaslom, hogy azok meghallgatására mai napirendünk letárgyalása után, de legkésőbb Va2 órakor térjünk át. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni 1 (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről .szóló 1920. évi XXXVI. te. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik 1 Héjj Imre jegyző: Csontos Imre! Csontos Imre: T. Nemzetgyűlés ! Amikor az előttünk fekvő törvényjavaslathoz hozzászólok, méltóztassék nekem megengedni, hogy T elsősorban is Létay Ernő képviselő ur felszólalásának ama részébe kapcsolódjam bele, amelyben azt állította NAPLÓ XVII. hogy mi, a valódi kisgazdák, a birtokreformnovella törvényjavaslatával szemben kívülről támadó ellentéteket nem igyekszünk visszaszólítani s a ministert ezen a téren nem támogatjuk kellően. Létay Ernő : Állítom most is ! Csontos Imre : Méltóztassék nekem megengedni, mi ebbe a parlamentbe a birtokreform becsületes végrehajtásának idealizmusával s a szegény nép felsegitésére irányuló dolgok keresztülvitelére jöttünk ide s semmi sem köt ehhez a parlamenthez. Ha mi ezen a szerencsétlen osztályon nem segítünk, akkor egyenesen kimondom, nincs keresnivalónk ebben a teremben. Én tehát figyelmeztetem képviselőtársamat, ne kételkedjék a mi lelkiismeretünkben, mert az, hála Istennek, tiszta. Ismerjük mi a nép minden baját, minden sérelmét és bár nem vitatkozunk Hadik János gróffal.. . Szabó István (nagyatádi) földmivel és ügyi minister (közbeszól. Zaj). Propper Sándor: Ministeri stílus! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Az bizony! Képviselői stílus önöktől ! Sohasem volt ez a régi képviselőházban! Csontos Imre: . . . megvan bennünk az a törekvés, hogy azt a szerencsétlen osztályt, melynek semmije sincs, de amely az országért életét is fel kell hogy r áldozza, megsegítsük. Én is szeretném, ha ingyen adhatnánk földet a népnek, ha az állam olyan gazdag volna, hogy háromnégy-öt hold földet ingyen adhatna a szegényeknek. Örülne a lelkem, ha ezt meg lehetne tenni, mert az én főtörekvésem is az, hogy a népet jóléthez juttassuk. A mai helyzetben azonban világos, hogy ezt keresztülhajtani nem lehet. Gondunk kell azonban, hogy legyen rá, hogy ne vezethessék ezt a szerencsétlen népet bele olyan idealizmusba, melynek következménye csak a megtorlás lehet, nem pedig a törvény becsületes végrehajtása. Láttuk a múltból is, hogy mi történt. Onnan, a szocialista táborból követelnek minden téren több jóakaratot a kormánytól és felvetették a minister úrral szemben, hogy nem hajtotta végre a Búza Barna-féle törvényjavaslatot. Bocsánatot kérek, láttuk a helyzetet a maga teljes egészében. Kik vetődtek a forradalom élére? Azok a termelőbiztosok, akiket Budapestről irányítottak, kőmivessegédek és más ilyesfajta em52
