Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-202
A nemzetgyűlés 202.,ülése 1923. évi december hó 6-án, csütörtökön. 353 hivatalos jelentések, amelyek eddig napvilágot láttak, erre nézve nekünk semmifele támpontot nem nyújtanak (Zaj.) Ha egyebet nem mondok, mint azt, hogy az 1922-ben készitett kimutatásban szerepel közel félmillió vagy több katasztrális hold föld, mely az igényjogosultak birtokába jututt, de az 1923 május haváig hivatalosan kimutatott adatok szerint pedig esak 136 ezer katasztrális hold jutott az igénylők kezei közé, akkor azt hiszem, eléggé leszállítottam a hivatalos kimutatásuk értékét. Nagyon szerettem volna, ha a földmivelésügyi minister ur a novellával kapcsolatban idehozta volna a kérdést teljes egészében, ha számszerű adatokkal láttuk volna igazolva azt, hogy nii történt eddig az eljárások során, mert igy egyénenként kerületünkben és másutt is éreztük, hogy a végrehajtások körül baj van, de nem láttuk, hogy az egész országban hogy és mint történt a kérdés elintézése. Az igen t. túloldal képviselői rendszerint azt mondják, hogy náluk nagyszerűen és mintaszerűen elintézték a földreform Kérdését. Szijj Bálint: Nem mindenki mondja azt! Szeder Ferenc: A novella jogi vonatkozású részeire nem fogok kitérni, mert nem vagyok jogász, ezt majd egy másik, a jogi kérdésekben jártasabb képviselőtársam fogja kifejteni. Én csak azt szerettem volna az én szempontomból, hogy az a gondolat, amely az előadói tervezetben halványan jelentkezett, nevezetesen a forradalmi magatartást illetőleg, hogy ez a forradalmi csökevény végre valahára kiküszöböltetett volna törvénytárunkból. Ne méltóztassanak azt gondolni, hogy az a Kis Péíer vagy Nagy János, aki a forradalomban mint községi biró tevékeny részt vett, veszélyes az ország szempontjából s abból a szempontból, hogy földbirtokhoz juttassuk. A másik szempont, amelyet szerettem volna a novellában érvényesülve látni, az, hogy az 50 holdon aluli, háborúban szerzett birtokokat kiméíetesebben kezelték volna. Nem azért mondom ezt, mintha a háborús szerzeményeket védeni akarnám, eszem ágában sincs, de rikító ellentétet látok abban az esetben, amikor ötezer kataszteri holdas háborús szerzeményű birtokot mentesitenek, ugyanakkor pedig elvesznek egy tizho.das háborús szerzeményt. Egyébként is a demokratikus földbirtokpolitika szempontjából mit jelent az, ha az egyiktől elveszik ezt a íiz katasztrális holdat^ a másiknak pedig odaadják i ! Lehet beszélni a háborús szerzemények megadóztatásáról, lehet beszélni a háborús szerzemények elvételéről, de ha törvény utján elvesznek öt-tiz katasztrális hold háborús szerzeményt, akkor a demokratikus föld birtokpolitika azt követeli, hogy az ötezer katasztrális holdakra is rátegyék a kezüket, nem pedig okokat keressenek arra, amelyek miatt mentesiteni kell ezeket a háborús szerzeményű birtokokat az igénybevételtől. Kétségtelenül elismerem, hogy a novella lényegesen közelebb visz az egységes irányításhoz, ami az alaptörvényből hiányzik, elismerem, hogy a földmivelésügyi ministernek nagyobb hatáskört biztosit a törvény végrehajtása körül, deleszegezni kívánom azt a felfogásomat is, hogy még ha demokratikus, sőt radikális földbirtokpolitikát csinálnánk is ebben az országban, akkor sem tudnánk a földkérdést akként megoldani, hogy mindenkit kielégíthessünk, még mindig marad itt egy nagy társadalmi réteg, melynek nem jut az ország területéből egy sárdarab sem. Mi következik ebből iogikusan? Az, hogy amikor arra törekszünk, hogy novelláris utón kiegészítve az eredeti alaptörvény hiányait, jobbá tegyük a földbirtokreform végrehajtását, nem menetünk NAPLÓ XVII. el amellett a nagy kérdés mellett, hogy azokat a tömegeket pedig, amelyek nem juthatnak földterületekhez, szociálpolitikai téren megerősítsük. Nagyon sokat vártam ebben az irányban bizonyos^ Ígéretek birtokában, azt vártam, hogy majd jönnek a nagy szociálpolitikai törvényalkotások, hogy magát a falu népét szociálpolitikai törvényalkotásokkal emeljük fel és erősítjük meg, sajnos azonban nélkülözöm az ilyen irányú törvényjavaslatokat. Ha a földreform becsületes végrehajtása becsületbeli kötelessége a nemzetgyűlésnek, ugyanolyan becsületbeli kötelessége van szociálpolitikai téren is azokkal szemben, akik nem juthatnak földbirtokhoz. Ahelyett azonban, hogy szociálpolitikai téren előre lendítenénk a dolgozó tömegek helyzetét egészségügyi és más vonatkozásokban, közigazgatási utón minden lehetőt elkövetnek arra, hogy maga a földmunkásság se tudjon önmagán segíteni. Amikor a földmivelésügyi minister ur benyújtotta a mezőgazdasági munkabérek megállapításáról szóló törvényjavaslatot, azt a Ház élénk tetszésnyilvánítása mellett tette, mert a földmivelésügyi minister ur is abban a hiedelemben volt, hogy előreviszi Magyarországon a földműnkásság ügyét. Nagyon szeretném most megkérdezni a földmivelésügyi f minister úrtól, milyen hatása volt ennek a törvénynek a munkabérek és a munkaviszonyok kialakulására . .. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Hol ? Szeder Ferenc : . . .és milyen intézkedéseket foganatosítottak annak a törvénynek az alapján, hol vannak azok a mezőgazdasági muukabérmegállapitó bizottságok, amelyek a törvény alapján állapítják meg a munkabéreket az országban % Akkor, amikor kötelességeket rovunk le, nem szabad megakadályozni, hogy a földmunkásság segítsen önmagán. Sajnálattal nélkülözöm azt a támogatást, melyeta földmunkások szervezkedése terén várnék a kisgazdáiársadalomtól, mely a földmunkások közül nőtt ki, akiknek elődei jobbágyok voltak. Sajnálattal nélkülözöm ezt és sajnálattal bizonyos irigységet, bizonyos ellenszenvet tapasztalok, magával a földmunkássággal szemben. Csontos Imre : Egy betű sem igaz abból, amit mondasz ! Szeder Ferenc : Mikor ezeket a jelenségeket látom, mindinkább megerősödik bennem meggyőződés, hogy ez a nemzetgyűlés sem magának a földbirtokreformnak becsületes megvalósítására, sem pedig azon szociálpolitikai feladatok m«gvalósítására nem alkalmas ... Perlaki György : Régi nóta ! Szeder Ferenc : ... nem alkalmas pedig egyrészt összetételénél fogva, másrészt annálfogva, mert nem is olyan legális választások utján jött létre. Perlaki György : És a szovjet ? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Peyer Károly : Meddig fognak még a szovjetből élni ? Ha nem lett volna szovjet, maga sem volna itt! A szovjetnek köszönheti, hogy itt ül! Ha nem lett volna propaganda-tiszt, nem ülne itt! Azért ül itt, mert propaganda-tiszt volt! (Zaj a jobboldalon.) Perlaki György : Nagyon téved ! Elnök: Kérem a képviselő urakat jobbfelől is, méltóztassanak csendben maradni. Peyer Károly : Nem kell olyan nagy hangon beszélni ! Nagyon sok ember van itt, aki a szovjetnek hálás lehet ! (Zaj.) Elnök: Peyer képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Szeder Ferene : Csak az általános, egyenlő és titkos választójog alapján megejtett választások51
