Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-202
348 A nemzetgyűlés 202. ülése 1923. évi december hó 6-án, csütörtökön. ket vállaltak magukra,... (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Perlaki György: Melyeket ma is teljesítenek! Szeder Ferenc: . .. melyeket aztán lassan leráztak magukról és nem teljesítenek! Perlaki György: Ma is teljesitik! Ez az igazság elferdítése! Dénes István: A református egyház is teljesiti! Hegedüs György: Mit vállalt az egyház ? Tessék csak elmondani! Szeder Ferenc: Hogy egyebet ne mondjak, ha csak azt mondom, hogy banderiális szervezetet tartottak fenn az egyházak az ország megvédése érdekében, akkor épen eleget mondottam, hogy milyen kötelezettséget vállalt az egyház az egyházi vagyonnal szemben. Igen t. Nemzetgyűlés! Ezt a kötelességet, — az ország megvédésének kötelezettségét — nagyon demokratikus alapon intéztük és intézzük el ma már. Ha az ország veszélyben van. nemcsak a banderiális szervezett áll ki az ország megvédésére (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon), hanem valamennyien ott vagyunk. Tehát joggal mondhatjuk, hogy miután ezek a kötelezettségek átszálltak az ország összlakosságára, átszálltak azok a jogok is, amelyek a földdel kapcsolatosak. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Petrovácz Gyula: Ezt népgyűlésen elmondhatja ! Strausz István: Egyoldalú beállitás! Esztergályos János: Ez történelmi igazság! Rothenstein Mór: Strausz a pártatlan! Perlaki György jegyző: Hát az iskolák, amelyeket fentart ? Farkas István: Az az állam kötelessége! Szeder Ferenc: Én erre csat azt mondom, tassék végrehajtani az 1848 : 2 !-iki törvén cikk et, amely az oktatásról intézkedik és akkor megoldódik ez a kérdés. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hegedüs György: Egy szót sem szól az egyházi vagyonról, Klárik Ferenc: A hivők maguk tartsák el a papokat! Szeder Ferenc: Hogy mennyire túlteng Magyarországon a hitbizomány és a latifundium, arra nézve én csak Czettler igen t. képviselőtársam egyik könyvére hivatkozom, amelyben szószerint a következők állnak (olvassa) : »Mig Poroszországban a hitbizomány átlagos anyaga 3400 hold, nálunk 25.000 kataszteri hold. Hitbizományaink legnagyobb része 5—10, sőt több olyan nagybirtokkal rendelkezik, amelyek mindegyike elegendő volna ugyannyi főúri család eltartására. EDnek következménye után — ezt Czettler állapítja meg, nem én — hogy a legtöbb hitbizományos óriási terjedelmű birtokán majdnem mindig tőkehiányban szenved, azokat kellően istruálni nem tudja, de nem képes azokat kellőleg vezetni sem, némelyiket életében egyszer vagy kétszer látja csak, igy a hitbizomány 7 káros hatás, az abszentizmusnak kútforrása is.« (Helyeslés balfelől.) Propper Sándor: Nem zsidó az a Czettler? Szeder Ferene: Igen t. Nemzetgyűlés! De hivatkozhatom más tényezőkre, a nemzetgyűlés igen t. tagjainak megállapítására is, amikor azt akarom bizonyítani, hogy a nagybirtok - akár egyházi akár más latifundium — káros hatással van az ország népesedése, a termelés szempontjából és egyéb szempontból is. Drozdy Győző: Meggátolja a szaporodást, kiűzi az embereket innen : egyszerűen kiirtja a megyét! Szeder Ferenc : Igen t. Nemzetgyűlés ! Nem teszek egyebet, csak Kenéz Bélára, a nemzetgyűlés másik tagjára hivatkozom. Ö állapitja meg azokat, amiket én akarok megállapítani és amiket lényegében magamévá is teszek. Amikor az intenzív mezőgazdaságról van szó, amikor vitatkozunk pro és kontra, hogy a nagybirtok-e vagy a kisbirtok a döntő tényező-e a termelés szempontjából, hogy melyik termel többet és melyik az a gazdálkodási forma, amely nemzetgazdasági szempontból kiadósabb, akkor megszólal Kenéz Béla és a »Nép és Föld« című munkájában — akkor még egyetemi tanár korában — és a következőket mondja : Strausz István: Ma is egyetemi tanár! Farkas István: De mást mond ma! (Ellenmondátok jobb felől.) Szeder Ferenc (olvassa): »Azt ma is meg lehet jósolni, hogy a jövőben a nagy gazdaság még messzebb marad el a kicsitől. A gazdálkodás szükségképen az intenzivebb mivelési ágak felé halad, ezek pedig több munkáskezet kivannak, azután meg a háború a munkaerőt még inkább megritkitja és megdrágitja, sőt olyan kísérletek is folynak, amelyek, ha beválnak, uj irányban még az eddiginél is nagyobb érvényesüléshez juttatják a kézi munkát.« Itt hivatkozik az adatok egész tömegére Kenéz Béla megállapítása — amelyet teljesen magamévá teszek, — hogy nem a nagybirtok a döntő fölényü, az uralkodó gazdasági típus, hanem Európa mezőgazdaságában mindenütt lassanként az intelligencia fokozásával előtérbe jut a kisgazdasági típus, mert azokat a nagy gazdasági és termelési eszközöket, amelyeket egyébként^ a nagybirtok sem tud gazdaságosan kihasználni, r áthozzák kicsiben a kisgazdaságok műveléséhez és különöj sen szövetkezeti utón értékesitik és lehetővé teszik a termelésnek ugyanazt a vagy még magasabb fokozását annak, mint amely a nagygazdaságoknál mutatkozik. De nem hivatkozom senkire sem, csak a saját magam tapasztalatára, amelyeket a kisgazdaságok keletkezésénél most láttam. Egy szemle alkalmával saját szemeimmel láttam, hogy mig a nagybirtok elhanyagoltatván, úgyszólván parlagon hevert, addig a kisgazdaságok, amelyek tulajdonosai lelküket, izmukat, mindenüket odaadták a saját földterületükbe, nagyszerű terméseredményt és terméshozamot produkáltak. Kérek egy kis szünetet. Elnök: Az ülést 10 perere felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Elnök: Âz ülést újból megnyitom. Szeder Ferenc képviselő urat illeti folytatólagosan a szó! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés ! Folytathatnám még és az adatok egész tömegével bizonyíthatnám azt az előttem kétségbevonhatatlan tényt, hogy a nagybirtok sem tud többet termelni, mint a kisbirtok, de más egyéb szempontokból is meg akarom világítani állásfoglalásomat és igy egyenesen a népesedés szempontjából veszem bírálat alá magát a nagybirtokot. Itt ugyancsak Kenéz Béla t. képviselőtársam könyvéből vett adatokkal bizonyítom azt, hogy a nagybirtok, a latifundium a népesség szaporodásának, a nép terjeszkedésének egyenesen meggátlója, sőt halálos veszedelme is. Az adatok egész tömegét hozhatnám itt fel, a saját keserves mun~ kámmal összeszerzett adatok egész tömegét, de azt hiszem, bizonyító erővel bir a Kenéz Béla t. képviselőtársam könyvéből vett következő adat, amelyet most felolvasok.
