Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-202

314 A nemzetgyűlés 202. ülése 1923. évi december hó 6-án, csütörtökön. és amelyek most is napról-napra jelentkeznek. Annak idején megjelöltük azokat az alapelveket, amelyek figyelembevételével — a mi felfogásunk szerint — ezt a nagy horderejű kérdést meg kellett volna és meg kell oldani, mert hangsúlyoztuk már akkor is és hangsúlyozzuk most is, hogy mindaddig, amig a földkérdés ebben az országban megoldva nem lesz, addig a földkérdés lesz a magyar politikai élet sarkpontja .., Farkas István : Ugy van ! ügy van !j Szeder Ferene : ... ez lesz a tengelye és e kérdés körül fog forogni minden egyéb más kérdés. Azt mondottuk akkor, hogy egyrészt a telepitéssel és a telepités pénzügyi kérdésének megoldásával, másrészt pedig a birtokmaximumok megállapításává 1 kell a földbirtokrendezést megoldani, azután pedig törekedni kell lehetőleg gyorsan az ilyen irányú törvénynek végrehajtására. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Én mielőtt idejöttem, végignéztem a nemzetgyűlésnek ama naplószámait, amelyek a törvény tárgyalása alkalmával az egyes szónokok beszédeiről készültek. Ha csupán csak jó szándékkal lehetett volna a földreformkérdést megoldani, akkor azt mondom, hogy a földreformkórdése már lekerült volna a napirendről, mert hiszen minden egyes szónok a legnagyobb lelkesedéssel, a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott a földreformtörvény szőnyegre kerültéről és mindegyikükből sugárzott, szinte ömlött a vágyakozás aziránt, hogy végre valahára ezt a becsületbeli tartozását a nemzetgyűlés az ország lakosaival szemben lerója. Minden egyes képviselő örömét fejezte ki afelett, hogy ide került a törvényjavaslat, r de egyesekben élt a gyanakvás, hogy ez a törvény csak kerettörvény, amelynek tartalmat majd a végrehajtás fog adni. Ez tökéletesen igaz; én is az aggodalmaskodók sorában voltam, mert tudtam t azt, hogy a törvény végrehajtása az egész törvénynek próbaköve. Ha a törvényt végre tudjuk hajtani a gyakorlati életnek megfelelően, akkor az a törvény jó. Ha azonban nem tudjuk végrehajtani a törvényt a gyakorlati életnek megfelelően, akkor abban a törvényben valahol hiba van, akkor az a törvény valahogyan egy kicsikét sántít. Azoknak a képviselő uraknak aggodalma, akik egypáran ezt az aggodalmukat a törvényhozás házában a törvényalkotás alkalmával kifejezésre juttatták, és a mi aggodalmunk is, akik pedig csak kívülről juttathattuk kifejezésre ezt az aggodalmunkat, jogos volt, amit bizonyít, minden egyébtől eltekintve, maga az az egy körülmény is, hogy egy novellát hozott ide a földmivelésügyi minister ur, amely novella kiegészítő intézkedéseket tartalmaz, kiegészítő része akar lenni az 1920. évi XXXVI. tcikknek. Nemhogy azok a szempontok nem érvényesültek a törvényben, amelyeket mi annak idején megjelöltünk, hanem a törvény maga — az eljárás során — egy rettenetes káoszt teremtett a vidéken. Hiányzott — amit most, elismerem, a földmivelésügyi minister ur a novellával korrigálni akar, — a földrendezésnél az egységes elj Nem tekintem most azt, — majd talán beszédem későbbi részében szóvá teszem — hogy az ellenforradalmárok törekvéseit hogyan intézményesítették ebben a törvényben, hogyan ütötték el a földigénylők egész tömegét az igényléstől, de igenis, meg kell mondanom, egy lehetetlen, kaotikus állapot mutatkozott a földrendező eljárás során a biróságok működése tekintetében. Az igénylőket különféle szempontok szerint bírálták el. Egyik helyütt nem vették tekintetbe azt, hogy valaki a forradalmi mozgalmakban rósztvett, — ezt nagyon helyesen tették — másik helyütt támaszkodva az 1920 : XXXVI. te. 3. §-ának megfelelően rendelkezéseire, azt, aki vörös katona volt vagy bármilyen vonatkozásban résztvett a lezajlott forradalmi mozgalmakban, egyszerűen törölték az igényjogosultak sorából. Farkas István : Sok olyat is, aki nem vett részt ! Dénes István : De az ellenforradalmároknak középbirtokot adnak, amelyekkel azután seftelnek. (Zaj.) Propper Sándor : A novella szerzője is forradalmár volt ! Strausz István : Kicsoda seftel % Dénes István : Azok az ellenforradalmárok, akik középbirtokokat kaptak. Propper Sándor : A novella előadója is forradalmár volt ! Neubauer Ferenc : Már megmondtam, hogy miért nem vittek akkor vállaikon a megyeházára ! Elnök (csenget): Dénes képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Szeder Ferenc: Én helytelennek ég igazságtalannak tartom most is (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon: Ne zavarják a szónokot!) az 1920. évi XXXVI. tcikknek eme intézkedését és ennek törlésére nézve ma javaslatot is teszek, mert megengedhetetlennek tartom, hogy egyszerű, szegény emberek még most is büntettessenek és megengedhetetlennek tartom, hogy azt a becsületbeli kötelességet, amelyet a nemzet a háború ideje alatt ezekkel szemben vállalt, ne teljesítsük ugyanakkor, amikor a forradalmi mozgalmakban súllyal biró egyéniségek magas piedesztálra emelkedtek, Megengedhetetlennek tartom, hogy egyszerű és szegény embereket, akik sem súlyuknál, sem egyéniségüknél fogva a forradalmi mozgalmakban nem vehettek olyan tevékeny, aktív és intenzive részt, támaszkodva az 1920: XXXVI. tcikkre. ilyen irányban büntetésben részesítsenek. Hegedüs György: A bankdirektorokat nem igazoltatták ! Propper Sándor: Hát a ministert igazolták! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Miért kell engem igazolni ? Minden magyar ember volt olyan forradalmár, mint én! Esztergályos János: Kendben van, de akkor a kisembereket se bántsák! (Zaj.) Propper Sándor: Nem kell igazolni, de akisembert sem! Miért akarja ön a kisembereket igazolni ! Miért akarja ön a kisembert büntetni ? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ki akarja büntetni 1 ön hazudik ! (Nagy zaj.) Elnök (csenaet) : Propper Sándor és Esztergályos János képviselő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni! Farkas István: A bizottságban elutasította javaslatomat a minister ur! (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem hagyom magamat ugratni! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor: A bizottság elutasította a javaslatot ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Mindenki tudja az ilyen közbeszólások értékét, hát csak tessék kiabálni! Nem adok rá semmit! Tessék tárgyilagosan támadni és nem olyat mondani, amit önök se hisznek el ! (Zaj. Elnök csenget.) Esztergályos János: Ez önre vall! (Zaj.) Elnök: Esztergályos képviselő urat másodszor figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni! Propper Sándor: Tessék egyformán mérni! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A szónokuk tud tisztességesen beszélni, de vannak ilyen ugratok! (Nagy zaj.)