Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-201
330 A nemzetgyűlés 201. ülése 1923. elutasította arra az ürügyre való hivatkozással, hogy az irásdíj előzetesen még nem fizettetett be és panaszjogával az illető megbízottat a közigazgatási bírósághoz utasította. Bátor vagyok konstatálni, hogy ez az eljárás is a rendeletbe ütközik, még pedig azért, mert az alispán urnák módja, joga, sőt kötelessége lett volna a másolást megengedni, azzal a felhívással, hogy a másolás csak akkor veheti kezdetét, ha az irásdíj már lefizettetett. Különösképen azonban az az eljárása, hogy az alispán ur a községekbe a névjegyzékeket szabályellenesen nem küldte ki, illetőleg a kintlevő névjegyzékeket bevonta a törvényhatóság központjába és azután oly véghatározatot hozott, amellyel megakadályozta és tényleg lehetetlenné tette azt, hogy a kitűzött határidőn belül Anka János képviselőjelölt a r választói névjegyzéket lemásoltathassa, felfogásom szerint törvénytelen, szabálytalan és elitélendő. Konstatálom, hogy a kormánypártnak megvolt a névjegyzéke, csak a mi jelöltünknél hiányzott. Bátor vagyok folytatólag bejelenteni r azt is, hogy a gyűlések engedélyezése tekintetében teljesen szabálytalan eljárást követtek a magyaróvári kerületben, illetőleg Mosón vármegyében. A helyzet az, hogy a főispán utasította a közigazgatási hatóságokat, r hogy gyűléseket csak a főispán előzetes hozzájárulása után enengedélyezhetnek. Bátor vagyok rámutatni arra, hogy a gyűlések engedélyezése a rendőrhatóság jogkörébe tartozik és a 34100/1922^ M. E. számú rendelet szerint 24, illetve 48 órával előbb kell a kérelmeket előterjeszteni. A főispán eme rendelkezése következtében a magyaróvári kerületben az a helyzet állott elő, hogy az idejében bejelentett gyűlésekre a válasz, illetőleg az engedélyezés vagy elutasítás többnyire elkésve érkezik meg. A főispán ugyanis Győrben székel és a közigazgatási hatóságok Győrből kénytelenek az utasításokat előzetesen bekérni. Ez az eljárás technikailag teljesen lehetetlenné teszi a választói gyűlések tartását, mert sokszor háromnégy napi időbe telik, amig Győrből ilymódon az engedély megérkezik. De bátor vagyok rámutatni arra is, hogy ez az eljárás teljesen törvénytelen, tételes törvényeinkbe ütközik. Az 1886 : XXI. te. 57. §-a megszabja a főispán jogkörét. E törvénycikk a) pontja szerint a főispán felvilágosításokat kívánhat a közigazgatási hatóságoktól, rendelkezéseket azonban a B) fejezet b) pontja szerint csak e paragrafus i) pontjában meghatározott módon adhat ki, amely i) pont szerint a főispán mindenkor köteles rendelkezéseit az alispán utján a törvényhatósági, illetőleg községi tisztviselőkkel közölni, az alispánnak mindenkor módjában lévén azzal a fontos alkotmánybiztositékkal élni, amit a főispáni rendelkezéssel szemben való előterjesztési jog biztosit, és amely rendelkezés az 1886 : XXI. te. 57. §-ában szintén benfoglaltatik. A főispán ezenkívül teljesen törvénytelen gyakorlatot követett, mert amikor a gyűlések engedélyezését önmagának tartja fenn, tulajdonképen szabálytalanul kisajátítja az elsőfokú rendőrhatóság jogkörét, beleavatkozik a vármegye autonómiájába és olyan jogkört gyakorol, amelyre a törvény értelmében joga és felhatalmazása nincs. Ismétlem, a főispánnak joga van ellenőrizni az intézkedéseket, de nincs joga az elsőfokú rendőrhatóságok intézkedéseit a saját rendelkezéseivel helyettesíteni. Az a helyzet állt tehát a magyaróvári kerüévi december hó 5-én, szerdán. leiben elő, hogy egy teljesen törvénytelen rendelkezés alapján egy bizonyos politikai irányzat gyűléseinek megtartásával szemben oiyan szabotálás és am erikázás folyik, amely szabotálás és amerikázás végeredményben a választói gyűlések megtartását, az alkotmányos jogok szabad gyakorlatát teljesen illuzoriussá teszi. Én azt hiszem, hogy ha — amire az igen t. kormány nagyon szeret hivatkozni — tényleg konszolidációt akarunk ebben az országban ez a konszolidáció mást, mint a törvények uralmát nem jelentheti. A konszolidációt és a törvények uralmát veszélyezteti minden egyes magánember törvénytelen cselekménye, (Ugy van ! a közelien.) de kétszeresen veszélyezteti az a körülmény, ha a hatóságok nem alkalmazkodnak a fennálló szabályokhoz és törvényekhez, a legsúlyosabban veszélyezteti pedig az, ha pártpolitikai szempontok miatt, ha pártpolitikai indokok folytán helyezkednek szembe a tételes törvény rendelkezéseivei. Én nagyon tartok attól, hogy erre a teljesen tárgyilagos, minden személyeskedéstől ment és kizárólag ^ a törvény paragrafusaira hivatkozó felszólamlásomra semmiféle választ nem fogok kapni. Én sajnálattal látom azt, hogy az a tárgyilagos és férfias válasz, amit ma például a honvédelmi minister ur válaszában nagy elismeréssel fogadtunk, sajnos, a belügy minister ur nyilatkozataiból rendszeresen hiányzik. Én nem azért terjeszteni elő ezt az interpellációmat, hogy lappáliákkal, csűrés-csavarással az indokaimat érvénytelenítsék, vagy látszólagos igazságokat, vagy féligazságokat, vagy _ félhazugságokat adjanak nekem, hanem előterjesztettem ezt a tényállást a törvényekre való hivatkozással. Ám ha jónak látja a belügy minister ur, orvosolja, ha nem látja jónak, cselekedjék legjobb belátása szerint, az ország és a nemzet érdekét azonban a konszolidáció felé ilyen balkánizálásal, ilyen balkáni fogások alkalmazásával nem fogjuk közelebb vinni. Én a következő interpellációt terjesztem elő (olvassa): »1. Hajlandó-e a belügyminister ur Mosón vármegye alispánjával szemben a 2200/1922. M. E. számú rendelet 46. §-ának első bekezdésében meghatározott hivatali kötelezettségének megszegése és nyilvánvaló pártoskodása miatt szigorú megtorlást alkalmazni 1 ? 2. Hajlandó-e Mosón vármegye főispánját sürgősen utasítani aziránt, hogy a rendőrhatóságok jogkörének törvénytelen kisajátításától tartózkodjék! 3. Hajlandó-e Mosón vármegye alispánját és általa a törvényhatóság tisztviselői karát a vármegye önkormányzatának megvédésére és törvénybe ütköző főispáni rendelkezések végrehajtásának megtagadására szigorúan utasitanii« Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Ki a következő interpelláló 1 Perlaki György jegyző: Szabó József! Szabó József: T. Nemzetgyűlés ! Esztergályos János képviselő ur az imént interpellációt mondott el a pécsi dohánygyári munkások ügyében, a pécsi dohánygyár bezárása tárgyában. Én ugyanebben a tárgyban jegyeztem be interpellációmat. Közben azonban^ volt szerencsém a népjóléti minister úrral erről a kérdésről tárgyalni, interveniáltam nála és ő volt szíves nekem e tekintetben részben^ megnyugtató dolgokat mondani. Most csak azért terjesztem elő mégis interpellációmat, — amelytől elálltam volna egyébként, — hogy a minister urnák alkalmat adjak arra, hogy ne csak bennünket, a nemzetgyűlés tagjait, hanem innen ebből a teremből a pécsi
