Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-189

A nemzetgyűlés 189. ülése 192 ezt a kérdést természeténél fogva nem tartom alkalmasnak arra, hogy politikailag diszkuciáltas­sék. Sőt ugy látszott akkor, hogy épen a szociál­demokrata képviselők részéről ugyanez a belátás nyilvánult meg, amely 24 órával később nagyon erősen megváltozott. Peidl Gyula: A párt álláspontja nem válto­zott meg! Vass József munkaügyi és népjóléti minister: Erre vonatkozólag ugyan természesen senki a párt nevében konkrét nyilatkozatot nem tett, maga a nyilaíiozat azonban, amely tétetett, annyira mesz­szire terjedő volt, — vagy legalább is ilyennek látszott — hogy bizonyos meglepetéssel és mond­hatnám, nagyon kellemetlen meglepetéssel vettem tudomásul, hogy épen annak ellenkezője történt, mint ami kilátásba helyeztetett. Mindenesetre a kérdést el kellene könyvelni a politikai szótartás, vagy szavahihetőség számlájára .. . Peidl Gyula : Felolvasásokat tarthatunk a kormány szószegéseiről! Pikler Emil; Azok. akik a nemzeti tanács­nak megesküdtek, megtartották ezt az esküt 1 ? Kuna P. András: Talán Pikler képviselő ur! Pikler Emil: Én nem esküdtem, de Kuna képviselő ur bizonyosan. Vass József munkaügyi és népjóléti minister: ... és mindenesetre irányadóul és mértékül szol­gál esetleg elkövetkező hasonló pillanatokra a magatartás megszabásában. Várnai Dániel: Borzasztóan meg vagyunk félemlítve! Pikler Emil: Borzasztóan meg vagyunk ijedve ! Peidl Gyuia: Tudomásul vesszük! Vass József munkaügyi és népjóiéti minister : Ami a kérdés meritumát illeti, épen az igen t. képviselő urnák, aki jelen volt, — többen is jelen voltak a túloldalról, — a jelenlétében voltam bá­tor e kérdésnek meritumát kifejteni, és akkor nem is egy, de több alkalommal a diszkusszió fo­lyamán konstatáltam, hogy nem volt abban a te­remben egyetlen egy ur, egyetlen egy képviselő sem, aki fejtegetéseim hatása alatt be ne látta volna azt, hogy igenis feltétlenül kell a lakbér rendezésének kérdésével foglalkozni. Szakács Andor : De nem ilyen módon ! Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Ezt minden ellenmondás nélkül konstatáltam. Ennek következtében azt hiszem, hogy egész jog­gal megállapíthatom, hogy a drágaság leküzdé­sére és a lakbérrendelet megállapítására kiküldött parlamenti bizottság egyhangúlag arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a kérdéssel tényleg fog­lalkozni kell. Már most legyen szabad nekem legalább egy­néhány szóval rekapitulálnom azokat az érveket, amelyeket ott voltam bátor előadni. A most érvényben lévő lakbérrendező rende­let, az u. n. négy kettes, a 2222. számú rendelet, amely november 1-ére is megszabja a fizetendő bér nagyságát, a gazdasági viszonyok elváltozása, elfejlődése következtében tulaj donképen lényeges változtatásra, kiigazitásra szorul. Mármost, hogy miért szorul lényeges kiigazításra, azt egyetlen pillantás be fogja bizonyítani. A lakásoknál az 1917-es bért — amely tulajdonképen az 1914-iki évi bérnek valami kis átváltoztatása, tehát az 1914-iki aranybérnek felel meg, — alapul véve, a novemberi lakbér az 50-szeresben állapíttatott meg, Amikor ez történt, ennek az esztendőnek első és második hónapjában, akkor az u. n. közüzemi díjak, amelyeknek fizetésére a háztulajdonos kö­teleztetett a rendeletben, az ugyanezen szorzószám­mal megállapított bérbe belekalkulálva körülbelül a 17-es alapbérnek négy és félszeresét tették ki. Ezek a közüzemi díjak azonban a megváltozott gazdasági viszonyok közt szükségessé vált emelés évi október hó 30-án, kedden. 25 révén emelkedtek; csak a viz árának megszabásánál pld. felemelkedtek a 17-es alapbérnek 65-szörösére. Ebből következik tehát, hogy az a háztulaj­donos, november 1-én kapja a 17-es alapbérnek 50-szeresét, ugyancsak a lakók által elfogyasztott viz címén kénytelen az 50-szeresből 65-szöröst kifizetni. Azt hiszem, hogy ez az egyetlen adat világosan megmutatja, hogy a kérdéssel feltét­lenül rendező módon foglalkozni kell. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) De a kérdésnek ez csak az egyik része, mert végül, ha én a közüzemi díjak rendezésére vonat­kozólag megfelelő fedezetről gondoskodom a lakók terhére, abban az esetben még lakbérről egyetlen szót sem szóltam. Ha a közüzemi díjakat, amint a rendeletben tervezzük, átlag az 1917-es alapbér 120-szorosában megállapítjuk, akkor még egy fillér lakbért sem adtunk a háztulajdonosnak, jóllehet a most érvényben levő lakbérrendelet stipulációja szerint a novemberi bérben az 1917-es alapbérnek 4"5-szerese megfelelne a lakók által igénybe vett közüzemi szolgáltatások fedezésének, az alapbérnek 45"5-szerese pedig mint bruttó ház­bér szerepel. Figyelembe véve azt, hogy koronánk azóta, hogy a rendelet megjelent, sajnálatos érték­csökkenésen ment^ keresztül, egészen természetes, hogy a lakbér kérdésével a közüzemi díjaktól eltekintve is feltétlenül foglalkozni kell. Magával a kérdésnek meritumával tovább a saját alapelvem vonalán elindulva sem kívánok külön kívánság vagy parancs nélkül foglalkozni. Meg kell azonban állapítanom azt, hogy egészen sajátságos nemzetgazdasági elfogultság csendül ki az igen t. képviselő urnák ebből a beszédéből, amelyet most hallottunk, amely csak megismét­lése legnagyobb részben azoknak a felszólalások­nak, amelyeket a drágasági bizottság ülésén is szíves volt elmondani. Egészen sajátságos nem­zetgazdasági felfogás ez, amely beszédéből ki­csendül .. . Peidl Gyula: A kormányé nem sajátságos! Azért jutottunk ennyire ! Vass József munkaügyi és népjóléti minister: ... mert involválva van az ő fejtegetéseiben sok olyan alapgondolat és kiindulási pont, amelyeket vagy nem akar észrevenni, vagy pedig el akar rejteni. (Ugy van! Ugy von! a jobboldalon.) Mert, bocsánatot kérek, ha itt a pénz értékcsök­kenésérői, a gazdasági viszonyok r elváltozásáról, a munkabérek és tisztviselői fizetések viszonyai­ról van szó, akkor méltóztassék ezt a sokat emle­getett, a sokat szidott háztulajdonosok házbérénél is figyelembe venni ... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Farkas István : Az nem foglalkozás ! Munka­nélküli jövedelem! Vass József munkaügyi és népjóiéti minister: Bocsánatot kérek, vájjon a háztulajdonos dolgo­zik-e annyit, mint én vagy a képviselő ur, azt én nem tudom itt eldönteni. (Zaj.) Baticz Gyula : De könnyű megállapítani! Erdélyi Aladár : Hát mindenkit az állam tartson ell (Zaj a szélsőbaloldalon.) Vass József munkaügyi és népjóléti minister: Senkiről sincs jogunk kijelenteni egyszerűen, hogy nem dolgozik. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Farkas István : Az egészen más ! Más fog­lalkozása lehet ! Erdélyi Aladár : Egész életén át becsülettel dolgozott ! Megtakarított vagyona lehet az a ház ! (Zaj.) Reisinger Ferenc : Hagyjuk csak a becsület hánytorgatását. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak! Pikler Emil : Hát azokkal nem törődnek, akik házak helyett hadikölcsönt vettek 1 (Zaj.) Platthy György : A legbecsületesebb vagyon­formák egyike a házvagy on!

Next

/
Oldalképek
Tartalom