Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-201

A nemzetgyűlés 201. ülése 1923. vármegyékben jóformán egyben sem volt hitbizomány; Erdélyben az utolsó évekig egyáltalában egy sem alapitta toi t. Ezt a szegény országot Trianonban körtilkanyaritották és meghagyták Magyarország területének 32°/o-át csonka Magyarország részére, tehát a réginek nem is egészen egyharmadrészét; ellenben az én. talán tökéletlen statisztikai számitásom szerint a hitbizományi szántóföldnek 807o-a maradt vissza csonka Magyarországnak. Továbbá Buday László statisztikai tudósunk »A megcsonkitott Magyarország« című könyvében kimutatja, hogy a 97 bitbizomány közül 84 maradt csonka Magyarországon, és egyáltalában az ezer holdon felüli nagybirtoknak 72%-a maradt vissza! Hát képzelheti azt egy józaneszü ember, hogy ez a birtokelosztás, ezek az állapotok tarthatók legyenek akármiféle intrikával'is? (Ugy van! balfelöl és a középen.) Akárhogyan is mennek bizonyos urak intrikálni a kölcsönthozó ententebizottsághoz, ez a birtokeloszlás Magyarországon fenn nem tartható! (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A magyar anyaföld a kötött birtokok páncéljába van beszorítva, millió és millió gyermeke Magyarországnak kivan a haza keblére jutni és nem tud odajutni. Ezt a páncélt le kell bontanunk a haza földjéről és szivéről ! (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Rákosi Jenő, a magyar publicisztikának atyamestere, akinek naey tisztelője vagyok .. . Eőri-Szabó Dezső: A nagybirtokok védelmezője! Baross János:... júniusban megtisztelt engem azzal, hogy az indemnitási birtokpolitikai beszédemet túlradikálisnak találván, a Budapesti Hírlap másnapi vezércikkében éleden megtámadott. Egy szellemes mondatát kiragadom ebből a támadásából. Azt mondja, hogy a hitbizományok mégis teljesítettek nemzeti funkciót: tartaléktőkéi voltak a magyar erőnek. Ezt én is akceptálom. De mire jó a tartalék? Mire tartalékol a magánember és az üzleti vállalkozó is? Rossz időkre és a katasztrófákra. Hát jöhet még rosszabb idő, szakadhat még nagyobb katasztrófa egy nemzetre, mint amilyenben ma van Magyarország? Itt az ideje tehát, hogy a nemzet a tartaléktőkéjét mozgósítsa! (Ugy van! a jobboldalon és a közéven.) T. minister ur! Nézze csak meg az 1920. évi Nemzetgyűlési Naplónak novemberi számait. Hadházy képviselő ur, a jelenlegi főispán, akkor határozati javaslatot nyújtott be a hitbizományok eltörléséről; a nemzetgyűlés azt akkor elvetette, ellenben a minister ur megígérte, hogy külön törvényben a hitbizományok reformjával foglalkozni fog. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Várhatunk!) Nagy Ernő: Várjuk! Baross János: Én bízom a minister urban, mert tudom, hogy amit a minister ur az ország színe előtt megígért, azt meg is fogja tartani! Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister: Ha lesz rá idő! Baross János: Erre kell lenni időnek! De el ne késsék a minister ur. A hitbizományok reformjának parallel kell mennie a földreformmal, hogy a társadalomnak ma még meglévő erőit egy egészséges birtokmegoszlásba belekapcsolni , tudja a minister ur, mert egy nagy birtokpolitikai Programm keresztülvitele csak így képzelhető el! Ezzel kapcsolatban fel kell említenem azt a csúnya dolgot is, hogy amint hallom, — szinte el sem tudom hinni — bizonyos, a földreform által érintett körök képviselői intrikáltak Bécs híján az entente kölcsönbizottságánál a muít hetekben a földreform ellen. (Zaj a jobb és baloldalon.) NAPLÓ XVII. évi december hó 5-én, szerdán. 285 Szilágyi Lajos: Igaz ez! Vájjon ki volt az? Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister: Szóba hozták a bizottságnál! Hogy kivolt, nem tudom. (Zaj.) Szilágyi Lajos: Nyilvánosan meg kellene bélyegezni ! Baross János: Szomorú dekadenciája a nemzeti közszellemnek, a mai nehéz időkben más mentalitást várhatna a nemzet a kiváltságosaktól ! Bessenyei Zenó: Be van ez igazolva? Baross János: Én kérdem ezt. Azért kérdem, mert nem tudom és nem akarom elhinni! Gaal Gaston: Az előadó urnák tudnia kell! Ü hivatalosan ide hozta! Neubauer Ferenc előadó: A Magyarságban volt megírva ! A Magyarság cáfolja meg vagy gondoskodjék róla az, aki gyanúba jöhet, hogy a Magyarság cáfolja meg! Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister: A külföldi megbízottak szóbahozták, az bizonyos ! Baross János : Felhívom az ország szine előtt azokat az urakat, akik megjelentek az ententebizottság előtt, hogy jelentkezzenek közölök azok, akkik erről a kérdésről beszéltek ott. (Ugy van! balfelöl.) Eőri-Szabó Dezső: Nem jelentkeznek ! (Zaj.) Baross János : Ha ez igaz volna, minden esetre szomorúan kellene megállapítanunk azt, hogy ezekben a súlyos időkben, amelyek ma nehezednek az országra, a magyar közszellenmek erős dekadenciája tapasztalható. Az 1790-es és 1827-es parókás, rokokó, spenceres, biedermeier és a 80-as évek kamáslis agráriusaiban ugy látszik sokkal több modern felfogás, sokkal több hazaszeretet, a korszellemnek sokkal több megértése volt, mint a mostani, autó és repülőgépen járó utódaikban. Én megettem kenyerem javát, nehéz életküzdelmeken verekedtem magamat keresztül, de egyetlen egy cél még van, amelyért ínég mindig érdemesnek tartom küzdeni és csak azért tartom ézdemesnek küzdeni: Magyarország integritásáért. (Ugy van!) De Magyarország integritását nem pár tucat latifundiumos privilegizált fogja visszaadni, (Ugy van! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) az ország integritását csak széles, nagy, demokratikus alapon lehet visszaszerezni. (Ugy van! Ugy van! a Ház minden oldalán.) Én hallottam azt mondani, hogy a Felvidéken a magyar kisbirtokosság nem eléggé exponálja magát a magyar irányért. Sajnálom, ha igy van. De mindenütt a világon a nemzeti eszmének hordozói csak az intelligencia, annak az intelligenciának tagjai, amely a nép egészséges alsó rétegeiből női ki. (Helyeslés balról.) Ma is a prágai parlamentben a magyar fajiságért, a magyar nemzetiségért — mert ott már csak nemzetiség a magyar — nem az odaszorult pár nagy hitbizományost látjuk küzdeni, hanem a nép széles rétegeiből a középosztályból, a kisbirtokosságból és kisiparosságból kisarjadt nevek azok, amelyek a prágai parlamentben a magyar faj zászlóhordozói. Aki azt kivánja, hogy maguk a nép széles rétegei mozduljanak meg és űzzenek nacionalista politikát, az nincs tisztában a népek élettanával^. Az élettan törvényei ugyanazok minden élőlényre, tehát a nemzetre nézve is, — mert hiszen a nemzet is élőlény — épugy, mint a fákra vagy növényekre. A fák rücsköskérgü erős törzse nem hajt virágot, de ennek nem is az a hivatása, hanem az, hogy gyökereivel a földből minél r több nedvet szívjon ki, az egész szervezet részére. A tövis hajtja ki azután magából az ágakat, az intelligenciát és a nemzeti eszme, a nemzeti irányítás, a nemzeti törekvések ott felül az intelligenciából virágzanak ki. De arra a gyökérre, arra a vastag rücskös törzsre 42