Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-200
è7G A nemzetgyűlés 200. ülése 1923, nek a kimagy árazáshoz minden esetben jogra van. (Felkiáltások bálfelől: Másodszor!) Ez olyan természetes joga annak a képviselőnek, hogy már nem is joga, hanem egyenesen udvariassági kötelessége. Mert hogy a házszabály bizonyos mértékben utal egy másodszori rendreutasitásra ; ott a képviselőt csak fokozottabb kötelességre inti. De a természetes, bevett életünk az, sőt az elnöki székből mindig nagyon lojálisán honorálták, hogy egy képviselő, aki elvétette a szót, azt nyomon reparálta. Ezért azt a képviselőt csak tisztelet és dicséret illeti meg. Ez a célja a házszabályoknak is. Mert azt, hogy nincs igazam, be kellene bizonyítani azzal, hogy felállítják azt a kontratételt, hogy ha egy képviselő megsértette itt valamelyik képviselőtársát, ha valami olyat követett el, amiért rendreutasitást kapott, akkor nincs joga a kimagyarázáshoz, szóval akkor egyenesen arra az álláspontra kell helyezkednünk, hogy nem szabad neki kimagyarázkodnia, Ezt senki sem akarja. Ez a külső világból magunkkal hozott felfogás is, ez olyan természetes jog, amely megirás nélkül is kell, hogy megillesse a képviselőt. Ezért vagyok bátor ezt szóvá tenni és ezzel elejét venni annak, hogy ha — ami mindenképen helyes — egy képviselő tévedését helyreigazítja, ezzel szemben esetleg itt az az elnöki felfogás erősödjék meg, hogy ilyesmihez a képviselőnek nincsen joga. Ezt ez a szakasz egyrészt nem zárja ki, másrészt utal is erre, — es a mi érdekünk, a parlament nívójának is érdeke az, hogy ez meg is történhessék. r Csak ezeket voltam bátor megjegyezni, anélkül, hogy azt a mély tiszteletet, amellyel az elnöki székkel szemben viseltetem, bármi tekintetben is érinteni akartam volna. Csak épen helyreigazítani akartain a tévedést. (Helyeslés bal felől.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Ennél az incidensnél én magam is erre az esetre hivatkoztam, amelyre a t. képviselő ur hivatkozott. Ez azonban egészen más eset. Mert ha a képviselő ur egy szakasszal tovább méltóztatott volna olvasni, akkor a 222. §-ban a következőket találja (olvassa) : »Az elnök által tett figyelmeztetés vagy rendreutasitás ellen felszólalni, azt visszautasítani vagy vita tárgyává tenni niern szabad.« Amikor Rakovszky István képviselő ur az én elnöki figyelmeztetésemmel szemben magyarázatot akart adni, ezt nem engedtem meg, mert erre a házszabályok 222. § -a a lehetőséget nem adja meg a képviselő urnák. Amire Rakovszky István és Rupert képviselő urak hivatkoznak, a 221. §. egészen más esetre vonatkozik: a súlyos, durva sértés esetére. Szómegvonás esetében, ha másodszori megsértésre történik ez, amint a képviselő ur fel méltóztatott olvasni, a házszabály megadja a képviselő urnák a jogot arra, hogy éliminai ja azt a sértő kifejezést, nehogy jegyzőkönyvi megrovásban is részesüljön. Hitelesítették : évi december hó 4-én, kedden. Ez egészen különböző attól az esettől és attól az eljárástól, amelyet én a képviselő úrral szemben követtem. Nekem mint elnöknek feltétlenül és minden körülmények között nyomatékosan fenn kell tartanom az elnöki tekintélyt. Ha a házszabályok ezt tőlem megkívánják, akkor én ezt a kötelességemet mindenkivel szemben a jövőben is teljesíteni fogom. A. házszabályokat megfelelően alkalmaztam. (Felkiáltások jobboldalon ; Éljen az elnök !) Nem kívánok ebben a tekintetben rigorózusan eljárni, hanem a házszabályok szellemében járok el. Ha a képviselő urak egymással szemben, egyházakkal szemben, vagy a közerkölcsiséggel szemben követtek el valami tévedést, a házszabályok megadják a módot arra, hogy azt reparálják, az elnökkel szemben nem adnak erre módot. Ez a házszabályok szelleméből következik és én minden egyes esetben, amikor azt látom, hogy az elnökkel szemben kivannak felszólalni, ezt a felszólalást soha sem fogom megengedni, hanem mindig rendreutasítom a képviselő urakat, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Rakovszky István : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : Rakovszky István képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólni. Rakovszky István : T. Nemzetgyűlés ! A t. elnök urnák teljesen igaza van, de csak az irányban, hogy az elnöki rendreutasitás és figyelmeztetés ellen felszólalni és azt vita tárgyává tenni nem szabad, (ügy van ! Ugy van! a jobboldalon.) De csak annak a képviselőnek nem szabad ellenszegülni, akit a figyelmeztetés vagy rendreutasitás érintett. Méltóztassék a precedensekben utána nézni. Ha az elnök valakit jogtalanul rendreutasított, — ami megtörténhetik —- akkor egy másik képviselő felszólalhat és ezt szó teheti. Az én esetem szubszummálható azon szöveg alá, amely a házszabályok 221. §-ában van: ha valaki a Ház tekintélyét vagy a Ház egyik tagját megsérti. Nekem eszein ágában sem volt ez. Minthogy azonban folytonosan zavartak, nem jutott hirtelen eszembe Bessenyey Zenó képviselő ur családi neve (Zaj a jobboldalon) és azt mondtam: Zenó. De ez nem olyan ténykdés, amely rendreutasitást joggal maga után vonhat. (Zaj.) Elnök : Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyv ellen ? (Nincs !) Ha nincs, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 3 óra 5 perckor.) Alföldy Béla s, h. Rendes János s. 1c. n aplóbiráló-lízottsági tagok,
