Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-200

270 A nemzetgyűlés 200. ülése 1923. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : Az igen t. képviselő ur, amin legjobban csodálkozom, perfidiával vádol engem a rezolueió közzétételéért. Az egész nemzetgyűlést hivom fel tanúnak, mindenki tudja, úgyszólván a szemük előtt betegedtem meg, én augusztus végén ágynak estem és súlyos műtétnek voltam kénytelen alávetni magamat s javaslatomat sem képviselhettem. Tulajdonképen csak szeptember közepén foglalhattam el az állást. Ilyen körülmények között, mikor ez notórius, az ügyek intézése késedelmet szenvedett és ezt minden méltányos embernek el kellett ismerni. A másik az, amivel vádol az igen t. képviselő ur, hogy én illojális voltam ministertársamrnal és az államfővel szemben. Erre az a, válaszom, bizza az igen t. képsűselő ur ezt az államfőre, ministertársaimra és a ministereinökre, hogy ha én velük szemben illojális lettem volna,, ugy az államfő, mint a ministerelnök ur velem szemben mindenesetre eljártak volna. Amiket az igen t. képviselő ur itt mondott, azok hírlapi kacsákból vannak véve. Én pedig figyelmeztetem, az igen t. minister urat, hogy a Bethlen-kabinet tagjai. (Derültség jobbfelől. Felkiáltások : Tatai, budaörsi ministerelnök !) Rakovszky István : Büszke vagyok rá ! Griger Miklós (a kultuszminis terre mutatva) : Akkor ő meglapult Sopronban ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Rakovszky István : Azokról az időkről most jobb nem beszélni ! (Felkiáltások jobbfelől : Mi van az akasztatással f !) Nagy Ernő : Hogy tapsolnának neki most ! (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : Figyelmeztetem az igen t. képviselő urat. hogy a Bethlen-kabinet tagjai se azt, ami a ministertanácson történt, se azt, ami a zárt ülésen történik, a nyilvánosság elé vinni nem hajlandók. (Taps jobbfelől.) Az igen t. képviselő ur interpellációja csak zárköve annak a sajtó-cainpagne-nak, amelyet kizárólag három lap indított ellenem és én ezen a helyen kell, hogy őszinte hálával emlékezzem meg a sajtó minden egyéb tényezőjéről, a keresztény sajtóvállalat lapjairól, amelyek Kovács Gyula kineveztetését határozott rokonszenvvel fogadták és a liberális sajtóról is. Kizárólag három lap adta le ellenem azt a pergőtüzet, amelyről itt szó van. Itt ifj. Kovács Gyula kineveztetése csak ürügye, folytatása annak a campagne-uak, amely évek óta ellenem folyik. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Hiszen vegyék egyes étape-j

ait ennek a hajszának. Itt van Kádár Lehel, aki megtámadott engem azzal, hogy egy ludmájas-panamában vagyok kompromittálva. (Derültség balfelől.) Ezen nincs mit nevetni, a becsületemről van szó és eddig Magyarországon szokás volt, hogy komolyan vették azt, ha egy férfi, a becsületét védelmezte. Ezen nincs mit nevetni. Rakovszky István : Ludmáj ! Lndmáj ! (Felkiáltások a jobboldalon : Rosszmájú I Fekete májú ! Sárga-fekete májú !) Gr. Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi minister : Kádár Lehel meg sem kísérelte, meg sem merte kisérelni, hogy ennek az áHitásnak valódiságát egy veszedelmes bűnperben igazolja és beszédét azzal kezdte, hogy ezt képviselőktől hallotta. Nagyon veszedelmes helyzet. Azután egy másik hirlapeikkben közzététetett az, hogy én a fővárosi tanítókon — nem tudom, mintha a főváros vezetőségével talán | rossz viszonyban lennék ! — bosszút akartam . éri december 1tó 4-én, lledâen. volna állani azzal, hogy az ő illetményeiket ké

: sedelmesen utalványoztam ki. A sajtóper folyamatban van és az illető ur igen nehéz helyzetben lesz a sajtóperben. (Helyeslés a jobboldalon.) Ifjú Kovács Gyulával szemben felhozatott, hogy az én kedves hivatali elődöm elégedetlen volt vele. (Felkiáltások balfelől: Kedves? Kedvest) Eögtön válaszolok. Bizonyítható, jelen vannak a képviselő urak. Ifj. Kovács Gyula átment a külügyi társasághoz Haller minister ur idején és visszajött a külügyi társaságtól az én ministerségem alatt. Meskó Zoltán; Nem akart visszajönni, felszólították! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Nem volt erről szó! Vass József igen tisztelt barátom alatt az én őszinte sajnálatomra a kultuszministeriumb

an nem teljesített szolgálatot, s igy ő tulaj donképen nem is lehetett abban a helyzetben, hogy az ő működésével elégedetlenek legyenek. Az is felhozatott vele szemben, hogy ő a tanulókat cigarettával kinálta volna meg és hogy 11 óráig terjesztette ki a zárórát, ami egy intézeti igazgató részéről a legnagyobb frivolitás lenne. Természetesen egy szó sem igaz belőle, azt hitték bizonyos hirlapirókörök, hogy Kovács^ Gyula ellen a katholikusokat uszíthatják, lévén a Ferenc József-intézet kapcsolatban a II. ker. kir. kathoiikus főgimnáziummal. Azt irták, hogy protestáns, holott ifj. Kovács Gyula kathoiikus. És ami a koronáját felteszi a sajtó-campagne-nak, az az, hogy egy reggel arra ébredtünk, hogy a »Magyarság« ciniü lap Kovács Gyula névaláírással egy levelet közölt, melyet, ha Kovács irt volna, akkor igazán méltatlan lett volna arra, hogy egy olyan intézet élére állítsam. De hát a Magyarsághoz Kovács Gyula soha levelet nem intézett és ennek ellenére a Magyarság mégis egy levelet közöl az ő névaláírásával, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Ismerjük a Magyarságot!) Griger Miklós : Hát csak Szabó István lehet több a világon, Kovács Gyula nem lehet több ! ! (Nagy zaj és derültség a jobboldalon. Elnök csenget.) Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : Mindezek epizódjai egy nagy politikai hajszának. Ennek a hajszának egyik étape-ja az is, hogy a Kovács testvérek le akartak engem lőni és amikor megkérdeztettem őket, hogy mi az oka annak, hogy le akarnak lőni, ezt azzal indokolták, hogy zsidó feleségem van, holott mindenki tudja, hogy magyar asszony a feleségem (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hát a zsidó nem magyar ?) Propper Sándor : A zsidó kínai ? Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : Én Griger képviselő úrtól semmiféle elégtételt nem vehetek. Mint férfiútól nem azért mert pap, és mint paptól nem azért, mert kathoiikus ember, de ne űzzön tréfát a feleségemből, erre figyelmeztetem! (Élénk helyeslés jobbfelől és a közéven. Nagy zaj a baloldalon.) Griger Miklós: Egy szót sem szóltam. Gr. Klebelsberg Kunó vallás-és közoktatásügyi minister : Ezek mind egy hajszának az étape-jai. utalok a Magyarságra. Talán ötszáz napja, hogy minister lettem, de nem hiszem, hogy a Magyarságnak lett volna három száma, amelyben ne lett volna ellenem becsmérlődés, melyben becsületes nevemet, melyet elődeim tisztességgel hordtak és tisztességgel I viselek én is, ne becsmérelte volna. (Zaj.) Buda visszafoglalásakor lettünk grófok; ebben sem-