Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-200

À nemzetgyűlés 200. ülése 1923. ajánlani. Egyik előző ülésünk naplóját elol­vasva, azt tapasztaltam, hogy egyes szónokok beszédében nem teljes logikai rend van, anél­kül, hogy ők beszédükben hibáztak volna, sőt azt tapasztaltam, hogy olyan képviselőtársaink közbeszólása is szerepel a naplóban, akik fizi­kailag nem lehetnek jelen az ülésen, mert esetleg Amerikában vannak, vagy az Atlanti Óceánon utaznak. így például Drozdy Győző képviselőtársunknak egy közbekiáltása van megörökitve, a november 21-iki ülésről felvett naplóban. Rám nézve annál tragikomikusabb az eset, mert én mint a naplóbirálóbizottságnak tagja, itt az ülésen, amikor elébem tették a nap­lót, azt a hitelesítő kézjegyemmel is elláttam, ez tehát végleg hitelesítve adatik át a világ­históriának. (Mozgás.) Távol áll tőlem, hogy én a gyorsiró urak­nak munkáját kifogásoljam. Sőt épen azért em­lítem fel ezt az esetet, mert itt e dolog körül olyan nagy hiba van, amelynek kiküszöbölésé­rői nekünk gondoskodnunk kell. Pakots József: Csökkentették a létszámot! Szakács Andor: A régebbi rendes időkben ugyanis 14 gyorsiró, öt revizor és egy főnök volt alkalmazva, a gyorsirószemélyzet tehát összesen húsz tagból állott. Ezek az urak, akik itt ezt a nehéz feladatot végzik, valamennyien diplomás, jogvégzett emberek. Az történt, hogy a létszámapasztást itt is érvényesítették, és — ha jól vagyok értesülve — megfigyeléseim alapján is mondhatom, ma egy főnök, egy má­sodfőnök, négy revizor és nyolc gyorsiró végzi ezt az igazán idegtépő munkát, amely ezen gyülekezet minden életnyilvánulásának meg­figyelésével és a szónokok beszédének vissza­adásával jár. Ezelőtt ötperces turnusokban dolgoztak a gyorsiró urak, ami — akik a gyorsírást értik, tudják — a maximuma a teljesítménynek egy ilyen nehéz nagy feladatnál. Most a létszám­apasztás következtében 10 perces turnusok van­nak és ha — mondjuk — interpelláció s nap van, vagy ahogyan terveztetik, nyolcórás ülé­seket csinálunk,'ennek a nyolc órának folyama alatt a nyolc gyorsiró urnák szüntelenül, sza­kadatlanul dolgoznia kell, mert nemcsak abból áll a munkájuk, hogy itt feljegyzik a beszéde­ket és közbeszólásokat, hanem azután le kell sietniök a munkatermükbe és ott le kell dik­tálniuk azt, amit itt megírtak. Rögtön utána vissza kell ide térniük, úgyhogy a hosszú ülése­ken nincs egy pillanatnyi idejük, hogy felfris­sítsék magukat, megebédeljenek, vagy táplálé­kot vegyenek magukhoz. Orvosok mondjak, hogy teljes lehetetlenség .egy embertől ilyen teljesítményt kívánni. De van ennek más kihatása is, t. i. az, hogy míg a régi időben a sajtó abban a hely­zetben volt, — hiszen magam is, mint újság­író évtizedeken keresztül tapasztaltam — hogy­ha mondjuk egv minister ur fontos ügyben ki­jelentést tett, akkor a déli és délutáni lapok annak a kormánytagnak nyilatkozatát 10—15 perc múlva az u. n. kékben lediktálva, mar teljes, hiteles szövegben megkapták és akkor a sajtó szószerint, hitelesen közölhette a besze­deket, addig most ennek a létszámapasztasnak az a következménye,... Propper Sándor: Spórolnak! A liftkezelőt is elbocsátották! r/ Szakács Andor:... hogy a sajtó kellő idő­ben nem tudja megkapni a hiteles feljegyzése­ket. Minthogy a minister urak is néha nagy zaj között beszélnek, az ujságirók a páholyuk­ban nem hallják jól a nyilatkozataikat és így évi december hó 4-én, kedden: 255 megtörténik, hogy azok talán nem teljes preci­zitással jelennek meg a sajtóban. Propper Sándor: Kell a pénz a különítmé­nyeknek! Farkas István: Meg a spicliknek! (ügy van! Zaj a szélsőbaloldalon.) Szakács Andor: Azután meg a naplónak nemcsak az a hivatása, hogy bizonyos idő múlva kiosztassék a képviselők között és min­denki eltegye az emlékei közé, hanem az is a hivatása, hogy az elhangzott beszédeket még a vita során azok is tudomásulvehessék, elolvas­hassák és mér elégelhessék, akik momentán nem voltak abban a helyzetben, hogy a szóno­kot végighallgassák. így a beszédeket a napló­rendszer szervesen belekapcsolta a vita anya­gába, most pedig, ha nyolc-tíz nap múlva meg­kapjuk a naplót, akkor már túlhaladunk azon a tárgyon, amelyre vonatkozik. (Igaz! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Ha fizikai okokból, betegség miatt, vagy elfoglaltság oká­ból akadályozva vagyunk a megjelenésben, egymásnak beszédéről nem szerzünk tudomást és igy nagyon sok beszéd igazán olyan, mintha a pusztában hangzott volna el. Pakots József: Tönkretették a gyorsirodát, ezt az európai hirü intézményt! Szakács Andor: Ha már ennél a tárgynál vagyunk, felhívom a t. Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy nemcsak az okozza itt a bajt és a zavarokat, hogy csökkentették a gyorsiroda létszámát, — még pedig, véleményem szerint, meg nem engedhető mértékben — hanem az is, hogy a gyorsírók rendkivül mostohán van­nak javadalmazva. (ügy van ! a szélsőbal olda­lon.) Egy gyorsiró urnák a legalsóbb fokon ná­lunk körülbelül 250.000 korona fizetése van egy hónapra. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hal­latlan!) Szabó Imre: Egy utcaseprőnek nagyobb a fizetése! (Zaj.) Szakács Andor: Ehhez még hozzájárul a természetbeni ellátás, amely 40—45 ezer koro­nára tehető, tehát egy diplomás, jogvégzett, esetleg ügyvédi képesítésű gyorsiró urnák kö­rülbelül 300.000 koronát ad a nemzetgyűlés (Nagy zaj és felkiáltások a szél sőb al oldalon: Hallatlan! Gyalázat!) ugyanakkor, amikor a sajtóban és a magánvállalatoknál a hasonló gyorsírászati munkáért, de kisebb napi teljesit­ményü munkáért ma már 6—800.000 korona a minimális javadalmazás. (Egy hang a szélső­baloldalon: Egy gépírónő is kap ennyit!) Az a A^eszély is fenyeget, hogy a létszám­csökkenés tovább fog haladni, mert a gyorsiró urak, akik már beletanultak munkájukba s akik teljes virtuozitással teljesitik ezt a fel­adatot, el fognak innen kívánkozni és egy­szerre csak az az asztal, amelynek nagyon fon­tos hivatása van a mi életünkben, üresen fog maradni! Succrescentiát pedig nem tudunk te­remteni, mert ilyen csekély javadalmazás mel­lett nem kapunk elsőrendű, szakképzett és szakvizsgás gyorsírót. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon. Egy hang balfelől; A jó mun­kát meg kell fizetni!) Ezt most csak azért hoztam fel, mert egy hibát észleltem a mi életrendünkben, amelynek kiküszöbölése kívánatos. Felkérem a mélyen t. elnökséget és a gazdasági bizottságot, legyenek kegyesek ezt a bejelentésemet mérlegelni és amennyiben szükségesnek találják, intézkedni. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Ha a naplóban olyan képviselő uraknak is vannak közbeszó­lások tulajdonítva, akik az ülésen jelen nem 38*

Next

/
Oldalképek
Tartalom