Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-199
248 A nemzetgyűlés 199. ülése 1923. évi december hó 3-án, hétfőn. megoldani és addig nem lesz belőle semmi, amig a járadékbirtokrendszert kötelezővé nem teszik, Baross János : Ugy van ! Pénzügyi megoldás nélkül nincs földreform ! Cserti József : Kétségtelen, hogy óriási szükség van a földreformra, de ha azt akarjuk, hogy különösen a törpebirtokosok és vagyontalanok csak egy részét is kifizessék a birtoknak, akkor erre módot kell nekik adni, mert különben ezen meg fog akadni a földreform kérdésének megoldása. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister ; Azért vettem bele ! Cserti József : Az, hogy az állam elővásárlási joggal bir, szerintem csak lokális értékű intézkedés. Ahol az állam tényleg élhet ezzel a,joggal, ott ez a jog megoldja a kérdést; de hány helyen, ahol a legnagyobb szükség volna földre, az állam nem fog tudni ilyen módon birtokot szerezni, tehát a kérdés ezen az utón nem oldható meg. A birák elszállásolásának kérdéséről is kivánok néhány szót szólani. Nem gyanúsítom meg a birói kart, ez távol áll tőlem, de az a meggyőződésein, hogy nagyon rossz vért szül a népben, ha látja, hogy a bíró a földbirtokosnál vagy bérlőnél van beszállásolva és esetleg heteket tölt ott. A törvény kimondja ugyan, hogy ez nincs megengedve, de ha rábizzák a községi elöljáróságra a beszállásolást és az oda szállásolja be a birót, ezzel el van intézve a kérdés. Mi, akik ismerjük a vidéki életet és a jegyző urak szolgálatkészségét, nem kételkedünk benne, hogy hova fogja beszállásolni a jegyző ur a földbirtokrendező birót : vagy a bérlőhöz, vagy az urasághoz. Meg lehet azonban ezt más módon is^ oldani. A legtöbb községben van nagyvendéglő, ahol a biró elszállásolható; vagy pedig a község bérelhet közköltségen egy szobát. Ez mind jobb megoldás, mint az, hogy a birtokoshoz szállásolják be a birót, Ez olyan dolog, mint mikor a polgári perben az egyik fél a tárgyalás szünete alatt szivart dug a biró szájába. (Zaj.) A biráknak határozottan meg kellene mondani, hogy tartózkodjanak attól, hogy az érdekelteknél szállásoltassák el magukat és ott vendéglátást vegyenek igénybe. Perlaki György : Meg van mondva ! Cserti József : A novella ezt a lépést sem teszi meg. Eddig nem hivatalosan történt az, hogy a birák a nagybirtokosnál szállásolták el magukat, most lűVatalosan fog megtörténni. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Farkas István : Ott kapja a legjobb kosztot, hát oda megy ! Cserti József : Ez igy van s ez mindenesetre helytelen dolog. A javaslat 22. §-a intézkedik a településről, de én ettől sem várok sokat, pedig sok helyen a földreformot csak telepítéssel lehet megoldani. Az egyik községben ugyanis a föld ki lehet merítve, az igénylők igénybe vették a nagybirtokot, a másik helyen pedig, ahol igen sok nagybirtok van, — mint Fehér megyében az óriási papi birtokok vidékén, Előszálláson, stb. — még a A T agyonváltságot sem tudják kihasitani, mert olyan távol esik a föld a községtől, hogy a községek nem akarják igénybe venni. Itt csak telepités utján lehet segíteni. Ha azonban pl. Csongrád megyéből akarnának Fehér megyébe küldeni telepeseket, bizony ezek aligha fogadnák el a földet. Erdélyi Aladár : Eltoljuk Csongrádot Fehér megye mellé. Cserti József : Az a baj, hogy a novella szerint jogától elesik a», aki nem fogadja el a földet. Tehát a csongrádmegyei igénylő elveszti jogát, ha nem fogadja el a fehérmegyei földet. Nagyon félő, hogy a gyakorlatban ezt ki fogják használni és ezért bele kell vennünk a törvénybe, hogy az igénylő köteles elfogadni azt a földet, amely lakóhelyéhez a legközelebb esik. (Zaj.) A törvényjavaslat 18. §-ának azt a részét különösen veszélyesnek tartom, amely nem enged uj eljárást, (Ugy van ! Ugy van ! a balés a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Erről még beszélünk !) Ha ez a novella valóban szolgálatot akar tenni az eredeti törvénynek, akkor ki kellene mondani, hogy a noveila törvényerőre emelkedésétől számítva öt évre kitolassék a törvény végrehajtása. (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Erdélyi Aladár : De mi azt akarjuk, hogy egy év alatt legyen vége ! (Zaj.) Cserti József : De nem fogják végrehajtani. (Zaj. Elnök csenget.) Most kellene tulajdonkénen megkezdődnie a földreform végrehajtásának és eayenesen ki kellene mondani, hogy indítsák meg mindenütt újra az eljárást. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon. Felkiáltások a jobboldalon : Akkor hamar vége volna!) Erdélyi Aladár : Ahol jól van, ott is kezdjék újra ? Cserti József : Sehol sincs jól ! Perlaki György : Előbb elismerte, hogy egyik közséarében jól van végrehajtva ! Cserti József : Dehogy van ! Erdélyi Aladár : Kérdezze meg Szakács képviselőtársát ! Cserti József : Csak a vagyonváltságföldek kiosztására mondtam ! Szakács Andor: Az a hiba, hogy egyik helyen jól csinálják meg, a másik helyen rosszal. Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Cserti József : Ez óriási hiba a törvényben, mert azok az igénylők, akiket eddig rosszindnlatulag elgáncsoltak, sohasem fognak ebbe belenyugodni, sőt a gyermekeik sem fognak belenyugodni abba, hogy formai okokból kimaradtak. (Ugy van ! a. szélsőbaloldalon.) Nagy Ernő : Nem is tudják ezt megérteni ! Cserti József: T. Nemzetgyűlés ! Eddig minden eszközt megragadtak arra az érdekeltek, hogy a földreformot sokhelyütt elgáncsolják, így pl. szándékosan elterjesztették a hirt, hogy nem kell befizetni azt a bizonyos összeget, amely a birói és mérnöki költségekre vonatkozik. Perlaki György : Ez igaz ! Azt mondják, hogy épen a képviselő ur terjesztette azt a hirt! (Derültség.) Cserti József : Azok akarnak engem is megrágalmazni, akiknek érdekük, hogy ne legyek tovább képviselő. (Zaj a jobboldalon.) A képviselő urnák igaza van. A képviselő ur nagyon jól tudja ezt az esetet. Perlaki György: Ugy mondom, ahogy van! Szakács Andor : Nagyobb adóval sújtják azokat, akik Csertire szavaztak ! Ezt már a választáskor megmondták azoknak, akik Csertire szavaztak ! Perlaki György : Nem ugy van ! (Zaj.) Cserti József : Örülök, hogy képviselőtársamnak is tudomása van ezekről, s most azzal egészíti ki, hogy én terjesztettem a hirt. Maguk a nagybirtokosok terjesztették az igénylők között, ne fizessék be a 18 kg. búzának az árát. Perlaki György : A nagybirtokosoknak ez. nem volt érdeke '
