Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-199

\á nemzetgyűlés 199. ülése 1923. Erdélyi Aladár: Most azért haragusznak, hogy nem beszélünk! Cserti József: A másik kifejtette, hog-y a társadalmi konszolidáció egyedül csak ezen az alapon létesülhet. A harmadik nagyon szépen elmondotta, hogy az átkos egyke-rendszernek ez az egyedüli meggátlója és igy tovább. Minden szépet, minden jót elmondtak erről a javaslatról. Künn a nép milliói ezalatt várták az eredményt és egy nevet éltettek, nagyatádi Szabó Istvánt, akinek nevéhez fűzték ennek a javaslatnak a sikerét és amint már egyszer emiitettem, Kossuth Lajos óta soha magyar ember neve nem férkőzött be annyira a nép millióinak szivébe, mint nagyatádi Szabó Istváné. Mindenki várta tehát, mikor lesz már valami ebből a javaslatból az életben is. A dolog azonban húzódott ugy, hogy alig akart megkezdődni. Példátlan eset. Amikor kimondják, hogy ennek a törvénynek záros határideje van és kihirdetése után csak öt évig lehet érvényes, akkor a végrehajtási utasítás pontosan hat és fél hónappal a kihirdetés után, vagyis 1921 június 17-én jelent meg. Várta mindenki, hogy mikor kezdődik meg már a végrehajtás. Megkezdődtek az összeírások, összeirták mindenütt az igénylőket, de csak nem akart semmi sem mutatkozni a valóságban ebből a javaslatból. Senki sem jutott földhöz, húzódott a dolog, különféle akadályok merültek fel. A dolognak ellensége volt a jegyzőtől kezdve az egész vonalon majdnem mindenki. Ekkor megrendült a hit a törvény iránt a népben és mindenütt látták, hogy az egész csak arra való volt, hogy port hintsenek a magyar nép szemébe. Legjobban jellemzi ezt a helyzetet Hegedüs Lóránt akkori pénzügyminister urnák egyik alföldi beszéde, amelyben azt mondotta, hogy látott már drótnélküli távirót, puskaport füst nélkül, de olyan törvényt, amilyent nagyatádi Szabó István minister ur csinált, földnélküli földreformtörvényt még nem látott. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ezt nem igy mondta! Cserti József: Igy mondta! (Zaj.) Dénes István: Ügy mondta, hogy ilyen földreformot, amelyből a föld hiányzik, csak nagyatádi Szabó tudott csinálni! (Zaj.) Cserti József: Azt mondta, hogy majd ő csinál földreformot és majd megmutatja, hogy mégis lesz föld, mert a vagyonváltságot természetben fogja elvenni a nagybirtokosoktól, ugy hogy az ezer holdon felüli nagybirtokokból a vagyonváltságot nem pénzben, hanem természetben kell leadni. (Ugy van! a bál- és a szélsőbaloldalon.) Rupert Rezső: Tényleg Hegedüs Lóránt csinálta! (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Jó, én átengedem neki! Cserti József: Valóban igy van. Az az eredmény, amely eddig mutatkozik s amelyet az Ofb. Ítéleteiből és végzéseiből látunk, nem nagyatádi Szabó István földreformja alapján jött létre, hanem Hegedüs Lóránt vagyonváítsága alapján. (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Legyen ugy! (Zaj. Elnök csenget.) Gaal Gaston: Korányi csinálta, nem Hegedüs! Még azt sem tudja a képviselő ur? (Zaj.) Cserti József: Hegedüs Lóránt csinálta. Egyszerűen átadta a vagyonváltságföldeket a földbirtokreform céljaira. Gaal Gaston: Korányi csinálta! Az ő javaslata szerint történt! (Zaj. Ellenmondások. Elnök csenget.) Rupert Rezső: Szóval pénzügyminister csinálta ! Beck Lajos: Az a fontos, hogy lesz-e uj vagyonévi december hó 3-án, hétfőn. 241 váltságtörvény vagy nem ! Ma már erről van szó! (Zaj.) Cserti József: Hegedüs Lóránt csinálta azt a törvényt, amely szerint a nagybirtokosoknak természetben kell leadniok a vagyonváltságot. (Zaj.) Gaal Gaston : Óriási tévedés ! Cserti József : Különben is ez nem fontos ; a fontos az, hogy ennek a földreformtörvénynek alapján nagyon kevés földet adtak ki. Amit kiadtak, azt a vagy on váltságtörvény alapján adták, úgyhogy maguk az Ofb. Ítéletei is arra szorítkoznak, hogy a vagyonváltságföldekig menjenek, tovább nem akarnak menni s azt hiszik, ezzel az egész el van intézve. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Rupert Rezső : Ez teljesen igy van ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Fogalmuk sincs róla, hogy hogy történik ! Cserti József : Érdemes megnézni, hogy a gyakorlatban hogy fest egy ilyen eljárás. Az egészre jellemző az, hogy legfeljebb a vagyonváltságföldek leadásáig akarnak elmenni, tovább egy lépéssel sem. Amikor megkezdik az összeírást, feliratkozik mindenki. Mikor ez megvan, jön valahonnan egy láthatatlan erő és kezdik a neveket kihúzni, legtöbb esetben a jegyző urnák információja alapján, s az igénjiők legnagyobb részének a neve eltűnik. Barthos Andor : A kommunisták nevei tűnnek el ! Gaal Gaston : Hát a törvény a hibás ? Cserti József : A végrehajtó-közegek hibásak, mélyen t. képviselőtársam. (Zaj.) Dénes István : A törvény is hibás, mert a törvényt hetvenhétféleképen magyarázzák és hajtják végre ; igy hagyják ki a jelentkezőket. Mindkettőben van a hiba ! Elnök: Csendet kérek, Dénes képviselő ur ! Cserti József : Amikor a tárgyalást megkezdik, — mondom, csak a vagyonváltság erejéig — ott állnak egyfelől az igénylők, hadiözvegyek, hadirokkantak, törpebirtokosok, stb., másfelől pedig ott állanak velük szemben a birtokosok ügyvédei. Megkezdődik a tárgyalás ; ott van a bérlő ur, aki a cirklijével kijelöli azt a részt, amely a földjéből a leghaszontalanabb, a legsilányabb, és amely legtávolabb fekszik. Az igénylőknek azután ezt el kell fogadniok, mert ha nem fogadják el, akkor elesnek az igényüktől. Rupert Rezső : Azt mondják, hogy nem kell nekik föld ! Cserti József : Igen, akkor azt mondják, hogy nem kell nekik komolyan föld és egyszerűen beszüntetik az eljárást. (Zaj a jobboldalon.) Most azután, amikor az igénylők részben megkapták a földet s a földbirtokos megszabadult a legrosszabb földjétől, akkor — itt van egy szomorú körülmény — félbeszakítják a tárgyalást, kocsira pakkolják az ügyvéd urakat és_ a biró urat is s beviszik őket megvendégelni a bérlőhöz. (Zaj a jobboldalon.) Erdélyi Aladár : Ezt nem tiltja a törvény ! Dénes István : Szabad neki ! Joga van hozzá ! (Zaj. Elnök csenget.) Cserti József : Nincs kifogásom az ellen, hogy az ügyvéd urak bemenjenek, de az ellen igenis van kifogásom, hogy a biró urak is elmenjenek. Sokan vannak ezen a véleményen ; itt van az OMGE memoranduma is, mely azt mondja, hogy a törvény szinte az egyéni szabadságában gátolja meg a bírákat azzal, hogy nem szabad elfogadniok a vendéglátást. Pedig ez nem igy van. Hogyan festene az a polgári per, ha az alperes odamenne a bíróhoz, amikor félbeszakítja a tárgyalást és egy szivart dugna a szájába. (Zaj és ellenmon35*