Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-199

A nemzetgyűlés 199. ülése 1923. gazdasági rendszerben is bajosan találom meg nyomát a felebaráti szeretet ama szellemének, amely keresztény őseinket a szeretet kommunizmusának éltette, amely csodálatra ragadta és meghódította a világot. Az a szakadék, amely a mi kommunistáink — (A szélsőbal felé) nem arra mutatok, (Derültség a szélsőbaloldalon J — és keresztény őseink között van, áthidalhatatlan, mert a kommunisták jelszava ez volt: »Ami a tied, az az enyém« ; keresztény őseink jelszava pedig ez volt : »Ami az enyém, az a tiéd.« Az az ür is rémes azonban, amely minket, mostani keresztényeket, elválaszt az első évszázad keresztényeitől, mert mig őseink azt mondták : »Ami az enyém, az a tiéd« — addig a mi nagytőkéseink, nagybirtokosaink — tisztelet a kivételeknek — azt mondják: »Ami az enyém, ahhoz semmi közöd sincs«, én vagyok a dúsgazdag, de én nem törődöm a szegény Lázárral«. Dénes István: És munkádnak gyümölcse is enyém ! Griger Miklós: Ezt csak azért mondom, hogy ha már a kereszténység őskorához térünk vissza és ott keresünk argumentumokat, akkor ne legyünk egyoldalúak. A szegény emberek nagyobb vigasszal olvashatják a Szentírást és bátrabban hivatkozhatnak az őskereszténység szeretetére, mentalitására és lelkületére, mint azok, akik most sem akarnak tanulni a múltból. Végezvén azzal a három főellenvetéssel, amelyet ellenünk fel szoktak hozni, a katholikus alapítványi javaknak, azaz a vallásalapnak, a tanulmányi alapnak, az egyetemi alapnak és a tanítással foglalkozó szerzetesrendek földbirtokainak a földreform céljaira való felhasználásával kivánok foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Dénes István: Mi van a kanonokok és a püspökök földjeivel? C

serti József: Tovább megmaradnak! Griger Miklós: Én csak ezekről beszélek! Cserti József: Azokról majd én beszélek! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Griger Miklós: Nem kivánom és a mondottak után természetes, hogy nem is kívánhatom, hogy azok a községek, amelyeknek határában vagy közelében csak ilyen birtokok vannak, a földreform áldásaiban ne részesülhessenek. Nem akarom meghazudtolni azt a régi német közmondást: »Unter dem Krummstab ist gut zu leben,« hanem tiltakozom az ellen, hogy amig háborús birtokok ezer ürügy alatt megkíméltetnek, addig az u. n. katholikus célvagyonok, katholikus birtokok Csáky-szalmájaként kezeltessenek, mint ahogy az Turkevén történt. Cserti József: Na, kevés helyen történt az! Griger Miklós: Majd bebizonyítjuk; én már fáradt vagyok, más fogja helyettem elmondani. Sőt kivánom és követelem, hogy ezek a birtokok a földbirtokrendezés kapcsán kivételes elbánásban részesüljenek. Nevezetesen az alapítványok és szerzetesrendek, ha birtokaik megváltatnak, teljesen egyenlő értékű csereingatlanokkal kárpótoltassanak, és velük szemben is érvényesüljön az az elv . . . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Honnét ! Miből ? Griger Miklós : Például a herceg Eszterházyféle hitbizományból ! (Helyeslés a baloldalon.) Mondom, velük szemben is érvényesüljön az az elv, amely a gödöllői koronauradalommal szemben érvényesül, t. i. az Ofb., tekintettel a gödöllői koronauradalom közérdekű voltára, az ellene hozott megváltási határozatban kimondotta a megfelelő értékű természetbeni kárpótlást. Dénes István : Nagyon szép ! NAPLÓ XVII. évi december hó 3-án, hétfon. 239 Griger Miklós : Miért követeljük és miért kívánjuk ezt ? Majd megmondom mindjárt. Azért, mert a birtokok tulajdonjogának megszerzéséhez sem a nemzet érdekeinek elárulása, sem a háború nyomorultjainak kiuzsorázása nem fűződik, mert ezek nem a gőgnek és élvezetvágynak tenyészhelyei, hanem a közjó és a haza érdekét szolgálják. A keresztény és nemzeti kultúrának gazdasági forrásai és támaszai, amelyeknek jövedelméből templomok, iskolák, plébániák, papnöveldék tartatnak fenn; mert megcsonkításuk csak az állam terheit növelné, amennyiben a tanulmányi alapból fenn nem tartható iskolák fentartási költségeit az állam lenne kénytelen átvenni s amennyiben a vallásalap megcsonkítása is az államot terhelné meg ujabb kiadásokkal. Griger Miklós: Köztudomású, hogy a magyar tanitórendek hosszú évszázadokon át a keresztény és magyar kultúrának úttörői és apostolai voltak. írni-olvasni, vetni, szántani, mocsarakat csapolni, erdőt irtani, házakat építeni, imádkozni, a Krisztus keresztje előtt térdet és fejet hajtani a bencések tanították a magyart. Rupert Rezső: Ma is pótolhatatlan szerepet töltenek be! Griger Miklós: Annak a keresztény kurzusnak, amely Pannonhalmáról indult ki, köszönhetjük Magyarország ezeréves létét es fenmaradását. Amint azt a néhai hercegprimás mondta; kard szerezte és kereszt tartotta fenn a hazát

% Ma is áldást hintenek az országra. Hét gimnáziumot tartanak fenn, —- a nyolcadikat most nyitották meg — minden állami segítség nélkül. Fentartanak egy főiskolát, húsz elemi iskolát, 40—50 templomot. A piaristák is tiz gimnáziumot tartanak fenn, amelyek diszére válnak a magyar kultúrának. (Igaz! Ugy van!) Ezekből az iskolákból kerültek ki a Szigligetiek, a Katona Józsefek, Madáchok, Deák Ferencek, Rákosi Viktorok és a többiek. A ciszterciták és a premontreiek érdemei szintén ismeretesek. Hogy ezekkel a szerzetesekkel mostohán bántak el Fáber Oszkárék, azt értem. Azt is értem, hogy a csehek lefoglalták legjobb földjeiket és hogy a piaristák legutolsó emberét is kikergették a Felvidékről ; mindezt — mondom — fel tudom fogni eszemmel ; de hogy mi is hálátlanul bánjunk el velük, hogy a magyar tanügyet szolgáló eszközöktől fosszuk meg őket épen akkor, amikor ugyanazon törvény alapján más közoktatásügyi intézmények létesülnek : ezt nem értem, ez ellen tiltakozom. Ez ellen tiltakoznak és óvást emelnek a magyar értelmiség azon tagjai is, akik ezekben az iskolákban nevelkedtek, akik ez iskolákban taníttatják gyermekeiket és ez ellen nyomatékosan tiltakoznak a magyar katholikusok milliói is. (Igaz ! Ugy van !) Én hiszem, hogy a t. Nemzetgyűlés katholikus vallású tagjai e tiltakozáshoz hozzájárulnak. Remélem, hogy protestáns képviselőtársaim is helyesléssel fogadják ezt, (Ugy van ! balfelöl.) nemcsak azért, mert a protestánsok minden néven nevezendő tanügyi célingatlanát ugyanilyen védelembe kívánjuk részesíteni, — ami természetes — hanem azért is, mert belátják Ravasz László püspöknek a református világszövetség ülésén mondott szavai igazságát, hogy a katholicizmus természetes szövetségese a protestantizmusnak a hitetlenség és a materializmus elleni küzdelemben. Szilágyi Lajos: Ugy van ! Ugy van ! Griger Miklós : T. Nemzetgyűlés ! Rövid leszek. (Halljuk! Halljuk!) Amikor a vallásoktatással és tanitással foglalkozó szerzetesrendek ingatlanait közérdek szempontjából kivételes elbánásban kivánom részesíteni, ugyanakkor rámutatok arra, hogy a hitbizományi rendszer mesterséges fentartása nem közérdek; (Ugy van! Ugy