Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-199

À nemzetgyűlés 199, illése 1923. téssel termelőbiztosi, vagy intézői minőségben birtokukban meghagyják őket akik akkoriban tálcán ajánlották volna fel a népnek birtokuk felét, csakhogy a másik felét megmenthessék, ... Peidl Gyula: ügy van! Meg is tették! Griger Miklós: . . . ezek a kurtaemlékezetü urak megindították a törvény ellen az aknamunkát, azon törvény ellen, amelyről az együttes bizottság már akkor kijelentette, hogy kívánatos érzéket és belátást tanusit a nagybirtok iránt, és amelynél mérsékeltebbet, konzervatívabbat sehol a világon nem hozta k. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezek az urak nieginditották az aknamunkát és többnyire meghitt körben, bizalmas társaságban »úgynevezett« törvénynek, később azután a napilapok hasábjain is »forradalmi« törvénynek minősítették, a kommunista mentalitás szülöttjének bélyegezték és természetesen mindent elkövettek ellene, részint személyesen, de talán nagyobb részt közegeik utján terrorizáltak, fénye" gettek, hazudtak és talán-talán vesztegettek is. T. Nemzetgyűlés! Csalódtunk a nagybirtokosság nagy részében, de nem elégítette ki várakozásunkat a törvényt végrehajtó közegek magatartása sem. Elismerem, hogy talán sehol sem mutatkoznak ugy a bíráskodás nehézségei, mint a földbirtokrendezés terén, ahol a döntésnél ezer szempontot kell mérlegelni, és azt is koncedálom, hogy nagy munkatömeget jelent az, ha több ezer községben folyik a birtokrendezés. Mindamellett mégis kénytelen vagyok megállapítani, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság nem vitte be a törvénybe az élet lüktetését. E magas bíróság megalakulása alkalmával annak elnöke, Tóth János, markáns vonásokkal ecsetelte a földbirtok helytelen megoszlását és a reform szükségességét, amikor igy nyilatkozott (olvassa) : »Hazánkban a birtokeloszlás egészségtelen gazdasági tekintetben, de az állam érdeke, a nemzeti eszme és az általános emberi haladás szempontjából is. Millió állampolgárnak nincs háza, földje. Az u. n. törpebirtok az ország földjének elenyésző kis százalékát, mig a nagybirtok egyharmadrészét teszi. A nemzeti termelésnek egyik főtényezője az emberi munka és amikor a munkás a munkából és ehhez a haza földjéből részt kiván,^ ezzel a munka nemzeti értékének megbecsülését is kívánja.« Dénes István : Igaz beszéd ! Griger Miklós : Ilyen bevezetés után egészen más folytatást vártak és vártunk, . .. Létay Ernő : Nem Tóth János szelleme érvényesült ! Griger Miklós : ... hanem Nagy János szelleme ! ... s hogy csalódtunk, annak szerény véleményem szerint egyik oka és magyarázata az, hogy a bíróság tagjai nem szentelhették minden idejüket a birtokrendezés komoly és fontos ügyének, másik magyarázata pedig az, — és ez a nagyobb baj — hogy nem vezette őket az a mentalitás, amely a törvényhozó testületet a törvény megalkotásánál vezette. Dénes István : Azonkívül nagyon kevés a biró ! Griger Miklós : A törvényhozó testület abban a hitben és reményben bizta a törvény végrehajtását e testületre» hogy a törvény betűinek lelket fog adni, Nem azért, hogy a legszélső nagybirtokellenes balszárny mentalitásával dolgozzék, nem is azért, hogy a gazdasági érdekeket teljesen figyelmen kivül hagyja, de nem is azért, hogy a »Koztelek«-teóriát realizálja. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azt vártuk, azt kívántuk tőle, hogy, mivel a földreform kérdését, a földbirtok megoszlásának vérlázító aránytalanságait a letűnt évtizedek mulasztásaiból származó évi december hó 3-án, hétfőn. 235 és a háború után kirobbant szociális gondolat vetette felszínre, döntéseiben a szociális gondolatot tekintse vezércsillagul és a szociális szempontot részesítse a legmesszebbmenő kedvezményben. Nem igy történt. És amit az Országos Földbirtokrendező Bíróságról mondottam, ugyanezt vonatkoztatom — sőt talán fokozott mértékben — az Országos Földbirtokrendező Biróság által kiküldött tárgyalóbirák nagy részére is, mert ezek a jó urak künn a vidéken a nagybirtokosság részéről sokszor valóságos erkölcsi terrornak voltak kitéve; igaz, vagyok annyira objektiv, hogy azt is megjegyezzem, hogy itt-ott az igénylők részéről is. De ezzel az utóbbi terrorral mindig könynyebben tudtak leszámolni. És még valamit. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Azt is kénytelen vagyok megállapítani, hogy ugy az OFB, mint a kirendelt tárgyaló biróság tagjai közül sokan, legalább is egyesek vannak, akik fanatikusai annak a gondolatnak, hogy a mérsékelt földreform is csődbe kergeti a mezőgazdasági termelést. Dénes István : Ezt terjesztik mesterségesen mindenfelé ! Griger Miklós : Igen, ezt terjesztik az egész országban ! (Ellenmondások jobbfelöl.) Én ezen urak egyéni véleményét tisztelem, de erkölcsi inkompatibilitásnak tartom azt, hogy ilyen felfogással a földbirtokreform végrehajtásában szerepet vállaltak. És még valamit. A birói állás tekintélyét erkölcsi presztízsét még a mai rothadt világban is értéknek tartom és készséggel elismerem, hogy a magyar birói kar a legiszonyúbb anyagi megpróbáltatások között, a korrupció mindent elborító áradatában is valósággal heroizmussal állotta meg helyét, de sajnos a földbirtokreformmal kapcsolatosan olyan szomorú tapasztalataim is vannak, amelyeknek alapján az a sejtelem támadt bennem, hogy a magasztos és szent hivatását hi ven és becsülettel teljesítő birói karnak nem épen minden egyes tagja kátói jellem. (Mozgás jobbfelől.j T. Nemzetgyűlés ! Hogy a földbirtokreform végrehajtásával megbízott közegek milyen mentalitással kezelik a kérdést, arra iskolapélda gyanánt legyen szabad a csornai földbirtokreform ügyét röviden a t. Nemzetgyűlés előtt ismertetnem. (Halljuk !) Hogy Csornán indokolt a földreform, kitűnik abból is, hogy a községet három oldalról kötött nagybirtokok környékezik, a herceg Esterházyféle nagybirtok hitbizományingatlanai, körülbelül tízezer katasztrális hold terjedelemben. A legutóbbi birtokrendezés Csornán 1767-ben történt. Azóta, mivel kötött birtokokról van szó, ott magánügylet révén senki földet nem szerezhetett, úgyhogy ma dacára annak, hogy . . . Erdélyi Aladár : 1700-ban ! Griger Miklós : Igen, 1767<ben ! Erdélyi Aladár : Nem lehet ! Griger Miklós : Majd később rétérek még erre is. Mondom, azóta a kisemberek ott földhöz nem jutottak, pedig ott egykéről csakugyan nincsen szó, mert a gyermekek száma minden családban négy-hat-hét vagy még annál is több. Már most mit kérnek az igénylők? Tízezer holdnyi ingatlana van ott herceg Eszterházynak ós az országban még 400.000. Ha kétezer holdat kapnának a tízezer holdból ezek a kisemberek, akkor simának örömükben, de ha 1500 holdat kapnak, akkor is meg lesznek elégedve. Természetesen nem a legrosszabbat és nem a községtől legmesszebb fekvőket. A hitbizomány kezdetben 7—800 holdat ígért, ma pedig, hajói tudom, ezer34*