Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-198
226 A nemzetgyűlés 198. ülése 1923. évi december hó 1-én, szombaton. pontjából legindokoltabb esetekre akarta az együttes bizottság szorítani és ennek megfelelően rendelkezett a törvényjavaslat szövegében. De méltóztassanak még megengedni, hogy a földreformjavaslattal kapcsolatban felmerült egyes kifogásokra is áttérjek. Az alapkifogás e törvényjavaslattal szemben az volt, hogy megbontja az 1920 : XXXIV. t.-c. által megindult akciót, felborítja azokat a szempontokat, amelyeknek alapján az az akció megindult. Az illető támadók és kifogásolók állítása szerint ez az akció nagyon üdvös mederben folyik, és ezért a kifogásolók, ami nekik nem tetszett, egyszerűen ráfogták, hogy túlmegy és nem felel meg az alaptörvény intencióinak. Az első állítás az volt, hogy az igényjogosultak körét kiterjeszti. Az igényjogosultak körének kiterjesztéséről egyetlen szó nincs a törvényjavaslatban. Egyetlen körülményről van csak szó, nevezetesen fel van állítva a földbirtokreform folytán elbocsátott gazdasági cselédek földhözjuttatásának kérdése. Hogy ez a törvényjavaslatba bekerült, az azért történt, mert ugyanazok, akik kifogást emeltek a törvény ellen, hangulatot igyekeztek kelteni a földreform ellen a gazdasági cselédek körében, sőt a nagy nyilvánosság előtt is azzal, hogy itt emberek exisztenciájukat és kenyerüket vesztik. Ha tehát ennek a hangoztatásnak következtében bekerült a törvényjavaslatba ez a rendelkezés, amely szerény véleményem szerint nem tartozik a reform lényegéhez, önmagukra vessenek. Kifogás tárgyává tétetett az, hogy a Földbirtokrendező Bíróság hatásköre csorbittatik. A Földbirtokrendező Bíróság hatáskörét a törvényjavaslat nem csorbítja, hanem kiterjeszti. Azonban mit látunk 1 Akkor, amikor a kiterjesztést oly irányban eszközli a törvényjavaslat, amely a kifogásolóknak nem tetszik, önmagukkal ellenmondásba jutva, a legenergikusabban kifogásolják azt a rendelkezést, hogy immár a FöldbirtokrendezőBiróság kezébe lesz letéve a vételár megállapítása is. Nagyon jellemző ezekre a kifogásokra, hogy ennek a törvényjavaslatnak egyik előadói tervezetében a Földbirtokrendező Biróság kívánságára benne volt az a rendelkezés, hogy a megváltás folytán közvetlen jogviszony csak a megváltást szenvedő és a földhöz juttatott között jön létre. Ezt a biróság azért kívánta a javaslatba bevétetni, mert az alaptörvény, az 1920. évi XXXVI. te. rendelkezéséből, amely szerint a megváltást az állam eszközli, az következik, hogy a megváltás folytán csak az állam jut jogviszonyba az előbbi tulajdonossal szemben, viszont pedig azzal, akinek a földet juttatják, a gyakorlatban ez a mai sajnálatos gazdasági és pénzügyi viszonyaink következtében nem volt igy megvalósítható. A gyakorlatban tényleg az érvényesült, hogy a megváltást szenvedő és a földhöz juttatott kerültek közvetlen jogviszonyba és ennek az egyszerű ténynek, amely a gyakorlatban már az alaptörvény alapján érvényesül, tehát amelynek további érvényesüléséhez sémi uj törvényjavaslat nem kellett volna, ennek a törvényjavaslatnak a szövegébe való bevétele nagy felháborodást és megütközést keltett. Kifogás tárgyává tétetett végül az, hogy a törvényjavaslat bizonyos esetekb.en módot nyújt a földbirtokrendező bíróságnak arra, hopv ujabb, illetőleg folytatólagos eljárásokat indítson oly alkalmakkor, amikor nagy méltánytalanságok történtek a Föld birtokrendező Biróság ítéletének meghozatalakor. Cserti József : De sok van ilyen ! Neubauer Ferene: Ebben a tekintetben csak > tényleges panaszoknak és kifogásoknak megfelelő mértékig ment el a törvényjavaslat és ezt nem lehet kifogásolni jóhiszemüleg akkor, amikor eddig sem lehetett teljesen véglegesnek minősíteni a FöldbirtokrendezőBiróság minden egyes határozatát, tekintettel arra, hogy a Földbirtokrendező Biróság eddijr is módot és alkalmat szerzett magának arra, hogy ujabb beavatkozással, álláspontjának megfelelő megváltoztatásával ujabb adatok alapján ujabb határozatokat hozzon. E tekintetben a törvényjavaslat megfelelő végrehajtása mellett csak a viszonyok javulását és ezzel általános megnyugvás előidézését várom. Elnök (csenget): Figyelmeztetem az előadó urat, hogy a tanácskozásra szánt idő letelt. Neubauer Ferene: Igen t. Nemzetgyűlés! Ezekben voltam bátor foglalkozni röviden a törvényjavaslat tartalmával ra vonatkozólag felmerült legfontosabb kifogásokkal és befejezésül csak arra kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ennek a törvényjavaslatnak a kérdését gyakorlatinak tekinteni s csak azt a szempontot szem előtt tartani, hogy ez a törvényjavaslat a megindított földreformakciót akarja megfelelő szerves, agrárpolitikai szempontok szerint az arányosabb birtokmegoszlás előidézésével minél gyorsabban befejezéshez juttatni. Kérem erre nézve a t. Nemzetgyűlés munkáját: remélem, hogy ezzel üdvösebb tevékenységet fogunk folytatni, mint amilyen tevékenységgel ezt a hetet eddig töltöttük. (Helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök : T. Nemzetgyűlés i Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy 30-nál több képviselő ur zárt ülést kért. Minthogy az idő előrehaladt, ezt a házszabályok mellett kifejlődött gyakorlat értelmében nem is kellene a mai napon előterjesztenem. (Nagy zaj és felkiáltások a balés a szélsőbaloldalon: Ohó! Ohó!) A zárt ülést azonban a házszabályok sérelme nélkül csak ugy rendelhetem el, ha az elrendelés ellen a Ház egyik tagja sem emel szót. (Nagy zoj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Ohó ! Ohó !) Rupert Rezső : Tiszta pojácajáték ! Elnök : Kérdem a t. Házat, van-e valakinek kifogása ez ellen ! Rupert Rezső : Akad mindig ! Rothenstein Mór : Egy akad ! Berki Gyula : A házszabályokhoz kérek szót ! (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Mát van is ! Ott van !) Elnök : A szó a képviselő urat megilleti. Berki Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Nem akarok a részletekbe bocsátkozni, mert teljesen fölöslegesnek tartom, hogy ezzel a zárt ülést kérő bejelentéssel és a házszabályokkal, amelyek erre vonatkoznak, részletesen foglalkozzam, mert hiszen azok köztudomásúak. Egyszerűen csak utalok arra a precedensre, hogy amikor Rakovszky István volt házelnök ur és amikor hasonló esetben zárt ülést kértek, . . . Friedrich István : Nem igaz ! Berki Gyula : . . . a t. képviselő ur elnök korában kijelentette, hogy ha csak egyetlen képviselő is ellenzi a zárt ülés elrendelését Friedrich István : Soha ! Soha ! Berki Gyula: . . . akkor a zárt ülést a házszabályok értelmében nem rendeli el. Rakovszky István : Soha ! Szilágyi Lajos : Hogy lehet ellenezni, ka nem tudják, miért kérik !