Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-198

A nemzetgyűlés 198. ülése 1923. évi december hó 1-én, szombaton. 225 don értelmezték és értelmezik bizonyos tekintetben jelenleg is, hogy megállapítják az átlagát annak a birtokkategóriának, azon a helyen és ennek megfelelőleg teszik meg a javaslatokat a földhöz juttatás kérdésében. Eltekintve attól, hogy magának az átlagnak a figyelembe vétele ellenkezik a törvény alapeszméiével, mert énen ezen az átlagon akar a törvény közérdekből és a földbirtok helyesebb r megoszlása érdekében változtatni, de a törvény nem is rendelkezik ebben a tekintetben és nem is utasítja az illetékes bizottságokat és fórumokat ilyen típusoknak, ilyen átlagoknak a megállapítására. Ennek megfelelőleg tekintettel arra, hogy a földbirtokreformról szóló törvény az 1920. évi XXXVI. tcikk lényegében kerettörvény, mely szabad kezet ad a független bíróságnak a törvény alkalmazására nézve azoknak a szempontoknak a figyelembevételével, amelyek a törvény 1. $-ában le vannak szögezve . . . Rakovszky István : De nagy érdeklődés van odaát! Neubauer Ferenc előadó : . . . ezenkívül szabad kezet ad a törvény keretein belül a biróság intézkedéseinek és rendelkezéseinek, továbbá tekintettel arra, hogy a tapasztalat megmutatta, hogy a biróság mindig igyekszik a törvény irott betűjét alkalmazni, és amennyiben a törvény irott betűjével találkozik, mindig nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy az irott betű mit tartalmaz, miképen értelmezhető, illetve magyarázható, nyivánvalóvá lett, hogy ezen az anomálián máskép, mint törvényhozási intézkedéssel változtatni nem lehet. Ez az első körülmény, amely szükségessé teszi a földbirtokreformnovellát. A második körülmény, amely panasz, illetőleg kifogás tárgyává tétetett, különösen a gyorsaság kérdésével kapcsolatban, azokra az eljárási szabályokra vonatkozik, amelyeket lényegében nem a törvény, hanem a 60.000. számú végrehajtási rendelet tartalmaz, melynek megváltoztatása azonban nem a kormányra, hanem a kormány és a biróság egyhangú és közös eljárására van bizva. Amennyiben tehát az eljáráson célszerűen változtatni óhajtunk, és a nagyobb gyorsaságot és az érdekeltek szempontjainak igazságosabb és alaposabb figyelembevételét elérni akarjuk, csak törvényhozásilag lehet intézkedni, amint azt a jelen törvényjavaslat teszi. Nagy anomália volt továbbá az is. hogy a vételár megalapítása külön eljárás tárgya volt és igy azokban az esetekben, amelyekben nem sikerült ezt a kérdést egyezségíleg megoldani, a vételárat csak hosszú idő múlva, hosszadalmas külön eljárás állapította mea\ addig pedig sem a föld leadására kötelezett birtokos, sem pedig a földhöz iuttatottak nem tudták, hogy milyen áron, milyen feltételek mellett adják, illetőleg kapják meg a földet. Erre vonatkozólag is változtatást hoz a novella, amennyiben ezt az eljárást is a Földbirtokrendező Biróság kezébe teszi le. A földbirtokreform végrehajtásával kapcsolatos panaszokkal állandóan a kormány illetékes ministeréhez fordultak ugy a közönség, mint a politikusok köréből. Pedig az alaptörvény olyan módon volt megszerkesztve, hogy a földbirtokreform végrehajtásában a földmivelésügyi minjsterium árkon kiviili hegymester lett, csak* egyetlen egy exponense volt a Földbirtokrendező Biróság egyik tanácsában, s tulajdonképen csak privát dilingenciából, nem hivatalos utón szerezhetett magának tudomást mindarról, ami a földbirtokreform végrehajtására és a Föld birtokrendező Biróság előtti eljárásra vonatkozott. Etekintetben tényleg megint pártkülönbség nélkül felmerült az a kivanság, hogy a földmivelésügyi ministerium, mint a magyar földmivelésnek, mezőgazdaságnak szakközege, szakintézője közelebbi kapcsolatba hozassék a földbirtokreform végrehajtásával. E tekintetben a törvényjavaslat elfogadta alapul azt az álláspontot, hogy a független bíróságra tartozó kérdéseket politikai hatóságra bizni nem lehet és nem is juttat a földmivelésügyi ministeriumnak oly szerepet, amey bármi tekintetben is döntő hatáskört biztositana számára a földbirtokreformmal kapcsolatban bárkinek magánjogi viszonyait érintő kérdésben. De. amikepen a bűnvádi ügyekben is politikai tényező az ügyész, aki tevékenyen közreműködik az ügy kiderítésében és megfelelő elintézésében, ugy helyes ebben az eminenter agrárpolitikai és tulajdonképen nem is birói judiciumra tartozó ügyben az, ha a földmivelésügyi minister, mint a mezőgazdasági érdekeknek, a mezőgazdálkodással foglalkozó lakosság érdekeinek képviselője mindenről tudomást szerez és nem politikai, hanem szakintencióit, nézeteit megfelelően kifejezésre juttathatja és érvényesitheti. Ez a kifejezésrejuttatás épen ugy nem jelenti azt, hogy a független birósáp* ne olyan határozatot hozzon, amilyen neki tetszik, mint ahogyan az ügyész indítványa sem feszélyezheti a bíróságot abbau a tekintetben, hogy felmentő Ítéletet hozzon. A földreformnovella tárgyalása során felmerült az a, n. középbirtokok juttatásának kérdése. Cserty József : Lássuk először a kisbirtokokat ! Neubauer Ferenc előadó : E tekintetben az összes illetékes tényezőknek, az együttes bizottság tagjainak pártkülönbség nélkül az volt az álláspontjuk, hogy nem szabad a reformnak lecsúszni arról a plattformról, amelyre az 1920. évi XXXVI. te. helyezte akkor, amikor az 1. §-ban kimondta, hogy a törvény a birtokmegoszlás helyesebbé tételére és oly földmiveseknek földhöz juttatására szolgál, akik önhibájukon kívül eddig még földtulajdont szerezni nem tudtak. Eszerint tulajdonkénen az akció keretein kívül esnék az u. n. középbirtokok, nagyobb birtoktestek juttatásának kérdése. Azonban a megváltással, különösen a vagyonváltságföldek kérdésével és egész birtokkomplexumok megváltásával kapcsolatban, — amelyek oly területen vannak, hogy kisebb parcellákra nem oszthatók, mert épületek és bizonyos oly értékek vannak rajtuk, amelyeket meg kell menteni, fenn kell tartani és megfelelően hasznositani, — szükségesnek látszik középbirtokok juttatása is, aminthogy más államokban hasonló földreformakciókkal kapcsolatosan is felmerült az u. n. Restgut, a maradványterület, a rendes kis- és törpebirtok igényein felül való terület juttatásának kérdése. Ebben a tekintetben az együttes bizottságnak az volt a nézete, ami, azt hiszem, a nemzetgyűlés minden tagjának felfogásával találkozik. hogy abból a körülményből, hogy ilyen földeket juttatni kell, hogy ezekről a földekről gondoskodni kell, nem szabad semmiféle ajándékozási procedúrának kifejlődni, nem szabad, hogy ebből oly akció fejlődjék ki, amely egyeseket könnyelműen nemzeti ajándékban részesít, olyanokat, akikről nincs is teljesen megfelelően megállapítva, hogy szükségük van arra a földre, vagy hogy azt megérdemlik. Az ilyen földek juttatását a legméltányosabb, a legigazságosabb és a közérdek szem33*