Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-198

A nemzetgyűlés 198. ülése 19.23. évi december hó 1-én, szombaton. 211 szünkre biztositva nincs. Itt mondom meg a bel­ügyminister urnák, hogy a telefonom hónapok óta cenzúra alatt áll s úgyszólván használhatatlan. Rakovszky Iván belügyminister: Nem áll ! Eckhardt Tibor: Ismétlem, cenzúra alatt áll és a minister ur jelentést szokott kapni arról, hogy én mit beszélek telefonon. Rakovszky Iván belügyminister: A képviselő ur informátorai, ugy látszik, rosszul informálják a képviselő urat. Gr. Bethlen István ministerelnök: Üldözési mániában szenved. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Eckhardt Tibor: Bátorkodom rámutatni arra a további letagadhatatlan tényre, hogy nem tudunk ugy utazni, hogy detektívek ne lennének a sar­kunkban. Gr. Bethlen István ministerelnök: Nem olyan fontosak az urak! Eckhardt Tibor: Legelső dorozsmai beszámo­lómon pl. az asztal alatt guggolt két detektiv s abádszalóki utazásunk alkalmával is állandóan ott bujdokolt egy ember. De bátorkodom rámu­tatni olyan tényekre is, amelyeket nem lehet kedélyes vállvonogatással elintézni, mert például szegedi gyűlésünk alkalmával a legelső estén, amikor egy szűk, meghitt társaságban 14 meg­hivott vendéggel együtt vacsoráztunk, megjelent a rendőrtisztviselő és utasítására való hivatkozás­sal követelte,-hogy a mi magánszobánkban levő vacsoránkon ő is részt vehessen. Nánássy Andor: Hja, ez a nagyság atJia ! (Derültség.) Eckhardt Tibor: Mint tisztességes magyar embert meghívtuk erre a vacsorára; ő külön egy kis asztalnál akart ülni és jegyezni, mire meg­kértük, legyen szives, üljön az asztalunkhoz és mint vendégünk vegyen részt vacsoránkon. Más­nap megismétlődött ugyanez azzal a módosítással, hogy fáradtak lévén, Friedrich István hotelszobá­jában ketten vacsoráztunk. Kopogtattak az ajtón, a detektiv bejött és informálódott, hog3 x mit csinálunk, sőt tovább megyek, hivatkozván arra a belügyministeri utasitásra, hogy minden lépé­semről kötelessége beszámolni . . . Rakovszky Iván belügyminister: Ilyen utasí­tást ki nem adtam! Eckhardt Tibor : . . . kért, hogy legyek szives, mondjam el, hogy ma délelőtt hol jártam, mert különben nem tudná jelentését megtenni. Én meg­tettem neki ezt a szivességet. Nagy Ernő: Velünk is történt ilyen! Rakovszky Iván belügyminister: A tisztviselő buzgósága lehetett! Eckhardt Tibor: Távol áll tőlem, hogy men­telmi jogom megsértését itt a Házban bejelentsem. Én mentelmi jogomra súlyt nem helyezek, velem szemben tetszőleges ellenőrzést méltóztassék gya­korolni, előre kijelentem, hogy soha mentelmi jogom megsértését bejelenteni nem fogom, mert én nem akarom azokat a tisztességes rendőr­tisztviselőket és rendőrközegeket kényelmetlen helyzetbe hozni, vagy épen őket bűnbakul oda­állítani es fegyelmi büntetéseknek kitenni. Nem az az eljáró rendőrközeg a hibás, aki talán vala­mivel buzgóbban vagy ügyetlenebbül, vagy tapin­tatíanabbul járt él. Épen ezért soha, semmi körül­mények között nem teszek mentelmi bejelentést, de egyszerűen leszögezem a tényt, hogy ez a rendszer ilyen eszközöket alkalmaz velünk, nacio­nalistákkal szemben ugyanakkor, amikor Szege­den szerzett meggyőződésem szerint nem minden­kivel szemben járnak igy el. Amikor Szegeden a mi gyűlésünk volt, ugyanakkor Kéthly Anna képviselőtársam is tartott ott egy gyűlést. Infor­málódtam a rendőrségen, vájjon velük szemben ugyanazokat a rendszabályokat megtették-e, és azt a választ kaptam, hogy nem, ilyen intézkedés a szociáldemokratákat illetőleg nem történt. Peidl Gyula : A konflisom bakján ült a de­tektiv! Rakovszky Iván belügyminister: Teljesen egyforma utasítás van minden gyűlésre vonatko­zólag! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Eckhardt Tibor: Ezek tények! Nem egyedül voltam Szegeden, többen voltunk, mindenki igazolhatja, Peidl Gyula: Ugy vau, jól megtanulták a mesterüktől, egyformán bánnak mindenkivel, aki nem kormánypárti! (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Nagy Ernő: Ez igaz! Eckhardt Tibor: Az egyforma politikai fegy­verek használatáról lévén szó, nem mulaszthatom el, hogy mi a politikai gyűléseinknek rendszeres és szisztematikus betiltásáról ne emlékezzem meg. Elvégre méltóztassék csak összehasonlítani a lehetőségeket. A belügyminister ur egy nagy apparátussal levonul Szolnokra és ott igazán oly súlyos vádakat emel velünk szemben, amelyekkel szemben legalább is védekezni minden becsületes állampolgárnak természetadta joga lehet. Mi két izben kértünk Szolnokon engedélyt gyűlésre, egy­szer az ébredők égisze alatt, egyszer külön, mint fajvédő csoport, azonban mindkét alkalommal nevetséges lappáliákkal utasítottak el bennünket. Ugyanaz volt a válasz Nyírbátorban és egyéb helyeken is, ugy hogy tényleg meg kell állapi­tanom, hogy mi, mint fajvédő csoport politikai szervező gyűléseket az országban egyáltalán nem tarthatunk. Ennek dacára a kormánypárt részéről hétről­hétre megismétlődnek a súlyos, éles és szerintem igazságtalan támadások, amelyekre nekünk vála­szolni lehetőség nem adatott, és én minden kom­mentár nélkül egyszerűen minden uri gondolko­zású ember Ítéletére bízom ugy itt benn a Ház­ban, mint a Házon kivül, hogy helyes, lojális és méltányos eljárás-e ez ? Nánássy Andor: Bagoly mondja a verébnek, nagyfejű ! Eckhardt Tibor: Ez az a megjavult politikai atmoszféra, ez - mondjuk — a, politikai szabad­ságoknak az a légköre, amely fanatikus, ideges vagy exaltait embereket könnyen belehajt a tör­vénytelen és erőszakos cselekményekbe. A nor­mális politikai légkör ••• Gr. Bethlen István ministerelnök: A bomba­merénylők nem ezt mondták! Azt mondták,hogy a fajvédő újságok folytán tették! Eckhardt Tibor: Ezek megrendelt vallomások ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Ezt már nem tudom, de ezt vallották! Eckhardt Tibor: Hetényi Imre főkapitány­helyettes vallomására és jelentésére is vissza fo­gok majd térni, hogy rámutassak arra, hogy miféle jelentések ezek és óva intem az egész országot, hogy állást foglaljon bármely ilyen kér­désben mindaddig, amíg a dolog a bíróság elé nem kerül. Gr. Bethlen István ministerelnök: De ők val­lották! Eckhardt Tibor: Bátor vagyok a politikai üldözéseknek e rendszerével kapcsolatban egy nagyon fájdalmas esetre is rámutatni, Komoróczy szatmárvármegyei alispán ur felfüggesztésére, amely felfüggesztésnek főleg az indokolása olyan, amelyre én példát eddig ebben az országban nem olvastam. (Zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgynál maradni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom