Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-197

À nemzetgyűlés 197. ülése 1923. a Fővárosi Operettszínház ellen elkövetett merénylet esetében mindig volt néhány védő szava. Peidl Gyula: Ugy van! Ezzel biztatta őket! Györki Imre: Ennek a nemzetgyűlésnek együttléte alatt történt a moson-magyaróvári atrocitás, ha méltóztatnak arra emlékezni. Ennek ugyancsak nem volt semmi megtorlása. Látjuk a mohácsi esetet, amely szintén már egy évvel ezelőtt játszódott le, meglehetősen csúnya atrocitások kiséretében. Akkor felállott a belügyminister ur és legalább az első jelentések hatása alatt megállapithatónak tartotta az ottani főszolgabiró bűnösségét. De nem láttunk és nem hallottunk abban a tekintetben semmit, hogy valami megtorlás bekövetkezett volna. Látjuk azt is, hogy volt egy magyar főszolgabiró, — ha jól emlékszem, Förster Lajosnak hívják — aki ellen a kormány elrendelte a fegyelmi eljárást még a múlt nemzetgyűlés alatti viselkedése miatt, ám senki nem tud arról, hogy a fegyelmi eljárásnak mi lett a következménye, ellenben mindenki tudja, hogy a fegyelmi eljárás meginditása ellenére a főszolgabíró ur továbbra is ellátta hivatali ténykedéseit és fütyülve a belügyminister ur felfüggesztő intézkedésére, tovább is intézte a dolgokat ban épugy, mint azelőtt, mielőtt a belügyminister ur felfüggesztette. Halász Móric: Megkérdezték a pestmegyei alispánt ebben az ügyben ? Sándor Pál: Ez igy van! Halász Móric: Nem igy van! Peidl Gyula: Hát halljuk, hogy hogy van! Halász Móric : Most Ulainrói van szó, nem Förster Lajosról! Én tudom hogy van! Györki Imre : Látjuk, hogy kilenc bombamerénylet történt ebben az országban azóta, amióta a kurzusuralom van. E kilenc bombamerénylet ügyében indított nyomozások közül eddig egyetlenegy sem végződött eredménnyel, mig most végre valami eredményt tudott felmutatni a nyomozás. Ha méltóztatik egyszer érdeklődni, belügyminister ur, hogy mi a közvéleménye a városi publikumnak és az országnak ebben a kérdésben, akkor nagyon érdekes megállapításokkal méltóztatik majd találkozni. Ha méltóztatik kiszállni az autóból és a ministeri bársonyszékből és méltóztatik a nép közé menni s akár a munkásság, akár a polgárság véleményét meghallgatni ebben az ügyben, meghallhatja egészen nyíltan, hogy ebben az országban mindaddig nem tartotta szükségesnek a kormány a merénylőkkel szemben való eljárást, mig ellenzéki politikusok életéről, mig zsidók életéről, mig polgáremberek vagyonáról volt szó, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) de azonnal szükségesnek látta a kormány az intézkedések megtételét, — vagy talán nem is látta szükségesnek most sem, de rászorították (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mihelyt egy idegen állam követsége ellen kívántak merényletet elkövetni, s amikor azt kellett megállapítania, hogy ezek a bombamerénylők az eddigi biztatás és megtorlatlanul maradt cselekmények^ hatása alatt nem állanak meg ott, hogy eredménytelen bombamerényletet kövessenek el a francia követség ellen, hanem ezt nyomon követik a többi követségek elleni bombamerényletek. A kormány ekkor egyszerre előállt a többi bombamerényletek dolgaival is. De nemcsak ezt állapithatja meg a magyar kormány, ha a közvéleményhez fordul és megkérdezi annak felfogását, hanem még egy érdekes megállapításra juthat. Nevezetesen megállapíthatja azt, hogy ma már senki ebben az országban nem hisz semmiféle ministeri nyilatkozatnak és ministeri Ígéretnek. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor: Joggal nem hisz! NAPLÓ XYH. évi november hó 30-án, pénteJcen. 199 Györki Imre: Hallottuk az igazságügyminist er ur nagyon erélyes nyilatkozatát néhány nappal ministeri kinevezése után, hasonló bűncselekmények ügyében. Rothenstein Mór: Akkor csak elgaloppozta magát ! Györki Imre : Akkor az ellenzék valósággal megkönnyebbülten kiáltott fel t mondotta : elismerjük, hogy ez uj hang volt a nemzetgyűlésen, amilyen még nem hangzott el. Nagy Emil igazságügy minister: Nagy javulás mutatkozik! (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Györki Imre : Az történt azonban, hogy ezek az ügyek ma is megtoiiatlanok. Sem a Csoesó bácsi-féle ügyben, sem a Kovács testvérek ügyében, sem más ilyen ügyekben semmiféle intézkedés nem történt... (Mozgás a jobboldalon.) Nagy Emil igazságügyminister : A Kovács testvérek ellen be van adva a vádirat! Györki Imre : . . . holott, ha az igazságügyminister ur ahhoz a programmhoz tartotta volna magát, amelyet itt a nemzetgyűlésen akkor kifejtett, s amely az ellenzék helyeslésével találkozott, akkor gondoskodnia kellett volna arról is, hogy ezekben az ügyekben az eltelt félesztendő alatt legalább a főtárgyalás kitüzessék, ... Nagy Emil igazságügyminister : Új perrendtartás kell! Györki Imre : . . . hogy végre olyan Ítéletet kapjon a magyar közvélemény, amely megnyugtathatja. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy az igazságügyminister ur erélyes felszólalása és fogadkozása után a belügyminister ur tegnapi erélyes nyilatkozatában már senki sem hisz ebben az országban. Nagy Emil igazságügyminister : Persze, én vagyok az oka! Györki Imre : Senki sem hisz benne, mert tisztában vannak azzal, hogy ma, amidőn ez a kérdés égető, amidőn idegen állam követségéről van szó, amikor a kormány ellen elkövetett összeesküvésről van szó, erélyesen lép fel a kormány, ellenben, amikor a megtorlásról van szó, akkor megint nem tud megtenni semmiféle intézkedést, mert megint akad valaki, aki lefogja a magyar kormányzat kezét. Propper Sándor: Andréka Károly bácsi ! Györki Imre: De ezzel a puccsal és ezekkel a bombamerényletekkel kapcsolatosan még egy érdekes ministeri nyilatkozatról is hallottunk, s ezt a kormánynyilatkozatot a magyar kormányelnök, a ministerelnök ur mondotta el az egységespárt^ vacsoráján, nyilván borozgatás közben. Akkor jelentette ki, hogy még nem érkezett el — legalább eddig — az ideje annak, hogy ezekkel a lelki betegekkel leszámoljunk. Ma ugy látszik, már elérkezettnek látja az időt az ezekkel a lelki betegekkel való leszámolásra is. T. Nemzetgyűlés! Ez a »nem érkezett el az ideje« is teljesen uj fogalom a magyar közéletben. Eddig csak azt tudtuk, hogy a tőzsde terén, a gabonatőzsdén ... (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Györki Imre: ... már bevezették a határidőüzletet, de hogy az igazságszolgáltatás terén is határidő üzletre dolgozzanak a kormányok, azt eddig még elképzelni nem tudtuk, és bármilyen merészen szárnyalt is a fantáziánk, ilyenről álmodozni nem tudtunk. (Derültség és zaj a szélsőbaloldalon.) Erdélyi Aladár : Ellenkezőleg. Most prompt lett, mert lefogják az embereket. Peidl Gyula: Bizonytalan határidőüzlet ez! Györki Imre: Az igazságszolgáltatási megtorlást határidőhöz kötni, ahhoz kötni, hogy elérkezett-e már az ideje vagy nem, ez a kormány gyengeségének nyilt bevallása ... 30