Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-196

176 A nemzetgyűlés 196. ülése 1923. nélkül azt mondják, hogy ők bűncselekményt nem látnak fenforogni, de azért a mentelmi jogot felfüggesztik, hogy a biróság előtt tisztázódjék a dolog. Ha a mentelmi jogot olyan orthodox, szigorú álláspontról nézem, mint a t. képviselő urak, akkor ilyen alárendelt, politikai taktikai szempontból nem szabad ilyen álláspontot elfoglalnom; akkor azt kell mondanom: ha nines bűncselekmény, nincs mentelmi jog sem. A mentelmi jog felfüggesztését a hatóság a Btk. 156. és 157. §-ába ütköző és minősülő lázadás szövetségének bűncselekménye alapján kérte. Amennyiben az idő megengedi, bátor leszek még erre visszatérni ; most csak egy mondattal utalok arra, hogy Eckhardt t. képviselőtársam által hangoztatott az az áláspont, hogy a mentemi jog felfüggesztése csak államfogházzal büntetendő cselekmény alapján történik, téves, mert a Btk. 157. §-a 3—5 évig terjedhető fegyházzal bünteti azt a cselekményt, amelynek alapján a birói hatóság a kikérést eszközölte. Hajós Kálmán: Az ügyész fel is emelheti a vádat! Rassay Károly : Hogy mit csinálhat az ügyész és mit csinálhat a biróság, arról majd a továbbiakban leszek bátor szólni. Én azt hiszem, hogy itt tulajdonképen a két másik kérdés a fontos. Az egyik az, hogy a letartóztatás tényével megsértetett-e a mentelmi jog, a másik pedig az, hogy a letartóztatás fentartása sérti-e a képviselő ur mentelmi jogát. Minthogy az általános felfogás az. hogy a bűncselekmény gyanúja fenforog. a kérdés oda redukálódik, hogy csak a tettenérés, vagy helyesebben tettenkapás kérdése az. ami vita tárgyát kell hogy képezze. Mit hoznak fel azzal a ténnyel szemben, hogy Ulain képviselő urat a vonaton utaztában, zsebében egy szerződéstervezettel, a rendőrség letartóztatta ? A tettenérés szempontjából milyen kifogásokat hoznak fel ? Az egyik kifogás az, hogy igaz, hogy az, iratokat megtalálták, igaz, hogy a megtalált irat alkalmas lett volna arra, hogy bűncselekmény tényálladékát megállapítsa, de megszakadt a dolgok folyamatossága. Azt mondják, hogy attól fogva, amikor az iratokat elvették, még eltelt egy bizonyos idő, — nem sok idő, amint látom, 15 percnyi különbségről volt szó — de ez az idő megszakadt és igy a tettenérés megszűnt. Hát bocsánatot kérek, mit jelent az, hogy tettenérés esetében le lehet tartóztatni a képviselőt! Mi ennek a célja? Az, hogy megakadályozza a bűncselekmény további végrehajtását ! Mert ha ez volna csak a célja, akkor talán igazuk volna a képviselő uraknak, mert hiszen akkor, mondjuk, már nem szükséges a beavatkozás. De csak ez nem lehet a célja, mert hiszen végeredményben, ha befejeződött valamely bűncselekmény, ha pl. a tettenérés színhelyén agyonlőtt valaki valakit, azért senki nem fogja vitathatni azt. hogy mivel befejeződött a cselekmény, az illető képviselőt tettenérés címén ne lehessen letartóztatni. Tehát nem ez lehet ennek az indok«. Csak az lehet az indoka, hogy azt a nagy elvet, hogy a politikai zaklatástól a törvényhozás tagjai megmentessenek, a törvény egy esetben korlátozza, ha az elkövetett bűncselekmény és a személyazonosság között olyan világos az összefüggés, hogy a politikai zaklatást már eleve kizárja, hogy igy módot nyújtson az igazságszolgáltatás szabad folyásának. Ne méltóztassanak elfelejteni, hogy végeredményben mégis az általános igazságszolgáltatás szabadsága a főelv. A mentelmi jog korlátoz, ámde bármily szűken, évi november 29-én, csütörtökön. értelmezzük is ezt a korlátot, azért mégis akként kell értelmezni, hogy annak helyes intenciója megállapítható legyen. Én azt hiszem, hogy ebben az esetben, amikor az illető képviselő ur a mozgó vonaton az utazás célját hajtotta végre, azaz közeledett az utazás céljához; amikor az iratokat elvették a képviselő úrtól, azokat elolvasták, az iratokból megállapították a bűncselekmény fenforgását és ugyanazon helyen, ugyanazon körülmények között közölték a képviselő úrral a letartóztatást, illetve az őrizetbevételt, megszakításról beszélni nem lehet. Lendvai István: Hol közölték? Rassay Károly: Azt méltóztatik mondani, hogy nem lett vele közölve? (Egy hang jobbfelöl: Talán vétiv mellett kellett volna közölni?) Eckhardt Tibor: Nem! Lendvai István: Az őrizetbevétel! Rassay Károly: Erre a kérdésre én is súlyt helyeztem. Megmondom, miért. Súlyt helyeztem rá azért, mert nem tudok osztozni a belügyminister urnák abban az álláspontjában, hogy őrizetbevétel esetén az illető egyénnel nem kell közölni az őrizetbevétel tényét. (Zaj a balközépen.) Elnök: Csendet kérek. Rassay Károly: Ezt már azért sem tehetném magamévá, mert a t. belügyminister ur is nagyon bölcsen tudja, hogy az őrizetbevétel tényének vannak bizonyos konzekvenciái arra nézve, akit őrizetbe vettek. Itt van például az ellenállás kérdése, amelyből a hatóság elleni erőszak bűncselekménye fejlődhetik ki. Nem lehet tehát ilyen egyszerűen elintézni a kérdést, annál kevésbé, mert egy ilyen felfogásban én igenis veszélyt látok. Hol van a garancia arra nézve, hogy 24 órával később nem fogja a kormány a dolgot meggondolni, és nem fog az illető képviselővel szemben arra hivatkozni, hogy az ő tudta nélkül, de mégis őrizetbevétel történt. Ez illuzóriussá tenné nemcsak a mentelmi jogot, de a legutolsó polgárt is megillető egyéni szabadság jogát. Ebből a szempontból tehát igenis vizsgálat tárgyává tettem, hogy vájjon a közlés megtörtént-e. De ha ezt vizsgálom, nem tudok kitérni bizonyos jelenségeknek és bizonyos eseményeknek a megállapítása elől. Az egyik az, hogy Záborszky rendőrtisztviselő, aki^ ebben az ügyben eljárt, határozottan vallotta és a mentelmi bizottság előtt is kijelentette, hogy ő kö; zölte Ulain képviselő úrral, hogy Ulain képviselő ur nem utazhatik tovább. Eckhardt Tibor : Ezzel szemben van Ulain vallomása. Rassay Károly : Ez egy vallomás, amellyel szemben áll Ulain vallomása, de Ulain vallomásával szemben áll egy másik tény, és pedig Heller detektivnek, akire hivatkozni méltóztatnak, a szolgálati jegye, melyben határozottan meg volt mondva, hogy az Ulain képviselő urat előállítani tartozó Záborszky azt Ulain jelenlétében vette át. Bocsánatot kérek, ha egyfelől Záborszky rendőrtisztviselő azt vallja, hogy általa a közlés megtörtént, másfelől itt van Heller detektív szolgálati jegye, akire csodálatosan folyton mint mentőtanura hivatkoznak és akinek az érdeke talán az, hogy ez az ügy ne egészen precíze álljon a hatóság előtt, mint ahogy az nekünk érdekünk, hogy azt a hatóság elé állítsuk, mondom, itt van egy szolgálati jegy, mely világosan azt tartalmazza, hogy Ulain képviselő ur állittassék elő a központi nyomozó hatóságnál. Ilyen körülmények között nem lehet azt mondani, hogy a közlés Ulain képviselő úrral nem történt meg. Hiszen az a tény, hogy a szolgálati jegyet átadták, a detektiv átvette, a detektív vele maradt, szintén e mellett szól. Lendvai István: Ulainnal nem közölték!