Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-196

168 Á nemzetgyűlés 196. ülése 1923. évi november 29-én, csütörtökön. Rakovszky Iván belügyminister : Méltóz­tassanak megengedni, hogy kellő higgadtság­gal és kellő lelkinyugalommal foglalkozzam Eckhardt képviselő urnák azzal az állításával, hogy az egész nyomozás, a résztvevők letar­tóztatása tisztára azért történt, hogy az Es­kütt-ügynek és a részvény-ügynek a kormány­ra nézve kellemetlen aktái az illetőktől _ elvé­tessenek és azok a kormány kezébe kerüljenek. Én Eckhardt Tibor t. képviselőtársamat tehet­séges embernek tartom, akinek képzettsége és műveltsége is határozottan elismerésreméltó, és aki, ha idővel megszerzi a kellő higgadtsá­got és nyugodtságot, a politikai életben karri­ert futhat be, de figyelmeztetem a képviselő urat arra (Zaj a balközéven. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) a Mikszáthtól származó politikai közmondásra, hogy minden képviselő, minden politikus pályája kezdetén mérlegre tétetik, és ha akkor könnyűnek találtatik, könnyűnek fog találtatni mindaddig, amig politikus ma­rad. A képviselő ur itt a nemzetgyűlésen több izbeu használta a »kakaóbomba« kifejezést és a tegnapi ülésen kijelentette, hogy az Apor­féle toborzás ügyében a belügyminister bla­mirozta magát, amikor komoly államellenes bűncselekményről, jogtalan toborzásról be­szélt. A képviselő ur legutóbb A Nép novem­ber 10-iki számában épen az Ulain-üggyel, épen a bajor forradalommal kapcsolatban nagyhangú kijelentéseket tesz, amelyek jófor­mán már a megjelenésük pillanatában meg voltak cáfolva, és a képviselő ur tegnapelőtt itt a Házban felállt és azt állítja, hogy ez a nyomozás az Eskütt-ügy és a részvény-ügy aktáinak elvétele céljából történt. Állította ezt anélkül, hogy szükségesnek tartotta volna meg­győződni róla, van-e állításának csak legcse­kélyebb alapja is. Egy nemzetgyűlési képvi­selő felelős mindazért, amit a nemzetgyűlésen elmond, (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) nem­csak azért, hogy jóhiszemüleg mondja-e el, hanem azért is, hogy vette-e magának a fárad­ságot, hogy meggyőződjék arról, vájjon állítá­sának van-e alapja, igen vagy nem 1 (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) A képviselő ur a je­len esetben tudhatta, — mert hiszen ezek a vá­dak régen felmerültek, és azok, akik felvetet­ték, elhallgattak vele — hogy ezek az állítá­sok a valóságnak nem felelnek meg, és mégis itt törvényhozói felelősségének, a nemzetgyű­lés tekintélye iránti kötelességének tudatában hangoztatta ezeket a vádakat. Figyelmeztetem a képviselő urat arra, hogy ha továbbhalad ezen az utón, a mérlegre tétetvén, könnyűnek fog találtatni és könnyű fog maradni politikai pályája végéig. (Tetszés és taps jobbfelől.) Ezekután méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek a kérdéseknek általam jelzett máso­dik komplexumára, a mentelmi jog megsérté­sének a kérdésére. Ennek a kérdésnek tárgya­lása folyamán a képviselő urak már a men­telmi bizottságban is (Zaj balfelől) nagy súlyt fektettek annak eldöntésére, vájjon akkor, amikor Ulain képviselő urat letartóztatták, ez a letartóztatás, az őrizetbevétel ténye vele kellő módon közöltetett-e. Őszintén megvallva, nem tudom megérteni, hogyan lehet erre a kérdésre különösebb súlyt fektetni, amikor az őrizetbevételnek semmiféle formalitása semmi­féle törvényben előírva nincs. A Sherlock Holmes regényekre, vagy kalandorfilmekre emlékeztet engem ennek a kérdésnek felvetése, ahol »a törvény nevében foglyom«, vagy »fel a kezekkel!« és más hasonló kiáltásokkal szo­kás letartóztatni, vagy őrzetbevenni a delik­venseket, a gyakorlatban azonban az ilyen őri­zetbevétel és előállítás sokkal egyszerűbben történik. Ha én valaki mellé odaállítok detek­tívet (Zaj balfelől.) és ennek azt az utasítást adom, hogy az illető urat kisérje ide, vagy oda, ezzel az őrizetbevétel ténye megtörtént. Semmi különösebb formalitás nem szükséges hozzá és a legkevésbbé nem szükséges hozzá az, hogy az illetőnek ez külön, expressis verbis tudtára adassék. (Zaj balfelől.) Rakovszky István: Csak tudnom kell róla! Haller István: Ez nem áll! Ha egy tanút elővezetnek detektívek, az még nincs őrizetbe­vé ve ! Rakovszky Iván belügyminister : Mind­ezen a tényen természetszerűen nem változtat­hat az sem, ha az eljáró rendőrközeg a szük­séges hivatali utasítások megnyerése végett esetleg utasításokat kér, vagy bizonyos dolgok­ról meggyőződik. Az, hogy a rendőrközeg va­lakit tettenérvén, először felettes hatóságától utasítást kér, a tettenérés kérdését nem befo­lyásolja, de egyszersmind nem tekinthető hala­déknak az sem, ami különben lényegtelen, hogy a letartóztatás a tettenérés után azonnal, vagy később következett-e be. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) De kérdeni, van-e egyetlenegy olyan jóhiszemű ember ezen a nemzetgyűlésen, aki elhiszi azt, hogy ha egy, végeredményben ma­gasabb műveltségű és különösen a rendőri eb járással is tisztában levő, — mert ügyvédi kép­zettségű — egyént beültetnek a vonatnak egyik fülkéjébe és melléje ültetnek egy detektívet,' az illető ne tudta volna, bogy őrizetbe van véve és elő fogják állítani. (Zaj balfelől.) Haller István: Lehet szórakoztató detek­tív! (Zaj.) Rakovszky Iván belügyminister : Ezek azok a bizonyos gyerekes védekezések, ame­lyekkel a hibát elkövetett diák szokott a ta­nárja előtt védekezni, amelyek azonban nem alkalmasak arra, hogy ebben az ügyben ko­moly vita tárgyává tétessenek. Lendvai István: Ez komoly 1 Rakovszky Iván belügyminister : De to­vább megyek, képviselő urak. Tettenérés ese­tében teljesen mellékes, hogy a letartóztatás azonnal, vagy később következik-e be. Ezt az irányadó törvényhely szövegével tudom bizo­nyitani. A képviselők mentelmi jogára per analogiam a delegáció tagjaira alkalmazott és törvényben körülirt mentelmi jog szabályait szokás alkalmazni. Az 1867 : XII. te. idevonat­kozó 47. §-a azt mondja, hogy képviselők le nem tartóztathatok se bűntett, se vétség miau. így fejezi ki maga (olvassa): ... »a tet­tenérés esetét kivéve, az illető országgyűlés­nek, ennek eg*yütt nem léte esetében pedig azon bizottságnak, melynek tagjai, előleges jóváhagyás nélkül se le nem tartóztathatnak, se közkereset alá nem vétethetnek«. (Zaj bal­felől.) Huszár Elemér : Beniczky Ödönt annak idején miért tartóztatták le % (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Most egyelőre az TJlain-ügynél vagyunk, a Beniczky ­ügy nem tartozik ide. Ha pedig arról fo­gok beszélni, majd Ulaint fogják felhozni ! (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Rakovszky Iván belügyminister : A tör­vény azt mondja, hogy tettenérés esetét kivéve, nem lehet képviselőket letartóztatni, kimondja tehát azt, hogy tettenérés alkalmával azonnal letartóztathatok. Ebből tehát az következik és minden jogászilag gondolkozó ember csak azt a következtetést vonhatja le, hogy tettenérés

Next

/
Oldalképek
Tartalom