Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-195
"À nemzetgyűlés 195. illése 1923. Mondom, a t. ministerelnök ur A 7 égre rájött arra, hogy itt csakugyan baj van, hogy eddig lelkibetegek ... (Zaj.) Rassay Károly : A felső körökben ! Rupert Rezső : .. . irányították az ország ügyeit. Szabó István (nagyatádi) földuiivelésügyi minister ; Ezt egy szóval sem mondta ! Kováts-Nagy Sándor : Ezt nem mondta ! (Zaj jobbfelöl.) Rassay Károly: Egy lelki beteg volt: az ügyvezető pártelnök! Az vezette a választásokat! (Zaj a Ház minden oldalán.) Rupert Rezső: Szó szerint ezt nem mondotta a ministerelnök ur, az bizonyos (Zaj. Elnök csenget.), tehát rektifikálom ezt olymódon, hogy ezeknek a lelki betegeknek jelentős befolyásuk volt az ügyek menetére. Kováts-Nagy Sándor: Ezt sem mondta! Horváth Zoltán: Megtagadják Gömböst? Rassay Károly: Miért nem a választások előtt tagadták meg? Sokkal elegánsabb lett volna ! Sokkal férfiasabb lett volna! Szilágyi Lajos: Némely ministerek tárcájára is befolyással volt. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rupert Rezső: Az igen t. ministerelnök ur tehát azt mondja, hogy eddig nem lehetett velük leszámolni. Rassay Károly: Gondolom, most sem lehet! Sőt tudom! (Nagy zaj.) Eckhardt Tibor: A leszámolásnál mi is ott leszünk ! (Nagy zaj és derültség a jobboldalon.) Rupert Rezső: Bátor vagyok a t. ministerelnök urnák . . . (Nagy zaj.) Barthos Andor: Most kezdünk reszketni! Eckhardt Tibor: Az ön kerületében is ott leszek! (Nagy zaj.) Barthos Andor: Csak tessék aztán el is jönni! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Eckhardt Tibor képidselő urat kénytelen vagyok folytonos közbeszólásai miatt rendreutasítani. Szilágyi Lajos: Holmi kis reverzálisok a Gömbös zsebében! Rassay Károly: És az ébredők kezében ! (Folytonos nagy zaj a Ház minden oldalán.) Friedrich István: De a Tisza-perben Ulainnal nagyon jóban voltak! A ministerelnök ur is! (Nagy zaj jobb felől.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, minden oldalon! (Folytonos nagy zaj.) Friedrich István: Én nem vagyok vele semmiféle viszonyban! Szilágyi Lajos: Treuga Dei! Sándor Pál: A kedves sajtófőnök ! (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szilágyi Lajos: Nem teszik többé lóvá az ellenzéket! (Zaj.) Rassay Károly: Engem eddig sem tettek! Elnök: Szilágyi Lajos képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani ! (Helyeslés a jobboldalon.) Rupert Rezső: Amit a ministerelnök ur hangoztat, hogy a leszámolás ideje még nem érkezett el,.. . (Zaj a baloldalon.) Szilágyi Lajos : Házelnöki invitálásra nem megyünk többet értekezletre! (Zaj.) Hajós Kálmán: Kérjük mentelmi elé utasítani! (Zaj.) Rupert Rezső : ... ez engem aggodalomba ejt, .. . (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rupert Rezső : ... mert bátor vagyok figyelmeztetni a ministerelnök urat, hogy nem a ministerelnök ur, akinek háta mögött egy egész NAPLÓ XVTT, évi november hó 28-án, szerdán. 147 ármádia hatalma áll, a hivatalos hatalom minden imperiumával,.. . Rassay Károly: Ahogy az működik! (Derültség,) Rupert Rezső: ... hanem mi, az egyszerű kis ellenzéki pártok, négy esztendő óta, mielőtt a ministerelnök ur szerint a leszámolás ideje elérkezett volna, bátrak voltunk szembeszállni ezekkel a lelkibetegekkel. (Zaj.) Mi ezeket a lelkibetegeket már akkor lelkibetegeknek tekintettük, (ügy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és — igen t. ministerelnök ur —- ha mi elég bátrak voltunk szembeszállani négy éven keresztül, akkor nincs jogosultsága annak, hogy a ministerelnök ur a leszámolás idejével várjon és megengedje, — mint már sejtjük és aggodalommal látjuk — hogy, mivel nem érkezett el a leszámolás ideje, a lelkibetegek befolyása tovább is érvényesülhessen abban a részben, hogy hogyan legyen elintézendő ez az ügy. (Zaj.) Horváth Zoltán : Csak szép szelíden szőrmentében ! Rupert Rezső : A t. ministerelnök ur éppen annak alapján, hogy a hatalomnélküli ellenzék is meg bírt velük küzdeni, térjen le arról az álláspontjáról, hogy itt a leszámolás ideiét meg kell várni, mert aki a törvény védelmében lép fel mint ezúttal a ministerelnök ur . . . Rassay Károly : Ugy van ! Rupert Rezső : . . . annak nem kell félni senkitől, annak nincs ideje a leszámolással várni, az az ilyen merénylőket egyszerűen eltiporhatja és egy egész becsületes nemzet és becsületes világ fog helyeselni hozzá (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.), ha ezeket a gonosztevőket, ezeket a hazarombolókat, ezeket a lelki betegeket elpusztítja. Horváth Zoltán : A sok egyéni akciót előbb kellett volna elnyomni ! Peidl Gyula : Más hatóságok nem engedték ! Rupert Rezső : Méltóztassék egyszer csakugyan észrevenni, hogy lelki betegekre nem lehet bizni semmit, és többé nem lehet visszaesni abba a hibába, hogy lelki betegekre bizzák a választásokat, többé nem lehet visszatérni oda, hogy lelki betegek irányitsák egy ország sajtóját, többé nem lehet visszatérni oda, hogy csak ezek a lelki betegek legyenek azok, akik minél jobban boldogulhassananak, a tisztességes sajtót pedig egyszerűen cenzúra alá vessék. A t. ministerelnök urnák itt van a felelőssége, hogy ezeket a lelkibetegeket és ezeknek mozgalmait engedte nagyon elhatalmasodni az ország felett. Ezért van az, hogy most nehéz velük megküzdeni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha a tisztességes ellenzék, amely ezt a hazát szereti és józanul, okosan akarja megmenteni, felvehette volna velük a küzdelmet, ha nem lett volna csendőrökkel, szolgabi rákkal megakadályozva becsületes, igazán hazafias agitációjában; ha a magyar sajtó teljesíthette volna kötelességét, hogy egészséges ellenagitációt indítson a leikibetegek sajtója ellen, akkor most egészen másként lennénk. Higyje meg a ministerelnök ur: ezeknek a lelkibetegeknek sajtója sokkal jobban elhatalmasodott már, mint ahogy a ministerelnök ur gondolja. Szilágyi Lajos: Öngyilkosságot a ministerelnök úrtól sem lehet követelni. (Derültség és zaj.) Rupert Rezső: Hiszem, hogy a ministerelnök ur a bajokat már észrevette. A ministerelnök ur Balassagyarmaton már beszélt is a felelősség kérdéséről; azzal védekezett, hogy ő nem tehet mindenről, s megpendítette, hogy ebben az országban mások is felelősek: felelős az első nemzetgyülés s amely nélkülözte az intelligenciának színe-javát, 22
