Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-188

A nemzetgyűlés 188. ülése 1923. éri október hó 15-én, hétfőn. határozatot hozzon, amely Magyarország részére lehetővé tenné egy olyan kölcsön felvételét, amely­ből nem volna reparáció fizetendő és amelynek lebonyolítása és kidolgozása a népszövetségre és a reparációs bizottságra hárulna. Ebben a tekintetben tehát a megegyezések megfelelők. Abban is megállapodás történt az ille­tékes faktorokkal, hogy a népszövetség, amennyi­ben a reparációs bizottság október első felében megfelelő határozatot hoz, kiküldi azokat a fér­fiakat, akik velünk együtt a pénzügyi tervnek és a kölcsöntervnek a kidolgozását kezükbe vennék, ugy hogy előrelátható, hogy ez már ennek a hó­napnak a második felében megtörténhetik. Meg­állapodás történt arra nézve is, hogy ha ez a terv ki lesz dolgozva, ahhoz hozzájárulását a népszö­vetség tanácsa és azután a reparációs bizottság fogja megadni. Ezekből a megegyezésekből áll nagyjából az, amit a kormány az illetékes fakto­rokkal megállapitott. Ugyanekkor, mint azt már annak idején a nemzetgyűlésen is bejelentettem, arra törekedtem, illetőleg a külügyminister úrral egyetemben arra törekedtünk, hogy a szomszédos államok képvise­lőivel megbeszéléseket folytassunk és azokat a nehézségeket, azokat a differenciákat Magyaror­szág és a szomszédos államok között lehetőleg eli­mináljuk, amelyek a múltban úgyszólván lehetet­lenné tették az érintkezést közöttünk. Ezek a megállapodások főleg három kom­plexumra terjednek ki. (Halljuk ! Halljuk ! a bal­oldalon.) Elsősorban arra törekedtünk, hogy gazdasági viszonyainkban bizonyos rendezést vi­gyünk keresztül, kereskedelmi szerződést köthes­sünk, szóval kereskedelmi viszonyainkat szomszé­dainkkal rendezhessük. (Helyeslés a jobboldalon.) Ebben a tekintetben az a megállapodás történt, hogy már a legközelebbi időben a magyar kor­mány ki fogja küldeni megbízottait, hogy a ro­mán és szerb vonatkozásban a kereskedelmi tár­gyalásokat megkezdjék ; cseh-szlovák vonatkozás­ban ez már megtörtént és egy kereskedelmi szer­ződés máris köttetett, amely azonban eddig nem volt ratifikálható. A kérdéseknek második komplexuma azokból a kérdésekből áll, amelyek a trianoni szerződés­ből következnek és amelyeket eddig elintézni nem lehetett. Ezek jórészt jogpolitikai kérdések, ame­lyek eddig függőben voltak, anélkül, hogy egyálta­lában tárgyalásukhoz juthattunk volna. Végül a kérdéseknek harmadik része bizonyos politikai természetű kérdéseket ölel fel, amelyek nehezítették a viszonyt közöttünk és szomszédaink között és amelyeknek megbeszélése különösen a propagandára vonatkozólag is feltétlenül szüksé­ges volt. Ezekben a kérdésekben mi a tárgyalásokat előkészítettük, nagyjában egyik és másik kérdés­ben az elveket állapítottuk meg, de természetesen a tárgyalások még hátra vannak. A magyar kor­mány mentől előbb keresni fogja az alkalmat, hogy mind a három viszonylatban ezeket a tár­gyalásokat megkezdje és lehetőleg eredménnyel lefolytassa. (Élénk helyeslés a jobboldalon és bal­felőL) Rassay Károly : Nagyon helyes ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Ennél sok­kal többet ebben a percben a nemzetgyűlésnek bejelenteni nem volnék képes. _ Lendvai István : Kevesebbet sem ! (Nagy zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk !) Gr. Bethlen István ministerelnök : Felelős állásban, felelősségem tudatában én köteles vagyok legalább azt a diszkréciót megőrizni folyamatban lévő tárgyalásokra nézve, (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) amelyet az állam, ha egyáltalában kivánja azt, hogy nemzetközi téren vele szóba álljanak, megőrizni köteles. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés 1 ! Ennek következtében vár­ható, hogy a közel jövőben, a közeli napokban talán, a reparációs komisszió már megállapodá­sainknak megfeJelőleg meghozza határozatát, még pedig olyan irányban, hogy felszólítja a nép­szövetséget, hogy embereit ide kiküldje, hogy azok velünk a pénzügyi tervet és a kölcsön tervét együttesen letárgyalják és kidolgozzák. Ilyen tárgyalások előtt állunk tehát a ma' napon és várható, hogy a közeli napokban ezek a tárgya­lások kezdetüket vehetik. Addig is azonban ter­mészetes, hogy a magyar kormány ezt a tervet a saját kebelében köteles kidolgozni és ezzel a kérdéssel behatóan kell foglalkoznia. Ez nem olyan egyszerű és kis kérdés, hanem nagyon fontos és a magyar közgazdaság és a magyar pénzügyi helyzet szempontjából életbevágó nagy­fontosságú kérdés, (Ugy van! Ugy van!) amely­nek összes detailjait a magyar kormány kebelé­ben természetszerűleg meg kell, hogy vitassa, mert az egyes resszortministerek is érdekelve vannak ebben a kérdésben. Ennek folytán a napirend megállapításánál arra fogom kérni a mélyen t. Házat, hogy ülé­seit újból napolja el előreláthatólag körülbelül november 6-ikáig, (Helyeslés a jobboldalon.) anél­kül azonban, hogy ennek a dátumnak a fixirozá­sát kérném, még pedig azért, mert ebben a perc­ben nem tudhatom természetszerűleg, hogy épen november 6-ikára ezek a tárgyalások be fognak-e fejeződni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ulain Ferenc : Lesz belőle december is ! Gr. Bethlen István ministerelnök : De remé­lem, hogy ezen dátum körüli időben a Ház plé­numa újból összeülhet. Addig is azonban nem akarnám, hogy a nemzetgyűlés bizottságai se foglalkozzanak, sőt ellenkezőleg azt óhajtom, hogy azokkal a törvényjavaslatokkal, amelyeket a kor­mány benyújtott, különösen elsősorban a föld­reformnovellával (Helyeslés a jobboldalon.) a Ház földmivelésügyi bizottsága, pénzügyi bizottsága és mindazok a bizottságok, amelyeknek munkájuk van, foglalkozhassanak és előkészítsék a matériát a plenáris tárgyalások részére. Ezeket kívántam bejelenteni. Kérem bejelen­tésem tudomásulvételét. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök : A kormánynyilatkozathoz szólásra jelentkezett Peidl Gyula képviselő ur ! Peidl Gyula : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Előrebocsátani kivánom, hogy életem­ben tudtommal sohasem követtem el istenkisértést és most annak a veszedelemnek vagyok kitéve, hogy az igazságügyminister ur szolnoki megálla­pítása szerint (ügy van ! Ugy van ! a szélsobal­oldalon.) ebbe a nagy hibába, ebbe a nagy bűnbe fogok beleesni. Propper Sándor : Öt évi fegyház és öt millió korona pénzbüntetés ! Peidl Gyula : Mert ha nem is kivánom a ministerelnök urat bántani, de kénytelen vagyok bejelenteni, hogy változatlanul nem értek vele egyet ; változatlanul az a felfogásom, hogy rnás úton-módon, más politikával lehet az ország talpraállitását előmozdítani ; (Ugy van ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) én tehát ennek kifeje­zést kivánok adni. Tisztelt Nemzetgyűlés ! A kölcsönügy genezi­séhez tartozik annak megállapítása, hogy mióta én ennek a Háznak tagja vagyok, ismételten volt alkalmam rámutatni arra, hogy a mai európai politikai konstelláció közepette Magyarország külföldi kölcsönhöz csak abban az esetben juthat, ha a bennünket környező országokkal olyan vi­szonyt teremt, amely viszonyok között ezek az

Next

/
Oldalképek
Tartalom