Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-193

A nemzetgyűlés 193. ülése 1923. évi november hó 23-án, pénteken. 103 Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Senki sem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Ezt a két törvényjavaslatot hosszas tárgyalások előzték meg. Az összes érdekeltek, a különböző szőlőtermő vidékeknek képviselői a földmivelésügyi ministeriumban hosszasan tárgyalták ezeket az ügyeket, és hossztt, nehéz viták után kölcsönös megegyezésre jutottak a törvényjavaslat formája tekintetében. Én, aki a szakembereknek a véleményére mindig igen sokat adok, ebbe a törvényjavaslatba sem annyira a magam eszméjét öntöttem be — ezt el kell ismernem — hanem az értekezleteken kifejezésre jutott eszméket, gondolatokat és kívánságokat foglaltuk a törvényjavaslatba. Az tehát, ami a törvényjavaslatban foglaltatik, nem kizárólagosan a földmivelésügyi minister gondolata és aüarata ... Gaal Gaston: Az ügyosztályé! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Bocsánatot kérek, nem tisztán a bortermelési osztálynak az eszméje, hanem igenis széles körben lefolytatott tárgyalások eredménye. Hogy e törvényjavaslatokat az ezeken a tárgyalásokon megállapított formában ide a nemzetgyűlés elé hoztam és azokat nekem védenem kell, ezt én nagyon szivesen vállalom, mert láttam a tárgyalás menetéből, hogy az ott lefektetett alapelveket a mai bortermelési viszonyok között alkalmaznunk kell. Majd rátérek röviden Gaal Gaston t. barátomnak az ellenvetéseire is, előbb azonban Forster t. képviselőtársamnak felszólalására kivánok egypár szót szólani.^ Ami az adót illeti, mint méltóztatnak tudni, ez a legnehezebb kérdés. Sándor Pál: Azt nem engedik el? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Mert nem mindenben érvényesülhet igazán a földmivelésügyi kormányzat kívánsága a pénzügyi kormányzattal szemben. Hisz ugy tudom, a végrehajtási utasításban benne van, hogy a jövedelmi és vagyonadónál azok, akiknek adóalapjuk változott, azóta, hogy az 1920—1921-iki kivetés megtörtént, kérhetik annak uj megállapítását. Ez természetesen, mint méltóztatik említeni, egyes kisemberekre nagyon nehezen alkalmazható. Amit méltóztatik kívánni, hogy lépjek közbe a pénzügyminister urnái abban az irányban, hogy vizsgálják meg az egyes bortermelők fizetőképességét és ahhoz képest módosítsuk e rendelkezést, ezt a magam részérői nagyon szívesen megteszem, erről már volt is szó és ezt a jövőben is hajlandó vagyok megtenni. Az eredményért azonban semmi esetre sem tudom a felelősséget vállalni. (Elénk helyeslés... Felkiáltások balfelöl: Nagyon kérjük!) Amit a szőlőmivelési eszközök és egyáltalában a földmivelési eszközök drágaságáról méltóztatott mondani, ebben a tekintetben meglehetősen igaza van a képviselő urnák. Sőt egyoldalúan beállítva a dolgot, teljesen igaza is van, inert az tény, hogy a hazai iparpártolás címén olyan vámokat vet ki a kormány. (Ugy van! Ugy van! a szélsóbalöldalon.) Sándor Pál: Ez a vakság! Biró Pál: Kisebbek a vámok, mint békében voltak ! Gaal Gaston: A kapák kisebbek, de nem a vámok. (Derültség.) A rimamurányinak vagyunk kiszolgáltatva minden tekintetben! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Én, aki ezekbe az ügyekbe elég sokat kellett hogy beleszóljak és akinek foglalkoznom kellett NAPLÓ XVII. ezzel, nagyon jól tudom, hogy tényleg ugy van, hogy a hazai gyáraknak felvirágoztatása érdekében, azért, hogy ne kelljen annyi mindent külföldről hozni, hozták be ezeket a vámokat. Ennek szintén megvan az indoka és nagyon helyes volna, ha Magyarországon annyi gyár volna, hogy ne kellene a ruháért, a ruháravalóért vagy másért rengeteg pénzünket külföldre adni. Tény az, hogy ennek pártolása címén az én véleményem, mint földmivelésügyi minister véleménye szerint is, néha-néha a vámoknál túlságba mennek azért, hogy behozható ne legyen olyan olcsó áron az ilyen mezőgazdasági munkáseszköz és iparcikk, amely ár esetleg a hazai gyárak számításait zavarná. El kell ismernem, hogy ez így volt. Azt is be kell azonban jelentenem, hogy a jelenlegi kereskedelemügyi minister is megértést tanúsít ebben a kérdésben, és itt is e vámoknak csökkentése és leszállítása sok esetben megtörtént és ma is folyamatban van. A földmivelésügyi minister elkövet mindent, hogy a gazdák érdekeit e tekintetben megvédje. (Felkiáltások a baloldalon: Mögötte leszünk!) Két érdek van, mondom: az iparfejlesztés érdeke, ami szintén szükséges Magyarországon, azt a gazdaközönség is elismeri, nekem is elkeli ismernem, a másik érdek az, hogy a mezőgazdaság részére, amely olyan nagy megterheltetésekkel küzd, a beszerzés ne legyen lehetetlenné téve az iparvédelem szempontjából. Ennek a két érdeknek oly harmóniába kell jönnie, hogy meg legyen védve az egyik is, viszont a másik ne legyen túlságosan sújtva. Ez a földmivelésügyi ministerium álláspontja és ez az enyém is. Amit a badacsonyi borpince kezeléséről mondott t. képviselőtársam, itt azt hiszem, hogy talán tévedett a számokban, mert havonkint és hektoliterenkint nem 2000, hanem csak 200 koronáról van szó. Bizonyára egy nulla tévedésről van szó, mert a termelők havonkint 150 koronát fizetnek, a kereskedők pedig 200 koronát. Forster Elek: Én 2000-ről kaptam fizetési meghagyást. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Meg fogom vizsgáltatni, hogy a. 150 korona sem nagyon magas-e. Nem célja ugyanis a földmivelésügyi ministeriumnak, hogy azokat, akik erre rászorulnak, ilyen túlságosan nagy kezelési díjakkal sújtsa. Amit Halász Móric t. képviselőtársam a homoki bornak elhanyagolásáról mondott, tény az, hogy a magyarországi hegyi borok védelme erősen kidomborodik a törvényjavaslatban, do ez a. védelem a régi bortörvényben is épen ugy megvolt ; külön kerület volt Hegyalja vidéke s oda más bort azon a címen bevinni nem lehetett. Akkor is megvolt tehát a védelem s ez ezen a törvényjavaslaton is végigvonul. Bizonyos mértékig azonban a homoki boroknak is előnyt ad a törvényjavaslat, mert a régi törvény alapján nem lehetett a homoki borokat oly mértékben javítani, mint épen az uj törvény alapján. Ugyanis az uj törvény alapján sűrített musttal olyan édessé és sürüvé teheti valaki a homoki bort, aminővé akarja, amit a régi törvény alapján ezt nem lehetett csinálni. A törvényjavaslat a hegyi borok védelmét továbbra is felvette, de ugyanakkor a homoki borok is előnyhöz jutottak, mert a gyenge vagy savanyu homoki borokat a jelen törvény alapján fogyasztott borokkal olyanná lehet csinálni, amilyenné az illető gazdák csinálni akarják. A homoki gazdák tehát ebben a tekintetben nem lesznek hátrányosabb helyzetben. Ami az ültetést illeti, melyre t. képviselőtársam és Gaal Gaston t. barátom is hivatkozott: ha ugy fogjuk fel, amint ezt t. barátom bcálii16