Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-171

A nemzetgyűlés 171. ülése 1923. évi augusztus hó 10-én, pénteken. 61 Rassay Károly : Joga van felolvasni, ha akarja! (Nagy zaj.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Nagy Ernő képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Gr. Bethlen István ministerelnök. T. Nemzet­gyűlés l (Halljuk ! Halljuk !) Ezt a kérdést három­féle szempontból lehet a Ház elé hozni. Vagy azért hozom ide, hogy valakit szemtől-szembe megvá­doljak, akkor férfi a férfivel áll szemben, és módja van arra, hogy védje magát. A másik szempont az, hogy azért hozom a Ház elé, hogy az illetőknek alkalmat adjak arra, hogy rámutathassanak a rágalomra és arra, hogy nem igazak azok a vádak, amelyek felhozattak. Van még egy harmadik szem­pont is, mégpedig az, hogy azért hozom a kérdést a Ház elé, mert calumniare-audacter semper aliquid haeret. (Ugy van! a jobboldalon.) Nagyon félek, hogyha ennek az ügynek további tárgyalásába megyünk bele, be fog bizonyosodni, hogy sokan vannak itt a Házban olyanok, akik ezt az ügyet csakis és kizárólag ebből a harmadik szempontból akarják tárgyalni. (Felkiáltások jobbfelől : így is van !) Először az mondatott, hogy a Ház elé kerülő ügy fontos nemzeti ügy, mert pénzintézetek meg akartak vesztegetni képviselőket, meg akartak vesztegetni köztisztviselőket. Kérdem at. képvi­selőtársunktól és legyen szives nekem erre férfias, nyilt és őszinte, választ adni, fentartja-e azt a nézetét, igen vagy nem. Friedrich István : Nem azt mondtam ; meg­vesztegetés! ezt a szót nem is használtam, ezt más mondotta! Gr. Bethlen István ministerelnök : Bocsánatot kérek, ez az ügy ugy hozatott ide elejétől fogva a Ház elé, hogy ajándékrészvényeket osztogattak nagybankok a képviselőknek és magasáliásu tisztviselőknek, és meg akarták vesztegetni a képviselőket és a tisztviselőket. Mégegyszer kér­dem, inéltóztatik-e fentartani ezt a vádat, igen, vagy nem, mert erre választ kérek. Friedrich István : Tessék konkretizálni ! Szomjas Gusztáv: Jobban nem lehet kon­kretizálni ! (Felkiáltások jobbfelöl : Tessék nyi­latkozni !) Gr. Hoyos Miksa : Tessék neveket mondani ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Majd meg­adom én a választ, mert az igazságügyminister urnák az a nyilatkozata, amelyet a t. képviselő ur felolvasott, megadja erre a választ. Ez meg­adja a választ, amelyet megadott a vizsgálóbíró és megadott utólag az igazságügyminister ur. Ebből a szempontból tehát nem lehetett idehozni. Friedrich István: Büntetőjogi szempontból! Peidl Gyula : Közerkölcsi, kormányzati szem­pontból ennek nem volt szabad megtörténni ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Azért lehet idehozni az ügyet, hogy alkalmat adjunk arra, hogy azok, akik vádolva vannak a maguk igazát előadhassák, Farkas István : Hogy ne legyen korrupció ! Gr. Bethlen István ministerelnök : A t. kép­viselő ur felhozott egy nevet, a jelenlévők közül egyedül és kizárólag a belügy minister ur nevét. Más képviselőtársam nevét nem hozta fel. En­gedje meg t. képviselőtársam, hogy amikor azt mondja, itt egész sorozata van a képviselőknek, akik ilyen részvényeket kértek és kaptak, miért nevezi meg nekem egyedül a belügyminister urat?! Ez legalább is gyanússá teszi a dolgot, hogy itt e mögött politikai tendencia van. De én nem fogom megengedni, hogy a belügymi­nister ur előadja a maga védelmét, mert elő­adom azt én. Nagy Ernő: Atyaúristen talán? Elnök: Csendet kérek! Gr. Bethlen István ministerelnök: Abban a percben, amikor ezek az ügyek felmerültek, a belügyminister ur felkeresett engem és felhozta hozzám összes levélváltását, amely az ő rész­vényügyére vonatkozik. Ma is a "Wertheim­kasszámban van ez a levélváltás. Gr. Hoyos Miksa: Nekem is szólt ezelőtt már három héttel! Gr. Bethlen István ministerelnök: Ebből pedig kitűnik, hogy ugy, amint az igazságügy­minister ur mondta, az ő testvéröccse vagy bátyja, (Felkiáltások : Ikertestvérek !) nem tudom, kezeli az ő vagyoni ügyeit és bátyja felszólítást intézett az illető hitelintézethez, amelynek már 40 év óta ügyfele . . . Propper Sándor : Harmincnyolc éves. Rassay Károly: A családja! Gr. Bethlen István ministerelnök :... a csa­ládja, hogy miután tudomásukra jutott, hogy ilyen részvénykibocsátás lesz, szeretne maga részére és egyúttal a testvére részére is egy­néhány darabot vásárolni, tőkebefektetés céljá­ból. Kapott most már, — nem tudom a számot könyv nélkül, — egy bizonyos számú részvényt, azokat másnap ki is fizette. Bocsánatot kérek, ez semmi egyéb, mint egy részvényvásárlási üzlet. (Mozgás a szélsö­baloldalon.) Ha ezért valakinek szemrehányást akarnak tenni a t. képviselő urak . . . Hebelt Ede : Nincs érzéke a ministerelnök urnák ez iránt! (Nagy zaj jobbfelől.) Szabóky Jenő : Hogyne, majd onnan tanu­lunk tisztességet! (Nagy zaj. Felkiáltások jobb­felől: Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Farkas István : Ezt politikai korrupciónak nevezik ! Propper Sándor: Erkölcsi fertő! Gr. Bethlen István ministerelnök: Ha vala­kinek privát vagyona van, az ő dolga, hogy mibe fekteti be a vagyonát, különösen egy minister, aki a vagyonának legnagyobb részét megszállott, tőlünk elszakított területen elvesz­tette és aki kénytelen volt vagyona csonka részét idehozva, valamiképen befektetni és fruktiflkálni. (Ugy van! jobb felöl.) Bocsánatot kérek, azt egy ministertőlj vagy képviselőtől

Next

/
Oldalképek
Tartalom