Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-171

évi augusztus hó 10-én, pénteken. 4*4 A nemzetgyűlés 171. ülése 1923. által rendesen szedett kamat melletti kölcsön igénybevétele. De ez sokkal komplikáltabb és én inkább egyszerűbbnek tartanám, ha az illeték terén átmennénk az aranykoronára, de mindenesetre kikapcsolnék ebből a törvényből, mert abszohite lehetetlennek és katasztrofálisnak tartanám azt, hogy itt most arra kényszeritsünk egyeseket, gazdákat, hogy ezek egyszerűen gazdaságuk egy részét, vagy a felszerelés egy részét piacra dobják a mai kedvezőtlen konjunktúra mellett és ezzel a kincstárnak ugyan tetemes bevételt biztosítsanak, de maguknak óriási kárt okozzanak. Fő aggályaimat e két paragrafusra vonatkozólag elmondottam, módosításaimat majd annak idején a részletes tárgyalás alkalmával fogom benyújtani. Nem arra hivatkozom, hogy itt borzasztó katasztrófák lesznek, hogy az ország ilyen meg olyan veszélyben van, de mindenesetre a tárgyalás vége felé, az utolsó pillanatban arra kérem az illetékes köröket, hogy fontolják meg azt, amit előadni bátor voltam. Azt hiszem, hogy amit előadtam, gazdasági szempontból indokolt, a kincstárra nézve pedig ebből lényeges kár nem származhatik. Ha egykét millió koronával momentán kevesebb lesz is a kincstár bevétele, a gazdasági erők, az adóalanyok megmaradásának szempontja a jövőre nézve sokkal fontosabb, mint a momentán haszon az adózás szempontjából. Ez megéri azt, hogy a kincstár ebben a tekintetben egy kicsit engedékeny legyen. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Zsilinszky Endre! Zsilinszky Endre : T. Nemzetgyűlés ! Amikor a magam és politikai barátaim nevében kijelentem, hogy ezt a törvényjavaslatot nem szavazom meg, erősen hangsúlyozni akarom, hogy ebben bennünket legkevésbé vezet bármiféle népszerűség keresése, annál kevésbe hajhászása. Nagyon olcsó formája volna részünkről a népszerűség keresésének arra hangolni igyekezni az amúgy sem szívesen fizető magyar adózó közönséget, hogy általánosságban ne fizessünk adót és hogy ez az adó abszolúte is súlyos . . . Dénes István : Igazságtalan ! Zsilinszky Endre: ... de elsősorban szociális szempontból igazságtalan (ügy van ! TJgy van ! a bal- és a szélsôbaloldalon), méltánytalan, mert azokat sújtja leginkább, akiknek vagyona legkönnyebben megfogható, tehát a gazdát és a fixfiizetésü rétegek társadalmát. Dénes István: A munkásságot! Zsilinszky Endre: Hogy abszolúte milyen súlyos ez az adó, azt Gaal Graston t. képviselőtársam már bőven kifejtette, én leginkább a relativ igazságtalanságára akarok ennek az adónak rámutatni. Az egységespárt egyik szónokának, egri Nagy Jánosnak kimutatásából is azt látom, hogy ez az adó jobban sújtja a gazdaosztályt, mint sújtotta volna uj kivetés esetén, igaz, hogy elsősorban a nagybirtokot. Az én meggyőződésem azonban az, hogy nem érdeke ennek az országnak, nem érdeke ennek a nemzetnek és nem érdeke a kisgazdatársadalomnak sem, hogy a gazdaosztálynak egy magasabb kategóriája, a nagybirtok tűrhetetlenül, vagy igazságtalanul sujtassék az adók révén. Farkas István : Szegény nagybirtok ! Zsilinszky Endre : Nem akarom itt a nagybirtokot védeni . . . Peidl Gyula: Annak tényleg szüksége van védelemre. Zsilinszky Endre : ... de mégis felteszem a kérdést, hogy az a merkantil vagyon, amely megfelel az 5000 holdas birtokos vagyonának, fizet-e annyi jövedelemadót, amennyit a birtokos fizet, aki egri Nagy János képviselő ur kimutatása szerint 30 milliót fizet. Hangsúlyozni kívánom, hogy én itt nem az abszolút súlyosságát akarom kiemelni ennek az adónak, hanem relativ súlyosságát szociális szempontból. Hogy állunk a szociális igazsággal az adózás terén? A gazda valorizált földadót fizet, most pedig részleges valorizáció történik a jövedelemadó és a vagyonadó terén, tehát annak az adónak a terén, amely elsősorban ismét a gazdát sújtja. Dénes István: A kisgazdát! Mindig csak kisgazdáról beszéljen, ha terhekről van szó! Zsilinszky Endre: à kisgazdát és a nagygazdát ! B. Podmaniczky Endre: A nagygazdát épugy, mint a kisgazdát! Szomjas Gusztáv : Kisügyvéd, nagyügyvéd ! Van különbség köztük? Zsilinszky Endre: Ezzel szemben a társulatok adója ma sincs kivetve... Dénes István: Ebben igaza van! Zsilinszky Endre: ...nincs kivetve azért, mert nem készült el a végrehajtási utasitás. Nem kutatom most, hogy miért nem készült el a végrehajtási utasitás... Dénes István : Kevés az apparátus ! Zsilinszky Endre: ...csak leszögezem, hogy míg a föld, a birtok valorizált adót fizet, illetve már fizetett, addig a bankok és vállalatok, amelyek a mai konjunktúrát legjobban ki tudják használni, nemcsak papiroson kell, hogy adót fizessenek, de ezt a papirosadót még máig sem fizették le, tehát semmiféle adót sem fizettek. Az ón meggyőződésem az, hogy a valorizációt igenis végre kell hajtani, de tessék azt egyetemlegesen végrehajtani. Három ponton nem történt meg eddig a valorizáció. Dénes István : Elsősorban a munkabéreknél nem történt meg! Zsilinszky Endre: Először a hitel terén, azután az adó terén és végre a fixfizetések terén. Minden más téren a valorizáció végre van hajtva és ha nézzük a mai drágaságot, azt látjuk, hogy a kereskedelem és az ipar napról" napra valorizál, mert, bár a korona hetek óta egy helyben áll, folyton emelik az árakat, tehát