Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-184
r Ä nemzetgyűlés 184. ülése 1923. évi szeptember hó 7~én, pénteken. 489 hatóságok meghallgatandók, mert a praxis ez volt. Az 1922. évi törvények végrehajtása oly enyhe volt, hogy minden intézkedés mindenütt az egyházi főhatóságok meghallgatásával járt. Talán nem lesz érdektelen, ha a t. Nemzetgyűlésnek megemlitem azt, hogy e törvény végrehajtása egy év óta van folyamatban, és ezen egy év alatt összesen 160 nem állami iskolát szüntettünk meg. Ha érdekli a t. Nemzetgyűlést, megemlitem, hogy 28 református és 16 római katholikus iskolánál szüntettük meg az államsegélyt csak azért, mert 30 tankötelese sem volt az illető iskoláknak, sőt a legtöbb esetben még húsz sem. A protestáns iskolák közül azért szűnt meg 28, . . . Meskó Zoltán: Mi van a felekezeti egyetemmel Pécsett? Petri Pál : ... mert Alsó-Baranyában és Somogy megye déli részében az egygyermekrendszer következtében egyes községek nagyon elnéptelenedtek, úgyhogy a községi iskola vagy a felekezeti iskola bátran befogadhatta a másik iskolába járó gyermekeket is. Meskó Zoltán: Hogy néz ki a pécsi felekezeti egyetem ? Petri Pál : Ugyanez az álláspont követendő a jövőben is, úgyhogy tulajdonképen már csak néhány szórványos esetben kell még a végrehajtás kérdését szabályozni. Nagyjában ez a szakasz végre van már hajtva. Hogy azonban mi nem végeztünk kulturrombolást, mutaUa az, hogy amikor 30 tanköteles sem volt, csak akkor szüntettük meg az iskolát, ha vagy volt a községben másik iskola, vagy pedig olyan közel volt a másik község, — 1—l l ja kilométernyire, — û °gy a tankötelesek beiskolázása a szomszéd községben biztosítva volt. De nemcsak iskolamegszüntetés történt? hanem ezzel kapcsolatban nagyszabású iskolaszervezés is. Nyugodt önérzettel hivatkozhatom arra, hogy a millenium éve óta nem szerveztünk annyi elemi iskolát, mint a múlt évben. Tavaly összesen 830 nem állami elemi iskolát szerveztünk, amelyek közül 721 — tehát majdnem kizárólag — felekezeti iskola, amelyek olyan helyeken szerveztettek, ahol a zsúfoltság következtében kellett uj állásokat létesíteni, és 108 uj tanítói állás is szerveztetett olyan helyeken, ahol eddig egyáltalán nem volt iskola. Végeredményben tehát nem iskolamegszüntetés, hanem nagyszabású iskolaakció volt ez. Teljesen egyetértek különösen Csik József t. képviselőtársam által kifejtett azzal az eszmével, hogy nem az állami iskolákra kell támaszkodnunk, hanem a felekezeti iskolákra. Azért kell a felekezeti iskolákra támaszkodnunk, mert oly szegények lettünk, hogy az állam minden költséget nem viselhet, és a testületek, a felekezetek anyagi ereje is bekapcsolandó. De nemcsak ezért, hanem azért is, mert a forradalmak viharjai és a román megszállás is bebizonyította, hogy a felekezeti iskolákban sokkal több életerő, sokkal több tradíció van, mint az állami iskolákban. (Ugy van! balfelöl) A felekezeti iskolák megtartása tehát tulajdonképen elsőrendű állami érdek. Az anyagi motívumon kivül ez volt az a hatóerő, amely arra vezetett bennünket, hogy nem annyira az állami iskolák szaporítására, mint inkább a felekezeti iskoláknál a tanítói létszám emelésére fektettük a súlyt. Nem mondom, hogy ezzel a 830 uj iskolával már minden analfabéta beiskolázása biztosítva van. Kötelességem beszámolni arról is, hogy még 589 uj tanítói állást kellene szerveznünk a meglevő iskoláknál és 683 állást olyan helyeken, ahol az analfabéták oktatásáról gondoskodás még nem történt. De csak ugy tudjuk ezeket az állásokat megszervezni, ha az állásokat olyan helyekről, ahol felesleg van, olyan helyekre koncentráljuk, ahol még nincs iskola. Ha egy községben két vagy három iskola van s egyet megszüntetünk és helyette olyan községben létesítünk iskolát, jobban mondva segélyezzük az egyházakat, ahol még egyáltalán nincs iskola, ezzel nagy szolgálatot teszünk a nemzeti kultúrának. Ez a célja annak a rendelkezésünknek, hogy ahol két vagy több elemi iskola van és ezek közül egyiknek sincs harmincnál több tankötelese, mód lehessen ezeknek az iskoláknak összevonására. Ha a felekezetek az egyházi főhatóságok megegyeznek, akkor az illető iskola lehet továbbra is felekezeti iskola, ha pedig nem egyeznek meg, ugy a felekezeti iskolákat az állam nem segélyezi, hanem azok helyett állami vagy községi iskolákat létesít. De sohasem lép fel az állam imperative, hogy az iskola szűnjék meg, hanem legfeljebb arról lehet szó, hogy az iskolák segélyezése produktívabb célokra fordíttassák. Mindezek alapján bátor vagyok újból kijelenteni, hogy abszolúte nem vezet bennünket animozitás az egyházi iskolák ellen, mert az idők bebizonyították ezeknek az elsőbbségét. Mi elismerjük az 1848: XX. te. hatályát, és hogy az teljes mértékben nincs végrehajtva, annak csak a nehéz pénzügyi helyzet az oka. Nagy Ernő : A pataki iskoláyal mi lesz ? Petri Pál : Tisztelettel kérem az indítvány mellőzésével a szakasznak eredeti szövegében való elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök." Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést a 17. §-ra bekezdésenkint fogom feltenni. Az uj 18. §. első bekezdéséhez az előadó ur és HegymegiKiss Pál képviselő ur adott be indítványt. Ezek az indítványok ellentétben állván az eredeti szöveggel, azzal szemben fogom a kérdést az indítványokra feltenni. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést: méltóz-
