Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-184

480 A nemzetgyűlés 184. ülése 1923. é csak a szoros értelemben vett árvák ügyeit intézzék, hanem általában a gyermeki védelem és a szegényvédelem terén is bizonyos hatáskört nyerjenek. (Élénk helyeslés johbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Ezek voltak azok az indokok, amelyek vezettek minket, amidőn e létszámapasztási javaslat kapcsán egy olyan intézkedést javasoltunk, amely a létszámapasztást könnyebbé teszi s egyidejűleg a közigazgatást is egyszerűsíti. Mivel az Östör József t. képviselőtársam által benyújtott indítvány még tökéletesebbé és helyesebbé fogja tenni a végrehajtás módozatait, ezért én arra kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék az ő javasolt módositásával elfogadni a szakaszt, ami által mindazok az aggályok, amelyek pl. Nagy Ernő t. képviselőtársam részéről felmerültek, a végrehajtás folyamán szintén eliminálhatók lesznek. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 13. §-sal szemben egy módositó inditvány és két törlést javasló inditvány adatott be, igy mindhárom ellentétben állván az eredeti szöveggel, az indítványokat szembe fogom állítani a kérdés feltevésénél az eredeti szöveggel. Kérdezem tehát a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a 13. §-t eredeti szövegében elfogadni östör József, Nagy Ernő és Hegymegi-Kiss Pál képviselő urak benyújtott indítványaival szemben, igen vagy nem 1 (Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Nem áll fel setiki.) Az eredeti szöveget a nemzetgyűlés nem fogadta el. Felteszem tehát a kérdést : rnéltóztatik-e az eredeti szöveget Östör József t. képviselő ur módositásával, szemben -Nagy Ernő és HegymegiKiss Pál képviselő urak módosításaival elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Östör József képviselő ur módositó indítványával fogadják el a 13. §-t, szíveskedjenek felál ani. (Megtörténik.) Többség. így a szöveg Östör József képviselő ur indítványával fogadtatván el, Nagy Ernő és Hegymegi-Kiss Pál képviselő urak indítványai elestek. Következik a 14. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni.Héjj Imre jegyzi (olvassa a 14. §-t és a III. fejezet címét, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 15. §4). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Szabó Sándor előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 15, §-hoz bátor vagyok egy stiláris módosítást ajánlani, amely a következőképen hangzik : »A 15. § utolsó bekezdésében ezen szavak helyett : »nem rendszeresített állásokon« ez a két szó tétessék : »a létszám felett.« így a bekezdés következőképen fog szólni : »A létszám felett történt beosztásokat a törvény hatálybaléptével meg kell szüntetni stb.« Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a javas* latomat elfogadni. Sokkal magyarosabbá és értelmesebbé válik igy a szöveg. (Helyeslés.) ívi szeptember hó 7-én, pénteken. Elnök : S'ólásra következik ? Héjj Imre jegyző: Nagy Ernő ! Nagy Ernő : T. Nemzetgyűlés*! A 15. § 2. bekezdéséhez .., Östör József : Paragrafus nem magyar szó Î (Derültség.) Nagy Ernő" : Igaza van, t. képviselőtársamnak. Tehát a 15. szakasz második pontjához a következő határozati javaslatot vagyok bátor beadni (olvassa) : »Azokat a vármegyei állásokat, amelyeket a létszámcsökkentés okából meg kell szüntetni, egy hat tagból álló bizottság állapítja meg, amelyet a törvényhatósági bizottság titkos szavazással saját kebeléből választ. Ennek elnöke az alispán. Ugyancsak ez a bizottság dönt a létszámcsökkentés következtében szabályszerű elbánás alá veendő vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak kiválasztása kérdésében is. A bizottság határozatai a belügyministerhez fellebbezhetők, aki az elébe kerülő kérdésekben végérvényesen dönt. A belügyministernek joga van minden, a bizottság által hozott ítéletet, még ha az meg nem fellebbeztetett is, felülbírálni. Minden a bizottság által hozott határozat a belügyministerhez felterjesztendő.« Ez a szakasz az alispánra, főispánra és egy hattagú bizottságra bizza a véleményezést és végérvényesen, már elsőfokon is, a belügyminister dönt afelett, hogy melyik állás szüntetendő be és ki bocsátandó el. Szerény véleményem szerint jobban megfelel a vármegyék tradícióinak és a fennálló törvényeknek is, ha e hat tagból álló bizottságot titkos szavazással választja a törvényhatósági bizottság, mely, amint méltóztatik tudni, kisebb ügyekben is titkos szavazással dönt vagy választ. Annyival is inkább fontos ilyen dologban a titkosság, mert hiszen a tisztviselő jövőjéről, egész exisztenciájárói van szó. Amikor az alispánt javaslom e bizottság elnökévé, ebben az vezet, hogy az alispán első tisztviselője a vármegyének, az ismeri különösen a tisztviselőket, az szolgál velük s igy sokkal indokoltabbnak látnám, mint a politikai exponensnek, a főispánnak az elnöklését. Nagyon kérem a belügyminister urat, hogy ezeknek az elbocsátott tisztviselőknek megnyugtatása érdekében — és, hogy ugy fejezzem ki magamat, az ősiséghez és a törvényességhez való ragaszkodásból kifolyólag — méltóztassék ebbe beleegyezni. Tulajdonképen én a törvényes rendjét követem itt a vármegyei törvényhatósági bizottsági határozatoknak, amikor a fellebbezési jogot megadom ezen bizottsági határozatokkai szemben és a belügyministernek szándékozom megadni még ebben az esetben is a végső döntést, amikor esetleg nem fellebbeztetik meg a bizottság határozata. A fellebbezést azért kérem belevenni, mert ugy a bizottság, mint az alispán egyes tisztviselővel szemben elfogult lehet — hiszen emberek vagyunk mindnyájan — és igy a fellebbezési joggal