Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-182

440 Â nemzetgyűlés 182. ülése 1923. évi szeptember hó 5-én, szerdán. Friedrich István : ... ha nem volt a nyilvá­nosságnak szánva, akkor nem értem, . .. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Friedrich István :... hogy ez a beszéd mégis •csak a karcagi nyilvánosság előtt mondatott^ el ; ha tehát Karcagon volt elmondható, akkor, néze­tem szerint, az egész ország közvéleménye is tudo­mást szerezhetne róla, Ëz az egyik eset. A másik eset pedig az lehet. . . (Zaj.) Kérem, én ezzel a dologgal tapintatosan akarok foglalkozni (Zaj jóbbfélől), ha azonban az urak ezt nem haj­landók honorálni, akkor én sem teszek lakatot a számra. (Zaj. Halljuk! Halljuk! balfelől.) A második eset tehát az lehet, hogy a beszéd tartalma olyan, hogy az nem volfc publikálható. Harmadik eset szerintem nem volt. (Zaj jóbbfélől.) Már most én nem kérdezem a kormánytól, hogy vállalja-e ezért a beszédért a felelősséget, igen vagy nem. Csontos Imre : Minden magyar ember vállal­hatja ! Mindenki, aki magyar s akiben csak egy szemernyi magyarság van ! (Zaj balfelől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak l Friedrich István : Nem kérdezem, mert ha kérdezném, akkor fel kellene olvasnom ezt a beszé­det, (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) amire pedig nem vállalkozom addig, amig az igen t. kormány nem mondja meg, hogy nyilvánosságra való-e ez a beszéd, vagy nem. (Zaj jóbbfélől. Halljuk ! Hall­juk !) Nagy Ernő : Nem zárt ajtók mögött mondták el! Csontos Imre: Magyaroknak mondták. Peidl Gyula : De vigyázni kell arra, amit mon­dunk, nemcsak itt, hanem Karcagon is ! Csontos Imre : Bizony, még jobban, mint Pesten ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Friedrich István : Lehet, hogy ennek a beszéd­nek vannak külpolitikai vonatkozásai is, de lehet, hogy nincsenek ; lehet, hogy gazdasági kérdések­kel, vagy a választójoggal foglalkozik, de akkor meg nyilvánosságra lehet hozni. Rothenstein Mór : Ugy van ! Hát csak Cson­tosnak mondták el ? (Zaj és felkiáltások jóbbfélől : Móric ! Móric !) Csontos Imre: Nagyszerű beszéd volt az! Elnök (csenget): Méltóztassanak csendben maradni, képviselő urak. Friedrich István : Én nem élek azzal a jogom­mal, amellyel él az igen t. képviselő ur, aki a beszédet is kritika tárgyává teszi, amikor azt mondja, hogy az nagyszerű volt, jó volt. Én is élhetnék azzal a jogommal, hogy a beszédet kri­tika tárgyává tegyem, de ezt ki akarom kerülni. Maday Gyula : A magyar nép nagy szeretete szólt abból a beszédből. Elnök (csenget) : Csendet kérek, Maday kép­viselő ur. Friedrich István : Ha a képviselő uraknak az a nézetük, hogy az nagyszerű és jó beszéd volt és hogy publikálható, akkor mégis kell, hogy itt valami félreértés legyen, ha a kormány ennek a beszédnek publikálását nem engedélyezte. (Nagy zaj jóbbfélől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek a jobboldalon. Horváth Zoltán ; A kormányzó urat is cen­zúrázzák ! Farkas István : Hallatlan ! Még az államfő beszédét is cenzúrázzák ! (Zaj.) Friedrich István : Itt két kérdés lehetséges. Ha az igen t. kormány nem emel kifogást ennek a beszédnek publikálása ellen, akkor máris végére értem felszólalásomnak. Ha azonban a kormány nem tartja célszerűnek a beszéd publikációját, akkor leghatározottabban arra kérem a kormányt, hasson oda a szuverén nemzetgyűlésből fakadó joga alapján, hogy a jövőben olyan beszédek ne hangozzanak el sehol és senki részéről, amelyekért a kormány a felelősséget nem vállalhatná. (Helyes­lés a baloldalon.) A következő interpella eiót intézem a kor­mányhoz (olvassa) : »Milyen okokból akadályozta meg a kormány a kormányzó ur által legutóbb Karcagon tartott beszéd közlését? Ha nem tartja a kormány célszerűnek a be­széd közzétételét, hajlandó-e gondoskodni arról, hogy a jövőben ilyen beszédek ne hangozzanak el.« (Zaj és mozgás jóbbfélől. Helyeslés a baloldalon.) Nagy Ernő : Hazaellenes beszéd az, vagy milyen? Elnök (csenget) : Csendet kérek. A minister­elnök ur helyettese kivan szólani. Peidl Gyula : Micsoda beszéd az, amit nem lehet publikálni? Rothenstein Mór: Majd Csontos elmondja! Csontos Imre : Igen, majd én elmondom ! Vass József, a ministerelnök helyettesítésévé! megbízott munkaügyi és népjóléti minister : T. Nem­zetgyűlés ! Abból a hangból, amelyen Friedrich István igen t. képviselőtársam interpellációját el­mondotta, joggal következtethetek arra, hogy ő interpellációja elmondásával semmi irányban semmiféle kárt, vagy izgalmat okozni nem kivánt. Erre az álláspontra helyezkedve kivánok néhány mondatban válaszolni magára az interpella ci ára. Itt szó van egy kormányzói beszédről. Ennek a kormányzói beszédnek, amely alapja és tárgya az interpellációnak, tökéletesen hiteles szövege nem áll rendelkezésére senkinek. Igen t. képviselő­társamnak sem áll rendelkezésére a teljesen hiteles szöveg. (Zaj balfelől.) A vezető gondolatok rendel­kezésünkre állanak nekünk is, a kormánynak, amelynek előzetesen tudomása volt a vezető gon­dolatokról, amelyek ott elő fognak adatni, de tudomásuk van ezekről ebben a Házban e pilla­natban jelenlevő igen t. képviselőtársaimnak is, akik a beszédet végighallgatták és akik a maguk részérő], amikor megkérdeztem őket ebben az irányban, azt mondották nekem, hogy a beszéd azoknak a gondolatoknak, amelyékről a kormány­nak előzetesen tudomása volt, egészében, a maga egyetemességében nemcsak tökéletesen megfelelt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom