Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-182

426 A nemzetgyűlés 182. alèse 1923. évi szeptember hó 5-én, szerdán. tehát hygienikus, villaszerű épületekre gondol­tak volna, amelyeknél a telek ára a lakások egy hányadosát teszi ki, tehát egy-egy lakásra keve­sebb esik; amelyeknél az építési költség csak az összköltség felét teszi ki; amelyeknek fentar­tási költsége pedig eloszlik a több birtokos között. A tisztviselői akciót ugy akarták volna megindítani, hogy az reális és megvalósítható legyen, akkor mindenesetre a székesfővárosnak e célra már rendezett, közművekkel ellátott helyein és olyan helyeken kezdették volna meg, amelyeket ők megkaphattak volna erre a célra és nem a földbirtokreform erőszakolásával ; továbbá pedig olyan házépítő akciót indítottak volna, amely a lehető legkisebb költséggel léte­síthet családi lakóházakat. Mindezeknek előrebocsátása után a föld­inivelésügyi minister úrhoz vagyok bátor a követ­kező interpellációt intézni : (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa.) »1. Hajlandó-e a földmivelésügyi minister ur felhívni az Ofb. figyelmét a Budapest székes­főváros Zugló—Törökőri részén folyamatba tett házhelymegváltási eljárásnak a földreformtörvény szellemével és rendelkezéseivel ellenkező voltára?« Horváth Zoltán: És hogy a novella még a szünet előtt idehozassék és letárgyaltassék ! Petrovácz Gyula (továbbolvas) : »2. Haj­landó-e hozzájárulni ahhoz, hogy a földbirtok­reform novellájának egy uj pontjában határozott formában kimondassák, hogy az 1920 : XXXVI. te. rendelkezései Budapest székesfőváros terüle­tére nem érvényesek?« Rassay Károly : Egyes emberekre nem lehet külön törvényt hozni ! Elnök : A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Magára az inter­pellációra röviden kívánok válaszolni. (Általános helyeslés.) Az ügyet ismerem onnan, hogy a kisbirto­kosok deputációban jártak nálam és a sérel­müket előadták. Nekem az egyéni álláspontom az volt (Helyeslés a szélsöbaloldalon.), hogy lehetetlenségnek tartom, hogy kisbirtokosoktól ilyen birtoktesteket, olyan kertgazdaságot, ame­lyiken némelyiknek még a lakóháza is rajta van, elvegyenek. (Ugy van ! a bal- és a szélsö­baloldalon) Meskó Zoltán: Vandalizmus! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Lehetetlenségnek tartom abból a szempontból is — hogy nagyon hosszadalmas ne legyek — mert a törvény világosan előírja, hogy házhelyek céljaira kis- vagy középbirtok­ból kell földet kisajátítani, de ez közönséges szántóföldekre szól, az én véleményem szerint és a bíróság akkor is köteles kárpótolni az illetőt hasonló értékű földdel; nem hasonló területű, hanem hasonló értékű földdel! (Ugy van! balfelöl.) Frierich István: Hasonló célú használatra! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem is tudom elképzelni, hogy akinek berendezett kertgazdasága van, öntözőkészülék­kel, és azon hozzávaló épületek is vannak, — annak a földje értékét tulajdonképen hogyan is tudják ma felbecsülni, hogy mit ér az a kis kertgazdaság, amely ott van és hogyan lehet annak t kárpótlásul ugyanolyan értékű földet adni. En a magam szempontjából nem látom ezt kivihetőnek, és azokból a szempontokból, amelyeket a t. képviselő ur hangoztatott s amelyekre én természetesen nem akarok kitérni, én sem tartottam ezt a kisajátítást célravezető­nek és ugy látom, hogy ez a kisajátítás ebben a formájában nem történhetik meg. Én mint földmivelésügyi minister utasítottam a gazda­sági felügyelőséget, hogy ebben az értelemben járjon el a tárgyalásnál és a tárgyaló bíró előtt adja le szakértői véleményét, amely olyan irány­ban is legyen, hogy a földmivelésügyi minister ezt a kisajátítást nem javasolhatja és ahhoz nem járulhat. (Helyeslés.) Más módon nincs a földmivelésügyi minis­ternek beleszólása abba, hogy a bíróság milyen ítéletet hozzon. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) A földmivelésügyi ministernek körülbelül az a szerepe van, de még kisebb mértékben, mint az igazságügyministernek a bíróságoknál. Az igazságügyminister a bíróságoknál a kir. ügyészek után emelhet vádat, vagy vádat kép­viseltethet, de minden egyes esetben — ugye­bár — nem az ügyészen, hanem a bíróságon fordul meg a döntés. (Ugy van!) A birtok­reform végrehajtásánál is a földmivelésügyi mi­nister a kiküldöttje utján javaslatot tehet és tesz is a bíróságoknak a tárgyalásoknál abban az értelemben, hogy miként tartja helyesnek a földreform megoldását abban a községben vagy bárhol másutt. A földmivelésügyi minister ja­vaslatot tehet itt, tesz is egyes ügyekkői ki­folyólag. De hogy a bíróság milyen álláspontra helyezkedik és milyen döntést hozzon, abba sem a földmivelésügyi ministernek, sem más minis­ternek beleszólása nincs. Egy módszer volna: a tanácsokban, — miután négy tanács működik és mindegyik külön döntő Ítéletet hoz, amely meg nem fellebbezhető, — ha az elnöki tanács a novella előtt teljes ülésnek nevezhető ülése elé vihető ügyek volnának, csak az elnök vagy alelnök rendelheti el, hogy az egyes ügyek a teljes ülés elé vitessenek. A mai törvény sze­rint a földmivelésügyi ministernek még arra sincs joga, hogy akármelyik tanács döntését a bíróság teljes ülése elé vihesse, oda apellálhas­son. A novellában ezekről az eszközökről gon­doskodtunk, hogy azután a földmivelésügyi mi­nisternek legalább az a joga meglegyen, hogy a tanácsülésen hozott határozatokat megfellebbez­hesse az elnöki tanácshoz. Ma azonban ez nem áll módjában a földmivelésügyi ministernek. A biróság eljárása van itt tehát szóba-

Next

/
Oldalképek
Tartalom