Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-181

A nemzetgyűlés 181. ülése 1923. bogy méltóztassék talán egy rendeletet kiadni, amelyben felszólítja a közalkalmazottakat arra, bogy aki tebeti, akinek módja van rá, akinek az elhelyezkedési lehetőségei más életpályán biztosítva vannak, jelentkezzék önként elbocsátásra, s az ilyen tisztviselőket, az ilyen közalkalmazottakat tényleg bocsássa el a kormány es segítsen nekik minden tekintetben. S itt meg kell említenem azt is, hogy segítsen nekik a kormány az elhelyezkedésben, segítsen akkor is, ha olyan különleges esetek keletkeznek, mint a B-listások elbocsátásánál is, hogy mikor valaki egy másik világrészbe akart átköltözködni és ott akart elhelyezkedni, sehogy sem kapott a beiügyministeriumtól útlevelet. Méltóztassék minden tekintetben a hóna alá nyúlni azoknak a közalkalmazottaknak, akik önként távozni akarnak a tényleges állami szolgálatból. Még arról kell megemlékeznem, hogy valahányszor egy ilyen törvényjavaslatot tárgyalunk, gondosan átnézem, hogy a bizottsági jelentés mikép szól. Itt legnagyobb meglepetésemre a bizottsági jelentésben a következőket olvasom (olvassa): »Ugyancsak az 1. §-nál, mint általános kívánalom fogadtatott el, hogy módot kell adnunk elsősorban az önként távozni akaróknak a közszolgálat elhagyására, majd az érdekeltség képviselete részéről felhozott azon szociális gondolat is kellő méltatást nyert, hogy ugyanabban a családban férj és feleség, szülő és gyermeke, vagy két testvér együtt és egyszerre ne bocsáttassák el, valamint a hadirokkant, hadiözvegy és hadiárva csak saját kérelmére bocsátható el.« Mivel én voltam az, aki ezeket a tilalmakat javasoltam, én egy kicsit elcsodálkoztam ezen a szövegezésen, elcsodálkoztam pedig emiatt a kifejezés miatt : »az érdekeltség képviselete részéről felhozott azon szociális gondolat«. Bocsánatot kérek, én törvényhozói ténykedésemben semminemű érdekeltségnek képviselete nem vagyok, sem ellenzéki képviselőtársaim közül nem tagja senki egyetlenegy érdekeltségnek sem, (Ugy van! a baloldalon.) nem is tesz semmiféle képviselet részéről szociális javaslatokat, hanem saját képviselői jogainál és kötelességeinél fogva teszi ezt meg, tehát kívánatosnak tartanám, hogy a jövőben, ha ilyen bizottsági jelentések terjesztetnek a nemzetgyűlés szine elé, akkor ilyen érthetetlen kijelentések ne vétessenek fel azokba, hanem minden módosítás ugy állittassék a nagy nyilvánosság elé, amint az megtétetett. Ezek a módosítások minden ellenvetés nélkül, az egyesitett hármas bizottság határozatával szavaztattak meg, tehát semmiféle érdekeltségnek semmiféle képviselete nem érvényesülhetett ezen kategóriák érdekében. Elnök : Szólásra ki következik ? Perlaki György jegyző: Mokcsay Zoltán! Mokcsay Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Az 1. § hatodik bekezdésének első mondatában az van mondva, hogy »egy és ugyanabban a családban a férj és feleség, a szülő és gyermeke, évi szeptember hó 4-én, kedden. 355 vagy két testvér együtt és egyszerre nem becsátható el«. Ennek a szövegnek szószerinti magyarázatából előállhatna helyzet, hogy a férj és feleség, a szülő és gyermeke, vagy két testvér közül az egyik előbb, a másik talán néhány nap, vagy néhány hét múlva, szóval később bocsáttatnék el a közszolgálatból, tekintve, hogy a törvényjavaslat csak azt köti ki, hogy együtt és egyszerre nem szabad őket elbocsátani. A törvény világos szövegezése érdekében és az esetleges félreértések elkerülése végett szükségesnek vélném ezen szakasz következő módosítását: »Egy és ugyanabban a családban a férj és feleség, a szülő és gyermeke vagy két testvér, közül ezen törvény alapján csak az egyik bocsátható el.« Ennélfogva a következő határozati javaslatot terjesztem elő (olvassa) : »A törvényjavaslat 1. §-a hatodik bekezdésének második sorában »vagy két testvér« szavak után »együtt és egyszerre nem« szavak törlendők lennének és ezek helyére a következő szöveg lenne beírandó : »közül ezen törvény alapján csak az egyik.« Barthos Andor : Jelen törvény alapján ! Mokcsay Zoltán : Kérem javaslatom elfogadását. Elnök: Ki következik? Perlaki György jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Nem osztozom ebben a nézetben, hogy a szociálpolitikát, a szociális gondozást a közérdek rovására túlzásba is lehet vinni. Helyesnek tartom a javaslatnak azt az intencióját, hogy a férj és feleség, aki normális viszonyok között egy háztartásban él, egy háztartás költségeihez járul hozzá keresetével, egyszerre együtt élne bocsáttassák. Nem tartom azonban helyesnek ezen túlmenően azt mondani, hogy a szülőt és gyermekét, aki külön keresetéből külön háztartást tart és normális viszonyok között már nagykorú, nem lehet együtt elbocsátani. Az sem helyes, hogy különlegesen bíráljunk el két testvért, akiknek mint állami alkalmazottaknak rendesen közelebbi szociális viszonyuk egymáshoz nincsen, hiszen mindegyik külön háztartást vezet. Nem tudom megérteni, micsoda ráció alapján vegyük ezt be a törvénybe. Epen ezért javaslom, hogy a szövegből ezen szavak: »a szülő és gyermeke vagy két testvér« töröltessenek. Bátor vagyok továbbá indítványozni, hogy a második mondat töröltessék. En a közérdek és a közszolgálat szemszögéből nem tudom belátni, miért részesítsük különös előnyben azt, aki háborút viselt, aki hadirokkant, hadiözvegy vagy hadiárva. Menjünk egyenként végig ezeken a kategóriákon. A hadirokkantnak rokkantsága egyes esetekben olyan százalékos, hogy ez más pályán való elhelyezkedését egyáltalán nem befolyásolja. Azonkívül mint hadirokkant, legalább a. tervezet szerint, olyan elbánásban fog részesülni, 53*