Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-180

330 A nemzetgyűlés 180. ülése 1923. Amikor mi a kormánnyal tárgyalásokat kezdtünk és sorra vettük, hogy mi lehetne az alapja egy automatikus fizetésrendézésnek, akkor minden egyes évre megkaptuk nyomban a választ, közben a zürichi értékelésre is megkaptuk a választ, hogy arról már csak azért sem lehet szó, mert azt egy spekuláció befolyásolhatja. Akkor ez volt a kormány álláspontja. Hasonlóképen, amikor a búza árát emlegettük, mint a fizetés megállapításának egyik támpontját, akkor ismét azt kaptuk válaszul, hogy a búzáról sem lehet szó, mert az is spekuláció eredménye lehet. Itt vannak a tanuk, akik emlékeznek ezekre a nyilatkozatokra. Ezeken a tárgyalásokon Daruváry Géza helyettes ministerelnök ur jelen volt (Zaj.) és a t. helyettes ministerelnök urnák nagyon jól kell visszaemlékeznie arra, hogy miért ellenezte a kormány a fizetéseknek ilyen megállapítását. Hasonlóképen nyilatkozott Kállay pénzügyminister ur az indemnitási vitánál, amikor azt mondotta (olvassa): A közszolgálati alkalmazottak fizetését a megélhetési viszonyoknak megfelelő magasságba fel kell emelni és állandóan ezen magasságban kell tartani. Eddig a kormány ezzel a kérdéssel csak incidentaliter foglalkozott, ezután állandóan, intézményesen foglalkozik és havonta dönt.« Azután azt mondta a pénzügyminister ur (olvassa) : »Julius 1-től egységes illetményeket fognak fizetni, a különböző segélyek beolvadnak a törzsfizetésbe, ennek kerek összegét pedig a mai viszonyoknak megfelelően most számítják ki és azt a mindenkori helyzethez, a mindenkori drágasághoz és a gazdasági viszonyok mindenkori alakulásához képest havonként változtatják.« Bocsánatot kérek, ha egy felnőtt ember — most már nem tudok más kifejezést használni — egy férfi a nemzetgyűlés szine előtt azt mondja, hogy a mindenkori helyzethez, a mindenkori drágasághoz és a gazdasági viszonyok mindenkori alakulásához képest fogja a t. kormány hónapról-hónapra megállapítani a fizetéseket, akkor én nem gondolhatok Svájcra, Zürichre, hanem csak arra gondolhatok, hogy csonka Magyarország piaci áraihoz, az itteni megélhetési viszonyokhoz fogja a t. kormány alkalmazni a fizetések mértékét. (Ugy van! balfelöl.) A t. pénzügyminister ur azonban ezt csak az indemnitási vitánál mondta. Csak akkor mondta, amikor a pénzügyministeri szék nagyon inogott ; (Zaj és ellenmondások jobbfelöl.) akkor igy beszélt a t. pénzügyminister ur, mikor egy hajszálon függött, hogy megbukik-e vagy marad, mert ugy látszik, akkor igy diktálta az ő érdeke. Később azonban, amikor a ministertanács összeült és július 30-án határozott ugyanebben a kérdésben, akkor a kormány már egészen más hangokat hallatott. Akkor már azt mondták : »A ministertanács foglalkozott a közszolgálati alkalmazoté'vi augusztus hó 31-én, pénteken. tak javadalmazásának kérdésével és a korona romlásával. A közszolgálati alkalmazottakra nézve beállott helyzetet beható megvitatás tárgyává tette és arra az elhatározásra jutott, hogy ezentúl a közalkalmazottak illetményeit, beleértve a különpótlékot is, az illetményeknek havi megállapítása utján a koronának a július havi uj fizetésrendezés idejében fennállott értékével állandó arányban fogja tartani.« Kétségtelen, hogy a ministertanácsról meg-, jelent ez a kommüniké ellenkezik azzal a pénzügyministeri nyilatkozattal, amely itt a nemzetgyűlés üléstermében elhangzott. Ezt a frontváltoztatást, ezt a helyzetváltoztatást azonban egyszerű objektiv kritika hangoztatásával még engedtük megfutamodni. Engedtük megfutamodni a pénzügyminister urat azért, mert mégis egy tekintélyes összeggel, 100°/o-kal emelte a járandóságokat ez a ministertanács s ez a nagy számjegy minket is annyira leszerelt, hogy ennek hallatára és olvasására igenis, ugy véltük, hogy a kormány nem jutott helytelen vágányra. Most azonban, rögtön az első, legközelebbi hónapban, a szeptember havi fizetéseknél látjuk, hogy a kormány részéről az az álláspont maradt érvényben, hogy a koronának zürichi értékelését nézi ; azt kutatja, hogy augusztus 1-én hogyan állott a korona Zürichben és hogy augusztus 28-ikán hogyan áll a korona ismét Zürichben és a két nap közötti különbségből vezeti le a magyarországi közalkalmazottak fizetésének szeptember havi mértékét. Ezzel szemben én az érveknek egész halmazát adtam elő a nemzetgyűlésen. Nagyon sajnálom, hogy oly kevesen voltak jelen ; még inkább sajnálom, hogy a sajtóban a tegnapi beszédemnek inkább azokat a részeit domborították ki, amelyek politikai vagy pártpolitikai szempontból pikánsaknak látszottak és mindegyik napilap inkább azt a részét vette ki beszédemből, amelyet esetleg az ő céljaira vagy propagandája céljaira jobban felhasználhat, — mig nem maradt nyoma annak, hogy én az adatoknak egész tömegét olvastam fel, hogy augusztusban mennyivel drágult meg csonka Magyarország területén az élelmiszereknek ára. Épen ezért határozathozatal előtt házszabályadta jogomnál fogva újra kitérek erre a kérdésre és újra azt bizonyítom, hogy 20%-os emelés, amelyet a kormány a ministertanácson megszavazott, kevés, még pedig azon okból, mert augusztus hó folyamán a tej ára 100%-kal emelkedett, a tojás ára 60%-kal, a káposzta ára 40%-kai, a kelkáposzta ára 90°/o-kal, a bab ára 100%-kal, a paradicsom ára 70°/o-kal, a marhahús ára 75°/o-kal, a borjúhús ára 113°/okai, a disznóhús ára pedig 62%-kal. (Zaj jobbfelöl.) Ezek a számok beszélnek. Ezekkel a számokkal szemben szerettem volna hallani egy kormánynyilatkozatot; szerettem volna hallani,