Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-170
21 A nemzetgyűlés 170. ülése 1923. évi augusztus 9-én, csütörtökön. exponensét beültesse a szövetkezetbe, ezzel a szövetkezet, működését esetleg hátráltassa, vagy lehetetlenné tegye. Szabó József: Ellenőrzés kell! Propper Sándor: Az ellenőrzés indokolt, de van az ellenőrzésnek olyan fajtája is, amely sokkal egyszerűbb és könnyebb. Nem szabad azonban vétójogot adni. hogy megakasszák és lehetetlenné tegyék a szövetkezet működését. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ne legyen szempont az, hogy ebben a pillanatban az a szövetkezet, amelyről szó van, a kormány kedvence, mert ma a kormány kedvence, holnap már nem az. Keressük az abszolút igazságot. Azzal nem elégedhetünk meg, hogy azt mondjuk : semmi közöm hozzá, a Hangya ma a kormányhoz közelálló és a hatósági közeg nem fog ott kárt okozni. Ma igy van, de holnapután jöhet egy másik rendszer, amely ugyanolyan veszélyeket okozhat a Hangyának, mint olyanoknak, amelyek ma nem tartoznak a kormány kedvencei közé. A szövetkezetek altruista mivoltuk mellett is igen érzékeny üzleti vállalkozások. Az ilyen érzékeny üzleti vállalkozásokat egy rosszindulatú, vagy a jobbik esetet véve, hozzá nem értő hatósági közeg tönkretehet néhány hét, vagy néhány hónap alatt. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nem kell semmi egyéb, mivel üzleti vállalkozásról van szó, amelyben az üzleti szellemnek párosulnia kell az altruista szelemmel, de az üzleti szellem nem maradhat az altruista szellem mögött, különben elvész a szövetkezet és vele az altruista szellem. Ha tehát egy ilyen hozzá nem értő, vagy rosszakaratú embert ültetnek be egy szövetkezetbe, hogy egy konkrét példát emlitsek, az lehet a következmény, hogy nagyobb kvantum árut kell megvásárolni. A szövetkezet üzleti vezetői és gazdasági intézői a szövetkezetre és annak tagjaira nézve ezt hasznosnak és jó befektetésnek tartják, mig a hozzá nem értők vagy rosszakaratuak azt mondják, hogy : ehhez nem járulunk hozzá, vétót emelünk, felfüggesztjük a határozat végrehajtását, így eltelik néhány hét, közben a kedvező vételi alkalom megszűnik és a szövetkezet károsodott, amely károsodás esetleg a szövetkezetnek pusztulását is jelentheti. Ne legyen tehát közöttünk félreértés ; én nem a szövetkezeti eszme támogatása ellen emelek szót, sőt ellenkezőleg a szövetkezeti eszmét kifejlesztendőnek, támogatandónak tartom, mig ellenben az ilyen egyoldalú kedvezéseket nem tartom helyesnek és nem tartom helyesnek azt sem, hogy a kormány túlságos jóakaratával agyontámogasson egy szövetkezetet, amelyet pedig csak támogatni akar. Ennél a szakasznál is leszek bátor a magam külön javaslatát előterjeszteni és erre is felhívom a t. Nemzetgyűlés figyelmét. Gaal G-aston képviselő ur beszélt már a 9. §-ról. A 9. § a rekvirálásnak egy burkolt formája, amelyet ebben a javaslatban törvényerőre akarnak emelni. Ha az élelmezés biztosítása szempontjából a rekvírálásra szükség van, ez elől én nem zárkózom el. Nem látom ugyan ebben a pillanatban célját, mert elkésettnek tartom a dolgot. 1921-ben, amikor a gabona szabadforgalmát megnyitották, figyelmeztettük a kormányt veszedelmes lépésre, amelyet ezzel megtesz, — nem itt a nemzetgyűlésen, mert ehhez alkalmunk nem volt, hanem a sajtóban. Akkor nem hallgattak ránk, felszabadították a gabona forgalmát és felfogásom szerint ez volt a megindítója a drágaság lavinájának. (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Szomjas Gusztáv: Dehogy is ez volt! Az egész háború alatt maximálva voltak a termények és a drágaság mégis nőtt! Renczes János: Hol van a búza ára a nyakkendőhöz, meg a többiekhez képest ! Szomjas Gusztáv: Ma a búza ára esik, de mindennek az ára emelkedik. (Zaj.) Propper Sándor: T. Szomjas képviselő ur, nem az a fontos, hogy a búza 600 korona-e vagy 80.000 korona. Az a fontos, hogy mennyi a búza árának értéke általában, mert amikor békeidőben 20 korona volt a búza ára, a gazdák akkor is jól meg voltak vele, sőt talán még jobban, mint most (Zaj.) Nem a gazda érdeke és különösen nem a kisgazdák érdeke tehát, hogy a búza ára ezeket a magas határokat elérje. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Sőt ez az igazi kisgazdáknak érdekei ellen való, mert ő a gabonáját nem adja el, hanem elfogyasztja a családjával, vagy kommencióba odaadja egy-két munkásnak, akit foglalkoztat, de pénzt nem lát érte, mig ellenben drága pénzen kell megvásárolnia azt, amire szüksége van. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj jobb felöl.) Ne méltóztassék tehát nagybirtokos érdekeket kisgazda látszatokba belecsavarni, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mert az ország kisgazdaközönsége nagyon jól tudja, hogy ma mi az érdeke. Az ő érdeke nem a 100.000 koronás búza, hanem a pénz stabilizálódása (Felkiáltások jobbfelől : Ez igaz !) Felelnem kell itt Gaal G-aston képviselő urnák, aki a pénzügyminister ur ellen hadakozott, általánosságban véve igen helyesen, mert az ilyen pénzügyi és gazdasági politika ellen igenis hadakozni kell. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De nincs igaza, amidőn azt mondja, hogy a koronát minden áron felfelé kell pofozni, '— hogy Hegedűs Lóránt terminus technikusát használjam. Egyetlen érdeke van, és ez a korona stabilizációja. (Ugy van!) Addig, amig ez be nem következik, gazdasági anarchia és gazdasági bachanália lesz s mindaddig nem lehet beszélni ebben az országban konszolidációról gazdasági szempontból. Tanúi voltunk ugyanennek a rendszernek uralma alatt egy másik fajta pénzügyi elgondolásnak, a Hegedűs-féle felfelé tornászásnak. Fel is
