Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-179

270 A nemzetgyűlés 179. ülése 1928. évi augusztus 30-án, csütörtökön. lőssé, hanem az ellenzéknek azt a részét is, amely most pártolt át hozzánk, (Mozgás a szélsőbaloldaIon.) szerintem egy konglomerátum, gyűjteménye az össze nem tartozó dolgoknak. Mikor ezt a törvényjavaslatot a t. kormány beterjesztette, akkor szemmellátható volt, hogy itt mindazokat a kérdéseket összefoglalta, amelyeket az indemnitási törvényjavaslatba — nem tudni, milyen okból talán azért, mert nem voltak készen — nem vett volt be. Amikkel tehát elkésett a kormány, azokat vette ide be. össze nem tartozó dolgok vannak benne. A létszámapasztás tényleg a gerince ; de vannak benne pénzügyi dolgok és \ annak közigazgatási reformpontok is, egy egész fejezet, amelynek ilyen formában való megjelenése bennünk, ellenzékben, azt a gondolatot kelti, hogy a t. belügyminister ur vagy elejtette már azt az igéretét, hogy a közigazgatási reformmal jönni fog a nemzetgyűlés szine elé, vagy pedig, ha még fentartja a t. belügyminister ur ezt a szándékát, akkor áll az a helyzet, hogy a belügyminister urnák nincs többsége, a saját pártjában nincs többsége a közigazgatás reform megszavaztatására. (Ügy van ! a szélsőbaloldalon. Mozgás a baloldalon.) Ebből kifolyólag tehát a belügyminister ur részletekkel jön, adagokban, kanalanként akarja nekünk beadni az — szerinte — orvosságot . . . Rothenstein Mór : Már akinek ! Szilágyi LajOS : ... a mi véleményünk szerint pedig mérget. A törvényalkotásnak ezt a módját ellenzéki oldalról kritika nélkül hagyni nem lehet. Eltekintve attól, hogy ennek a törvényjavaslatnak még a címe is lehetetlen cím, a fejezetbeosztása teljesen abnormális, eltekintve attól, hogy teljesen vegyes paragrafusok vannak, vannak olyan paragrafusok, amelyekben az első bekezdés a második bekezdéstől homlokegyenest, lényegesen különbözik, azok össze nem tartoznak. Ebben a törvényjavaslatban a logikai sorrend nincs meg, a szerkezet pongyola. Azt kell mondanom, hogy az a tisztviselő, aki ezt kodifikálta, . .. Barthos Andor : Nem egy csinálta ezt. Szilágyi LajOS : ... vagy az a ministerközi értekezlet, amely összeállította, — én azt hiszem, büszkeséggel nem tekinthet az alkotására. Én, ha apja volnék ennek a törvényjavaslatnak, szégyelném magamat, hogy ilyen pongyola szerkezetű törvényjavaslattal merészkedtem a nemzetgyűlés szine elé. Ahogyan valaki az eredeti törvényjavaslatot átolvasta, okvetlenül az a gyanúja kellett hogy felmerüljön, hogy ez a törvényjavaslat nem is annyira a létszámapasztást célozza, mint inkább egy rostálást céloz : rostálását, elbocsátását azoknak, akik a mai kormányzati rendszer útjában vannak, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) akiken a hivatalfőnökök túl akarnak adni, és erre ez a törvényjavaslat, illetőleg ez a meghatalmazás fog jogot adni, amelyet itt a nemzetgyűlés meg fog szavazni. Csak arra leszünk mi kíváncsiak most itt, az ellenzéki oldalon, hogy vájjon ez a rostálás nem azok ellen fog-e majd végeredményben érvényesülni, akik ezt a vermet másnak ásták, (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert közben egy fordulat történt, és nem tartom kizártnak, hogy most egészen más szempontokból fog a kiválogatás tört enni, mint ahogyan történt volna ezelőtt egy hónappal. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Vass József munkaügyi és népjóléti minister : Teljesen ugy ! Szilágyi Lajos : Mi ilyen törvényalkotásnak nem adunk segitő kezet az ellenzéki oldalról, sem a jelenlegi kormánypártnak, sem semminemű kormánypártnak. Ëpen azért ragaszkodunk ahhoz, hogy a törvény szövege olyan világos legyen, hogy váltakozó kormányok, váltakozó hangulatok ne befolyásolhassák a törvény végrehajtását. Épen azért, jönni fogunk javaslatokkal a részletes vitánál, ahol fixiroztatni kérjük, meg akarjuk kötni a t. kormány kezét, -— nem titkoljuk — meg akarjuk kötni a t. kormány kezét abban a tekintetben, hogy hogyan válogasson. Mert nagyon szomorú tapasztalataink vannak ; a B-listás elbocsátásoknál nagyon szomorú tapasztalataink voltak. Klikkek érvényesültek — az kétségtelen — az egyes ministeriumokban, titkos társaságok befolyásai érvényesültek némely helyen, és nem titkos szervezeteknek, mellékkormányoknak befolyásai is érvényesültek bizonyos elbocsátásoknál. Mi ezt lehetetlenné akarjuk tenni, s reméljük, hogy a t. kormánypárt látva azt, hogy hónapról-hónapra nagyon könnyen változhatik a helyzet, s akik ma a kormánypárt padjaiban ülnek, esetleg az ellenzékbe szorulnak részben vagy egészben a legközelebbi hónapban, . .. Nagy Ernő : Semmit sem lehet tudni. Szilágyi LajOS : . . . be fogja látni azt, hogy nem lesz jó olyan törvényjavaslatot erőltetni és törvénnyé emelni, amely végrehajtása során esetleg azok ellen lesz káros kihatású, akik azt megszavazták. T. Nemzetgyűlés ! Az egész törvényjavaslatban kerestem azt, hogy a hadviselt közalkalmazottakról miként gondoskodik a törvényjavaslat. Az eredeti formájában egy szó sem volt sem a hadviseltekről, sem a hadirokkantakról, hadiözvegyekről és hadiárvákról. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága, elismerem, helyesen járt el, és azt az indítványomat, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák nem bocsáthatók el, elfogadta, egy másik indítványomat azonban, amely a hadviselt közalkalmazottakra vonatkozik, a nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága leszavazta. Én szeretnék a kormánynak egy paktumot felajánlani a hadviseltek kérdésében. (Halljuk. ! Halljuk! bálfelől.) T, i. ennek a törvényjavaslatnak 3. §-ában, ahol a szabályszerű elbánás elvét irja le a törvényjavaslat, a végkielégítés összegét nagyon mostohán állapítja meg a pénzügyminister ur ceruzája, és különösen mostohán abban a tekintetben, hogy a trianoni béke következtében elbocsátott katonatiszteket annak idején sokkal előnyösebb végkielégítési összegekkel bocsátották uj