Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-178

A nemzetgyűlés 178. ülése 1923. első részében idehozott részletes kimutatásból az következik, bogy nem 20%-os, hanem ennél sokkal nagyobb százalékos létszámcsökkentésre van szükség, akkor ilyen mértékben kell csök­kenteni a létszámot. Es itt figyelmeztetek arra, hogy ebből az alkalomból sem a tisztviselők, sem az egyéb alkalmazottak felé senki se akarjon magának politikai leveskéket főzni, (ügy van! half dől.) senki se akarjon magának ebből a kérdésből politikai pecsenyéket sütni. Mindannyian az elbocsátott tisztviselők mellett vagyunk; köve­teljük, hogy minden lehetőség szerint helyezzék el őket polgári állásokban. De amilyen mérték­ben a tisztviselők mellett vagyunk, olyan mér­tékben kell védenünk az ország érdekeit is. Minthogy ebben a javaslatban ennek az érdek­nek védelmét nem látom olyan mértékben, amint azt az ország helyzete megköveteli, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a javaslatot elfogad­jam. (Helyeslés bal felől.) Elnök : A kultuszminister ur a házszabá­lyoknak 215. § a) pontja alapján személyes kérdésben kivan szólni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatás­ügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Talán egyike vagyok a nemzetgyűlés azon tagjainak, akik a legritkábban emelnek szót, mégis most egy személyes megtámadtatás kötelességemmé teszi, hogy rövid nyilatkozatot tegyek. (Halljuk! Halljuk !) Több lapnak, mai számában egy értesítés jelent meg az Ébredő Magyarok Egyesülete VIII. kerületi szervezete tegnapi gyűléséről, amelyen Kádár Lehel nevezetű szónok elmon­dott egy esetet, mely szerinte »hajmeresztő tö­kéletességgel egészíti ki a lekötelezési rendszert. « Várnai Dániel : Megugrott az Angyalföld­ről. (Zaj.) Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatás­ügyi minister (olvassa); »Egy ma is aktiv mi­nister unokaöccse önnönmagát részvénytársa­sággá alakította és mint ilyen, babra kiviteli engedélyt kapott. A kiszállított babot azután a vámőrség megvizsgálván, egy kémiai csodának jutott nyomára, amennyiben a bab, ugy látszik a magyar vegyi ipar fejlettségének igazolására libamájjá változott, vagyis az unokaöccs rész­vénytársasága a megengedett bab helyett a sok­kal nagyobb nyereséget jelentő libamájban vál­totta kivitellé a nagybátya kulturtámogatását.« A hallgatóság egy felháborodással fogadta, en­nek a panamának részletezését és megnyugvás­sal vette tudomásul azt, hogy ez a dolog nem lokalizálódik erre a gyűlésre, hanem igenis, szóba fog kerülni a nemzetgyűlésen is, mert tűrhetetlen, hogy a magyar államhatalom gya­korlóinak hozzátartozói ós rokonai efféle üzle­tekkel tegyék tönkre a magyar üzleti élet tisz­tességét és a magyar erkölcsöt. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj.) A hallgatóság szenvedélyes közbeszólásokkal szakította meg a évi augusztus hó 29-én, szerdán, 255 szónokot, akit a beszéde végén percekig ünne­peltek. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés ! A név nincs ugyan meg­mondva, de a »kulturtámogatás«-ból is nyilván­való, hogy itt egy Klebelsberg Jenő nevezetű egyénről van szó és hogy az unokabátya én lennék. (Zaj.) Kuna P. András: Elég botrány, ilyeneket beszélni ! Gr. Klebersberg Kunó vallás- és közoktatás­ügyi minister : Ez a tényállás. Soha még galádul megrágalmazott könnyebb helyzetben nem volt, mint amilyenben én ma vagyok. Én Klebersberg Jenőt soha életemben nem láttam, vele nem beszéltem, vele levelet nem váltottam. Klebers­berg Jenő soha kísérletet nem tett, hogy hoz­zám közeledjék. Reámnézve tehát egy abszolút idegen valaki. A megtámadtatáshoz tehát még a legtávolabbi támpont is hiányzik, hogy ezzel elő lehessen állani. (Nagy zaj és felkiáltások bálfelöl : Jóhiszeműség ! Derültség.) Létay Ernő : Hol vannak ők a jóhiszemű­ségtől! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Giesswein Sándor : A kormány támogatása mellett minden tisztességes emberrel megtették ! Létay Ernő : Csak nem hiszi a minister ur, hogy ezek az emberek jóhiszeműek? (Zaj.) Gr. Klebersberg Kunó vallás- és közoktatás­ügyi minister: Bocsánatot kérek, lehetnek az országban jóhiszemű emberek, akik ezt rólam elhiszik, én tartozom a magyar nemzetnek azzal, hogy ne tűrjek kétséget arra nézve, hogy az országnak tisztességes ministerei vannak. Kuna P. András : A céljuk, hogy gyanúsít­sanak ! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatás­ügyi minister: Én tovább mentem. A múlt év folyamán Vass minister kollégám egy levelet irt a feleségemnek, hogy egy protezséját nem támogathatta. Minthogy a feleségem senkit sem támogatott, tehát utánanéztünk ennek az alá­írásnak, és az természetesen nem az ón felesé­gem aláírása volt. (Felkiáltások a bal- és jobb­oldalon : Hallatlan ! Botrányos !) Minthogy egy másik ilyen eset a külügyben is előfordult, tit­káraim révén telefonáltattam az összes elnöki osztályvezetőknek, illetve titkároknak abból a célból, hogy amennyiben Klebelsberg névvel bármiféle ajánlás jön, az nekem haladéktalanul bemutatandó. (Helyeslés jobb- és balfelől.) Én nemcsak nem támogattam Klebelsberg Jenőt, akit nem is ismerek, akiről sem kedvezőt, sem kedvezőtlent nem tudok, de óvóintézkedéseket is tettem az ellen, hogy bárki az én nevem fel­használásával megengedhetetlen protekciókat gyakoroljon. De ez még nem minden, mert az a kérdés, amint engem politikai barátaim figyel­meztettek, itt a folyósón is pertraktálódott. Es akkor egy politikai barátom hozzámjött és meg­kérdezett, hogy mi az igaz. Akkor én ugyan­ezeket, amiket itt a nemzetgyűlés szine előtt őszintén elmondtam, elmondtam neki is, és fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom