Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-178

240 'A nemzetgyűlés 178. ülése 1923. ugy bogy itt létszámemelésről lesz szó, nem pedig létszámapasztásról. A dolog természeténél fogva ugyanez fog előállani az alispáni, államépitészeti hivataloknál; ugyanez az időpocsékolás, ugyanez a költségtöbblet és ugyanezek a szenvedések lesznek. Ugyanígy lesz a gazdasági felügyelőségnél is a kiszállások alkalmával; annak a kiszálló tisztviselőnek szállásdíjat, napidíjat kell fizetni, itt tehát nem költségmegtakarításról, hanem pénzpocsékolásról van szó. így van ez a főszolgabirák, jegyzők és községi birák eseteinél is. Ezeknek is nagyon sokszor kell a vármegye szókhelyére menniök egyes dolgok elintézése végett ; ezekben az esetekben ugyanez a költségtöbblet fog felmerülni, ugyanaz a nyugtalanság, fáradság és időrablás jön szóba, amikor pedig minden időt fel kellene használnunk, hogy az a községi biró pl. a gazdaságát is vezethesse. A belügyminister urnák ezzel szemben az az argumentuma, hogy Komárom vármegyének ezidő szerint nincs székháza, mig Esztergom megyének a székháza megmaradt, Komárom vármegyéé a cseh megszállott részen maradt. Ezt azonban már eddig is szépen megoldották. Komáromnak azon a részén, amely magyar kézen maradt, két nagy laktanyája van. Az egyik a méntelep-laktanya, amely ezelőtt vagy húsz évvel épült. Most is ott van a vármegyei alispáni hivatal és a többi mellékhivatalok. Ez az épület akkor azért épült, hogy a Felvidék ménszükségletének ellátása végett itt koncentrálják a ménest és itt tartsák akkor, amikor tavasszal nem osztják ki és nyáron is ide vonják be. Most, amikor a Felvidék elszakadt tőlünk, ménjeinket pedig az oláh megszállás alatt elrabolták, ugy hogy alig maradt egy-kettő, amelyet el tudtak dugni, azóta sem szereztek be annyi ménloyat, mint azelőtt, mert a Felvidéknek ménló-szükségletét nem keli már ellátni, igy tehát katonai, tiszti személyzet sem kell, most ezeket az irodákat a vármegye céljára fel lehet használni. De ha nem is igy áll a helyzet, ha a méntelepre valami okból szükség volna, a háború előtt egy pár évvel Komáromnak a magyarok kezén maradt részén épült egy ezred huszárnak való laktanya. G-yönyörü épület-monstrumok, emeletes tiszti lakások, irodák vannak benne, amelyek konganak az ürességtől, csak egy szakasz utászkatona van benne. Van itt a modern kaszárnyákban elképzelhető mindenféle iroda, vívóterem, lakások, gyógyházak, fedeles lovarda stb. Ezek most üresen konganak. Mi, komáromiak, többször tettünk kísérletet arra, hogy ennek csak egy tizedrészét engedjék át a vármegyei székház céljára . . , Rassay Károly; Kórház részére! Szijj Bálint : ... erre azonban azt mondják, hogy a hadügyi kormány nem egyezik bele. Rassay Károly: Kórházat lehetne ott berendezni. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) évi augusztus hó 29-én, szerdán. Szijj Bálint: Azt is lehetne, igen t. képviselőtársam; annyi ott az épület, hogy arra is maradna, mert belátható időn belül, amig a trianoni határ fennáll, ugy sem lehet oda huszárságot tenni és ez nem is volna okos dolog, mert ott a gránicon nem huszárságra van szükség, hanem gyalogság és tüzérség kell, ezek részére pedig megvannak a régi épületek, az igmándi vár az úgynevezett Sandberg. Esztergályos János : Az a Sandberg nagyon hires! (Zaj.) Szijj Bálint: Lehet, hogy képviselőtársamnak sok elvbarátját vitték oda 1919-ben. Rassay Károly : Elég baj, hogy oda vitték. Szijj Bálint : Amennyiben ártatlanokról volt szó, én is azt mondom. Nem akartam semmire sem célozni, csak megemlítem, hogy annak a kevés katonaságnak, amelyet a trianoni diktátum megenged tartanunk, annak a kevés tüzérségnak, gyalogságnak bőséges elhelyezése van, ugy hogy erre a huszár-kaszárnyára nincs szükség. Rassay Károly: Iskolát, kórházat kell csinálni ! Szijj Bálint : Hát most is abban a légkörben élünk, mint a közös hadsereg idején, hogy a hadsereg állam az államban s hogy a honvédelmi minister nem akarja átengedni ezt az épületet? Hiszen, ha a ministerelnök ur ezt akarja, akkor megteheti, mert a honvédelmi minister kinevezése a ministerelnök előterjesztésére történik. Ha a kormány ezt meg akarja nekünk adni, egész könnyen meg is tudja nekünk adni. Dénes István: De ha nem akarja? Szijj Bálint: Ugy tudom, hogy a honvédelmi minister ur a honvédségnek feje s a ministerelnök urnák módjában van a honvédelmi minister úrra ingerenciát gyakorolni. (Zaj.) A székház kérdésében van egy mumus, amellyel megfenyeget engem a belügyminister ur. A télen, egy rendkívüli közgyűlésen, amikor a rossz idő miatt sokan nem jelenhettünk meg a megyebizottsági közgyűlésen, három szótöbbséggel hoztak egy határozatot, amelyben kimondták a székházépítést. En az ott nem lévő bizottsági tagtársaimmal együtt megfellebbeztem ezt a határozatot, mert a mostani rettenetes drágaságban, amikor a középületek üresen konganak, valóságos bitangolásnak tartanám, ha milliókat fektetnénk bele az ilyen építkezésekbe. Rassay Károly : Hány lélekszámból áll az a Komárom megye ? (Egy hang a jobboldalon : Ötvenötezer !) Szijj Bálint: Ötszázötvenezernél is több! Két nagy járása van. Yan olyan gyártelepe^ amelynek magának van annyi lakossága, mint Esztergom vármegye fele, Esztergom várossal együtt. Szóval Komárom vármegye fenn tudja magát tartani... Rassay Károly: Mennyi a lakossága? Szijj Bálint : Èem tudok számokkal szolgálni t. képviselőtársam .. .